Hadd szóljon! – 95 éves a magyar rádiózás

A rendszeres rádiós műsorsugárzás Budapesten kezdődött 1925. december 1-jén. Az esemény jelentőségét később az LGT együttes a Szól a rádió című dalában is megörökítette.

Az első bejelentkezéskor avatóünnepséget és hangversenyt közvetítettek a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból, majd 1928-tól csaknem 90 éven át sugározta adásait a Bródy Sándor utca 5-7. alól a Magyar Rádió.

Induláskor a rádióadás állami monopólium volt, melynek technikai hátterét a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó készítette. Az adásidő ekkor heti 50 órát tett ki. A műsort a csepeli szikratávíró állomás Telefunken gyártmányú 2 kW teljesítményű adója sugározta, és annak hallgatásához vevő alkalmatosságra, azaz rádiókészülékre volt szükség. Jogi alapon a rendszeres rádióadás megindulását az 1925. november 10-i rendelet szabályozta. 1949-ben a Budapest1-et Kossuth Rádiónak, a Budapest2-t Petőfi Rádiónak nevezték el, és – miután államosították – 1950-ben létrejött a Magyar Rádióhivatal.

1957-től az MRTV (Magyar Rádió és Televízió Vállalat) részeként, majd 1974-től Magyar Rádió néven már önálló szervezetként működött. 2015-ben Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Magyar Televízióval, a Duna Televízióval és a Magyar Távirati Irodával. Adásait ma már a földfelszíni rádiókészülék mellett műholdon és interneten keresztül is lehet hallgatni a nap 24 órájában. Jelenleg a Kossuth Rádió a hírek és a közélet csatornája, míg a Petőfi Rádió könnyűzenét és szórakoztató háttérműsorokat közvetít. A Bartók Rádió komolyzenét és irodalmi műveket sugároz, de csak 1987 óta hívják így, korábban 3. műsor volt a neve.

A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete (Fotó: hirado.hu)

Az első országos kereskedelmi adó, a Danubius Rádió 1986. július 1. és 2009. november 18. között működött. Kezdetben németül, majd 1989-től kizárólag magyar nyelven sugárzott műsort a hallgatóknak. 2009. októberben elvesztette az 1997-ben elnyert analóg földisugárzású frekvenciacsomagot, ezért a tulajdonosok a megszűntetés mellett döntöttek.

Nem maradhat ki a felsorolásból a Szabad Európa Rádió sem, mivel egy történelmi korszak aktív résztvevője volt. Megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok indokolták. A Szovjetunió kiterjesztette hatalmát Kelet-Közép-Európára és ráerőltette saját társadalmi rendszerét, ezért sokan menekültek Nyugatra, leginkább az Amerikai Egyesült Államokba. A Szabad Európa Rádió az amerikai kormány támogatásával jött létre, adásait pedig a kommunista országokban igyekeztek elektronikusan zavarni, vételi lehetőségeit korlátozni. A Szabad Európa Rádió 42 éven át, 1993. október 31-i megszüntetéséig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét. 27 szünet után aztán 2020-ban újraindult, de már nem rádióként, hanem online multimédiás szolgáltatást (hírek, cikkek, audio podcastok és videós tartalmakat) nyújtó portálként üzemel Szabad Európa néven.

(A képek forrása: hirado.hu)


Vona Ildikó

Híradások, beszámolók művészeti, színházi, zenei eseményekről, valamint interjúk készítése ismert művészekkel.

Hasonló cikkek