Három csapás drogfonton

Szakemberek megítélése szerint dinamikus változásoknak lehetünk tanúi a kábítószerek, illegális tudatállapot-módosító anyagok használatának terén.

A honi hatóságok európai és világtrendeket elemezve veszik fel a harcot a drogterjesztés ellen. Tendenciákról, összefüggésekről, eredményekről, valamint három nagyszabású akcióról beszél Fülöpné Csákó Ibolya alezredes, az Országos Rendőr-fő­­k­apitányság bűnügyi főosztályának kiemelt főreferense.

A Nemzeti Drogellenes Program és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azonos célkitűzései tekinthetők a legmagasabb szintű szervező erőnek.

– Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes saját maga határozta meg a feladatot: legyünk egyfajta csúcskoordináció – kezdte Fülöpné Csákó Ibolya alezredes. – Segítsük, támogassuk a nyomozásokat, ha kell, humán erőforrással, ha kell, akár tudományos háttér biztosításával mozdítsuk előre a kisebb szervezeti egységek munkáját. Követjük a globalizáció és a technológiai fejlesztések hatására folyamatosan módosuló jelenségeket. Megfigyeltük, az utóbbi években a klasszikusnak számító kábítószerek mellett mind markánsabban jelennek meg az új pszichoaktív szerek. Az említett illegális anyagok felbukkanásával kapcsolatban elemeztük a jellemzőket, és ezek megismerésével alakítottuk ki stratégiánkat. Az új pszichoaktív szerek egyik fő veszélye alacsony árukban, ezáltal könnyű hozzáférhetőségükben rejlik. Az olcsóság magában hordozza, hogy az egyébként is rossz körülmények között élő emberek a dílerek célközönsége, akik a szerekkel tovább rombolják egészségük mellett élethelyzetüket is. Arról is szó van, hogy társadalmi helyzetük miatt roppant könnyen válnak a fogyasztók terjesztőkké. Nem tart sokáig felismerniük, hogy ha bekapcsolódnak az értékesítési láncba, és már nemcsak maguknak vásárolják a szereket, de a birtokukba jutott mennyiséget tovább porciózzák, hogy legalább a saját költségeiket kigazdálkodják. Az elharapózó szerhasználat számos kedvezőtlen jelenséggel jár. Állampolgárok, önkormányzatok és a jelzőrendszer felfigyelt rá, hogy csökkenti a közterületi biztonságérzetet, demoralizáló az utcákon-tereken felbukkanó öntudatlan szerhasználók látványa, másrészt többlépcsős veszélyeket is rejt magában az új pszichoaktív szert használó ember. Elsőnek említeném, hogy e szereknek nincs általánosan ismert hatásmechanizmusa. Folyamatosan változó összetételük, tisztaságuk eltérő hatást gyakorol, előre megjósolhatatlan reakciókat kiváltva használójából. Másodszor: a nem különösebben jó anyagi helyzetben lévő szerhasználót kialakuló függősége arra fogja ösztökélni, hogy adagja minden áron való megszerzésére bűncselekményekbe hajszolja bele magát. Értékelő-elemző munkánk során felismertük azt is, hogy a problémával mélységében kell foglalkoznunk. Nem elég a bűncselekmény leleplezése és szankcionálása, a hatóságnak a törvény biztosította további eszközökkel egyfajta utómunkálatokat is kell végezni. A tetten ért és, mondjuk, harmincnapos letartóztatásával ideiglenesen a „forgalomból kivont” terjesztők tapasztalataink szerint nagyon magas arányban visszatérnek cselekményükhöz. A kereskedés csekély befektetést igényel, nagy a csábítás az egyébként is periférián lévők számára, hogy ott folytassák törvénybe ütköző életüket, ahol korábban abbahagyták.

A teljes cikk a police.hu-n olvasható.


Hasonló cikkek