20020. 02. 21-én Pécsett a Művészetek Házában tartották Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című könyvének a bemutatóját. A regényről Orbán Jolán, a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék vezetője és Szolláth Dávid irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa beszélgetett a szerzővel.
Orbán Jolán, Szolláth Dávid és Molnár T. Eszter
A bemutatón kiemelték a könyv egyik fő különlegességét, a szerkezeti felépítését, hiszen a Teréz, vagy a test emlékezete egy rövidebb prológus után 3 nagyobb egységre tagolódik. Habár a három egység mutat hasonlóságot egymással – mind a háromban a főszereplő külföldre költözik, a lányát Dinának hívják vagy hívnák benne −, mégis különböznek, mintha külön személyek mesélnék el, akiket összeköt egy közös gyermekkori trauma, mely a prológusban történik. Bár a szerző úgy nyilatkozott, hogy a részek egy ember három lehetséges életútját írják le, nem vetné el a lehetőségét más olvasatoknak sem. E sorok írójában a trauma hatására történt tudathasadás is felmerült.
Szolláth Dávid megemlítette, hogy az utóbbi néhány évben a magyar prózában gyakran felmerülő téma a külföldre költözés és az ott élés, csak úgy, mint ebben a regényben is. Molnár T. Eszter mesélt a saját tapasztalatairól, hogy milyen kiszolgáltatott helyzet az, amikor bármelyik pillanatban elveszítheti az ember a lakását, és ez egy állandó feszültséget okoz, akár külföldön akár itthon. Hogy először megkönnyebbülés, mikor az ember a buszon nem érti, mit beszélnek körülötte az emberek, később ez zavaróvá válik. Ha meg is tanulja a nyelvet, mindig kirekesztett lesz, és sosem fogja azt tökéletesen beszélni. A Teréz, vagy a test emlékezete főszereplője is három nyelven beszél, de mind a háromban vét hibákat. A regény másik különlegessége, hogy szerepelnek benne, eredetileg idegen – angol és német – nyelven írt tárcanovellák, melyek nyersfordításban kerültek bele a végleges szövegbe. Így ezek a részek olvashatóak magyarul és az eredeti nyelven is.
Amit talán hiányoltam kissé a bemutatón a könyv olvasása után, az a főszereplő erősségének a kiemelése; Teréz mind a három egységben képes lépni, tehát nem a férfi hagyja el, és utána költözik csak külföldre. A másik, hogy a férj erőszakosságának volt egy szép íve a részekben: az elsőben elengedi Terézt – bár verbálisan bántalmazza −, fizikális erőszak nem történik. A másodikban már nekiszorítja a szekrénynek, amelynek szemtanúja is lesz a kislányuk, a harmadikban pedig rendszeresen bántalmazza. Nem tudom, ez mennyire volt tudatos az írás közben, de roppant hatásosra sikerült.
Összességében a bemutató és a beszélgetés jól sikerült, nem nyúlt túl hosszúra, és izgalmas témák kerültek megvitatásra.
A Teréz, vagy a test emlékezete 2019-ben jelent meg Prae kiadó gondozásában.
