Heti gazdaság: Matolcsy, Liszt Ferenc Repülőtér, rezsiharc

“A magyar családok helyett a klímarombolóknak kell megfizetniük a klímavédelem árát” – Orbán Viktor (Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek 2021. május 25-i tanácskozása után)

Az elmúlt hét fontosabb gazdasági eseményei

Az előző heti összefoglalónkat itt olvashatják, melyből kiderült, a magyar gazdaság újraindítása megkezdődött, elkészült és az Országgyűlés elé került a jövő évi költségvetés, a hitelmoratóriumot nyár végéig meghosszabbítják, az infláció ellen kamatemelés lehetőségét helyezte kilátásba a jegybank alelnöke. A PannonHírnök gazdasági híreit itt olvashatják.

Többségi állami tulajdonba kerülhet a budapesti repülőtér

Megkezdődnek a fővárosi repülőtér visszaszerzésének előkészületei – olvasható az ITM közleményében. A kormány döntése alapján tárgyalások kezdődhetnek az üzemeltető cég többségi tulajdonrészének megszerzéséről, a meginduló folyamat koordinációjáért Palkovics László felel, számol be róla a Portfolio.hu. Korábban a Magyar Nemzet írta meg, hogy többségi tulajdonrészt szerezne a magyar állam a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben. A cél, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön. További részletek itt olvashatók.

Folytatni kell a rezsiharcot!

Az uniós csúcson kiemelt témaként tárgyaltak a klímavédelemről, ami Orbán Viktor szerint drága, a kérdés pedig az, hogyan osztjuk meg a terheket. A brüsszeli bürokraták úgy gondolják, hogy mindenkinek ugyanannyi terhet kell viselni, de mi nem tudunk ugyanannyi terhet viselni, mint a gazdagabb Hollandia vagy Németország. Nyugaton természetesnek tűnő gondolat, hogy az embereket adóztassák meg, itthon viszont évekig küzdöttünk, hogy a rezsit leszorítsuk. Nem tudunk és akarunk adót fizettetni az emberekkel a fűtés vagy a benzinhasználat után. A klímarombolást a nagy cégek végzik, miért az emberek adóját emeljük meg? Fizessenek a klímarombolók! – hangsúlyozta szokásos pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a magyar kormánynak rezsiharcot kell folytatnia a következő 2-3 évben.

 Igazságosabb lenne a közteherviselés, ha a multinacionális nagyvállalatok az ökológiai lábnyomuk arányában fizetnének zöldadót, olvasható a Nueco kapcsolódó kutatásában, írja az MTI. A felmérést végző szervezet alapítója szerint a pénzügyi ösztönzés lényege, hogy a szervezetek eldönthetnék, milyen módon vállalnak részt a tisztább jövő megteremtésében. Vagy megfizetik környezetterhelő tevékenységük árát az igénybe vett természeti erőforrások arányában, vagy az adóból leírják az elszámolható klímavédelmi költségeiket. Ha bevezetnék az arányos zöldadót, az ország fenntarthatósága és versenyképessége tovább javulna.

Tovább csökken a Szocho

György László közösségi oldalán összegzi, mit jelent a munkavállalóknak és a vállalkozók számára, hogy a jövő évi büdzsé az újraindítás költségvetése. Mint írja, minden munkavállaló átlagosan 30.000 forinttal többet vihet haza, mivel tovább csökkentik a szociális hozzájárulási adót. További kedvező változtatások, hogy évente félmillió forint maradhat a 25 év alatti fiataloknál a személyi jövedelemadó-mentességnek köszönhetően. 70 ezer bölcsődei férőhely áll rendelkezésre, hogy a gyermekek elhelyezése ne jelentsen akadályt a nők számára, ami kétszerese a 2010-esnek. A következő 1,5 évben annyi vállalkozást érünk el támogatási programjainkkal, mint az elmúlt 15 évben összesen, írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

12-14 százalékkal nőhet a gazdaság a második negyedévben

Megalapozottnak tűnik a második negyedévre előrejelzett kétszámjegyű, 12-14 százalék körülire tehető gazdasági növekedés a minisztérium által heti rendszerességgel követett adatok szerint – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Joint Venture Szövetség éves tisztújító közgyűlésén csütörtökön Budapesten, írja a koronavirus.gov.hu.

A tárcavezető kiemelte: a magyar válságkezelés európai uniós összevetésben biztató eredményeket hozott. Miközben az első negyedévben a gazdaság Magyarországon 1,9 százalékkal növekedett, az uniós átlag 0,4 százalékos visszaesést mutat, az eurózóna országai pedig 0,6 százalékkal zsugorodtak – jegyezte meg.

Május 31-ig még lehet pályázni a 10 milliós támogatásért

Magyar kisvállalkozások május 31-ig még pályázhatnak a 10 millió forintos támogatásért. Alig két hét leforgása alatt, több mint 23 milliárd forint értékű pályázat érkezett a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program keretében. Azért, hogy a falusi vállalkozások ki tudják tölteni a teljes, 25 milliárd forintos keretet, a pályázatot május 31-ig újranyitották. Részletek a Vállalkozói információs portálon.

KSH: 435 200 forint a bruttó átlagkereset, a foglalkoztatottak száma 4 millió 559 ezer fő

2021 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forint volt, mindkettő 8,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 11,0%-kal – nőttek. 2021. január–márciusban a bruttó átlagkereset 420 200 forintot, a nettó átlagkereset 279 400 forintot ért el, mindkettő 9,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2021 áprilisában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 559 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakát 36 ezerrel meghaladta, míg az előző hónapnál 57 ezer fővel kevesebb volt. A 2021. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 575 ezer fő volt, ez az elmúlt három hónap legmagasabb mozgóátlagértéke. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt, míg a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók körében csökkent a foglalkoztatottság, derül ki a KSH Gyorstájékoztatójából.

 Matolcsy György marad az MNB elnöke

Újra Matolcsy Györgyöt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank elnökévé – a miniszterelnök javaslatára – Áder János köztársasági elnök – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. A közlemény szerint Matolcsy Györgyöt, az MNB eddigi vezetőjét március 4-ei hatállyal hat évig terjedő időtartamra nevezi ki a köztársasági elnök. Az ünnepélyes eskütétel pénteken lesz a Sándor-palotában – írja az üzlet.hu.

Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök 2013. március 4-én lépett hivatalba, akkori megbízatása idén március 3-án szűnt meg. A jegybankról szóló törvény szerint az MNB elnökének megbízatása hat évre szól, és egy személy legfeljebb két alkalommal töltheti be a tisztséget. Matolcsy György a héten az Országgyűlés Gazdasági bizottsága ülésén kifejtette: a jegybank az elmúlt hat évben képes volt mandátumai előírásait ellátni és hozzájárult egy kivételes növekedési fordulathoz.

Kiemelte: Magyarország valamennyi makro- és mikrogazdasági mutatója kedvező képet mutat, ennek elérésében jelentős szerepet játszott az elmúlt években az MNB is. A központi pénzintézet 2013-tól teljesítette három mandátumát, elérte az árstabilitást, amit az inflációnak a három százalék körüli, plusz-mínusz egy százalékpontos sávon belüli tartása jelentette, biztosította az ország pénzügyi stabilitását, és segítette a kormányt a gazdaságpolitikája megvalósításában – összegezte.

A gazdasági bizottság kormánypárti képviselői egyhangú támogatásával, 10 igen és 5 nem szavazat mellett támogatta Matolcsy György újbóli jelölését az MNB elnökévé.

A hazai FinTech szektor árbevétele folyamatosan növekvő trendet mutat

Ez derül ki az MNB éves rendszerességgel megjelenő, FinTech és Digitalizációs Jelentéséből, melynek célja, hogy betekintést nyújtson a globális és a hazai pénzügyi digitalizációs folyamatokba. A jegybank oldalán a napokban megjelent kiadványból azt is megtudhatjuk, hogy a COVID-19 okozta kedvezőtlen gazdasági környezet több vállalat működését és profitabilitását nehezítette, ezért diverzifikálniuk kellett tevékenységüket. A Jelentés nemzetközi kitekintéséből azt is megtudhatjuk, hogy a járványhelyzet globális szinten katalizálta a digitalizációt, a pandémia hatására a fogyasztók egyre inkább a digitális csatornák felé fordultak, a globális digitalizációs folyamatok jelentősen felgyorsultak és ezek a változások velünk maradnak a pandémia elmúltával is.

A magyar családok helyett a klímarombolóknak kell megfizetniük a klímavédelem árát

A klímavédelem fontos, de az árát a magyar családok helyett a klímarombolóknak kell megfizetniük – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kedd délutáni tanácskozásának lezárása után Facebook-oldalán. A kormányfő videójában elmondta: három fontos kérdést vitattak meg. A vakcinákkal kapcsolatban azt hangsúlyozta: „Magyarország hónapokkal jár a többiek előtt”.

Az olaszok és a spanyolok kezdeményezésére megvitatták a migráció kérdését is, hiszen „ezrével érkeznek illegális migránsok az európai kontinensre”. Erről a jövő hónapban „mélységében és a döntések reményében” tárgyalnak majd. „Magyarország továbbra sem fogadja el, hogy mi vegyük át az illegálisan ide érkezett és beengedett migránsokat” – jelentette ki. Hozzátette: a klímaügyben arról tanácskoztak, „ki fizesse a klímavédelem árát”.

Az egyik csoport szerint azt az üzemanyag, a benzin és a lakás adójának formájában az emberekkel kellene megfizettetni. A másik csoport – köztük minden közép-európai ország – azt mondja: a klímavédelem árát a klímarombolóknak kell megfizetniük, tehát viseljék a terhet a nagy cégek. Ez a vita a jövő hónapban folytatódik – közölte Orbán Viktor.

Kapcsolódó hír: A Nueco által készített kutatásból kiderül, a többség szerint igazságosabb lenne a közteherviselés, ha a multinacionális nagyvállalatok az ökolábnyomukkal arányos zöldadót fizetnének Magyarországon, olvasható a szervezet közleményében.

Nem változott a jegybanki alapkamat 

A Monetáris Tanács a 2021. május 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. május 26-i hatállyal a jegybanki kamatláb mértékét 0,60 százalékos szintet helyben hagyta.

 

Az elmúlt héten a PannonHírnök oldalán megjelent gazdasági híreket itt is elolvashatja

BÉT: Profitot realizáltak a befektetők

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 576,71 pontos, 1,24 százalékos csökkenéssel, 45 802,61 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 23,8 milliárd forint volt, a vezető részvények csökkentek az előző napi záráshoz képest. Bővebben

Nyereséggel zárta első negyedévét az AutoWallis

Dinamikusan növekvő hatékonyság mellett az egy évvel korábbi majdnem két és félszeresére, 48,7 milliárd forintra növelte árbevételét az AutoWallis Nyrt. az első negyedévben – közölte a vállalata csütörtökön az MTI-vel. A tavalyi 582 millió veszteséggel szemben 406 millió forintos nyereséget sikerült elérni. Bővebben

Jogsértés gyanúja miatt GVH eljárás: reagált a Fizetési Pont

A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a Fizetési Pont Kft. innovatív POS-terminálszolgáltatóval szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által indított versenyfelügyeleti eljárásról. Bővebben

Magyar innováció a rákdiagnosztikában 

Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki – ismertette Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója az MTI-nek. Bővebben

Június elején Szántóföldi Napok lesznek 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével együttműködésben – megrendezi a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-t a Fejér megyei Mezőfalván június 9-10-én. Bővebben

Erősödött a forint az MNB közleményének kiadása után 

Jelentősen erősödött a forint kedd délután, miután a kamatdöntő ülésről kiadott közleményben a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanács megerősítette, hogy “az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására”. Bővebben

Szépen nőtt a 4iG árbevétele és nyeresége 

A 4iG Nyrt. csaknem 15,3 milliárd forint konszolidált értékesítési árbevételt ért el az idei első negyedévben, 77 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában; a cégcsoport adózott eredménye 566 millió forint volt, 81 százalékkal több a tavalyi első negyedévinél – tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden. Bővebben

Májusban viszaállt a GKI konjunktúraindexe

 A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét – ismertette a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel. Bővebben

További blokkokat épít Kínában a Roszatom

 A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern megkezdte a kínai Tianwani Atomerőmű 7. és 8., valamint a Hszidapu Atomerőmű 3. és 4. blokkjának építését. Ebből az alkalomból ünnepséget tartottak 2021. május 19-én, amelyen Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök távkapcsolás keretében vett részt. Bővebben

A heti gazdasági összefoglalót a PannonHírnökkel együttműködésben a Nueco készítette.

Gazdaság | PannonHírnök

Facebook


Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek