Rezsiharc, béremelés, megerősített családi gazdaságok, gazdasági növekedés. A hét gazdasági összefoglalója a PannonHírnök gazdaság rovatában.
“Fontos szolgálat a szociális dolgozók munkája, ezért döntöttünk úgy, hogy januártól 20 százalékkal megemeljük a bérüket.” Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter
Előzmények
Az előző összefoglalónkat itt olvashatják, melyből kiderült, hogy felgyorsítva érkezhet a 13. havi nyugdíj, felminősítették hazánkat és 1,9 millió szülő kap adóvisszatérítést . A PannonHírnök gazdasági híreit itt olvashatják.
Az elmúlt hét fontosabb gazdasági eseményei
Több ágazatban is béremelések lesznek
A magyar gazdaság képes volt arra, hogy elérje a járvány előtti teljesítményét, és ez egy közös, nagy sikere egész Magyarországnak, tudósít a kormany.hu. Ezért lehetőség nyílik sok olyan lépésre, amelyre eddig nem lehetett gondolni, közölte rádióinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő közlése szerint 2022. január 1-jétől megemelik az ápolónők bérét 21 százalékkal, a bölcsődei dolgozókét hússzal, a szociális világban dolgozókét húsz százalékkal, és a kultúrában dolgozókét is húsz százalékkal.
A pedagógusbérekkel kapcsolatban emlékeztetett, ők voltak az elsők, akiknél bérrendezést hajtottak végre 2013-2014 körül.
Akkor egy nagyarányú emelés történt, de időközben a többi bér emelkedett, infláció is volt, így ők hátrább sorolódtak. Ez nem igazságos, és a pedagógusoknak igazuk van, hogy ők is bérrendezést akarnak. A következő évben lehetséges egy 10 százalékos emelés, és 2023 januárjában – ha így megy tovább a gazdaság teljesítménye -, lehet nagyobb bérrendezést is véghezvinni – világította meg Orbán Viktor.
Megjegyezte azt is, ha a minimálbért valóban fel tudják emelni 200 ezer forintra – ami azt jelentené, hogy a minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején az átlagbér volt -, “akkor egy szép évet zárhatunk majd“.
Az Európai Unió élvonalában a magyar növekedés
Az IMF előrejelzése is megerősíti, hogy sikeres volt a válságkezelésünk, olvasható Magyarország Kormánya közösségi oldalán. 7,6 százalékra javította a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – áll a szervezet ma kiadott, World Economic Outlook (WEO) című jelentésében. Az IMF szerint az Európai Unió országai közül a harmadik legmagasabb növekedést érheti el Magyarország, messze meghaladva az 5,1 százalékos uniós átlagot.
Régiós összehasonlításban kiemelkedőnek számít a magyar gazdaságra vonatkozó prognózis: az IMF szerint Szlovákia gazdasága 4,4, Csehországé 3,8, Lengyelországé 5,1 százalékkal bővülhet 2021-ben.
Az IMF legutóbbi, hazánkra vonatkozó növekedési várakozása júniusban még 6,2 százalék volt, tehát a mostani prognózis 1,4 százalékponttal kedvezőbb. Az áprilisi előrejelzésükhöz képest pedig az idei adat jelentősen, 3,3 százalékponttal jobb. A következő évre az IMF 5,1 százalékos gazdasági bővülést vár. A szervezet úgy látja, a munkanélküliségi ráta a 2021-re jelzett 4,1 százalékról 3,8 százalékosra javul 2022-ben.
A globális gazdaság helyreállása a vírus újbóli előretörése ellenére is folytatódik – állapítja meg az IMF, amely az idei évre 5,9, 2022-re pedig 4,9 százalékos GDP-bővülést jelez előre. A 2021-es adat 0,1 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint a WEO júliusi frissítésében. Ennek okait részben a fejlett gazdaságokban jelentkező ellátási problémákban, valamint a fejlődő országokban tapasztalható romló járványhelyzetben jelölik meg. 2022 után a globális kibocsátás 3,3 százalékosra mérséklődik, ugyanakkor a fejlett országok esetében a növekedés meghaladja majd a járvány előtti mértéket.
A Valutaalap várakozása szerint az új lendületet vett gazdasági tevékenység nyomán folytatódott a nyersanyagárak emelkedése is; az olajárak a 2020-as árszinthez képest 60 százalékkal, az egyéb nyersanyagárak pedig 30 százalékkal emelkedhetnek az idén. Ami a világkereskedelem volumenét illeti, az előrejelzés szerint 2021-ben 10 százalékos bővülés várható, ami 2022-ben 7 százalékosra mérséklődik.
Megerősített családi gazdaságok
A családi gazdaságok kormány általi megerősítéséről beszélt az agrártárca parlamenti államtitkára a jászapáti polgármesteri hivatalban, a Vidéki Nők Magyarországért díjak pénteki átadóján. Farkas Sándor közölte: minden korábbinál kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak ma a családi gazdaságokra. A vidéki nők nemzetközi napja alkalmából tartott eseményen a politikus köszönetet mondott a nőknek azért a munkáért, amellyel hozzájárulnak a magyar vidéki élet fenntartásához és jobbá, szebbé tételéhez.
A családi gazdaságok a magyar vidéki élet és a vidéki gazdaság alappillérei, de egy jól működő gazdasághoz jól működő család is kell – mondta. A háztartás és a gyermeknevelés fáradalmain túl a nők részt vesznek a családi gazdaságok feladataiban, és ezzel hozzájárulnak a családok megélhetéséhez, ami a helyben maradást és közvetve a közösségek erősödését segíti – fűzte hozzá az államtitkár. Hagyományosan, főleg a munka fizikai nehézsége miatt, az agrárium inkább a férfiak terepe, de már kimutatható tendencia, hogy ebben a szektorban is egyre növekszik a nők, valamint a női vezetők aránya – mondta.
Egy 2020-as felmérés szerint Magyarországon a gazdaságok tulajdonosainak 28 százaléka nő, míg a gazdaságokban dolgozó női alkalmazottak aránya ennél jóval magasabb. A nők nyitottak az agroturizmus vagy a termékek közvetlen értékesítésének innovatív formái felé, érzékenyek a környezetvédelem és a fenntarthatóság egyre fontosabb szempontjaira – sorolta.
Brüsszel klímavédelmi adót vetne ki a családokra, a baloldal ellenzi a rezsicsökkentést
Havonta 32 ezer forintba kerülne Brüsszel klímavédelmi adója a Fidesz szerint. Ezt az autósokra és az ingatlantulajdonosokra vetné ki az Európai Bizottság, amit a magyar baloldal is támogat. A kormány és a V4-es országok szerint azonban ez nemcsak elfogadhatatlan, hanem álszent is. Klímavédelem címszó alatt ugyanis így próbál Brüsszel közvetlen bevételhez jutni – számolt be róla az M1 Híradója. Brüsszel továbbra is tagadja, hogy felelőssége lenne az elszállt energiaárak miatt. A területért felelős uniós biztos a héten úgy nyilatkozott: vizsgálják, hogy történt-e spekuláció. De szerinte az egyetlen hosszú távú megoldást a zöld, vagyis a nap- és a szélenergia jelenti, amire mielőbb át kellene állnia egész Európának.
„Szeretnék egyértelmű lenni: nem a klímapolitikánk vagy a megújuló energiaforrások miatt emelkednek az energiaárak, hanem azért, mert a fosszilis energiahordozók drágulnak” – fogalmazott Kadri Simson energiaügyekért felelős biztos. „Nincs mit tenni a magas árak ellen” – ezt az álláspontot osztja a magyar baloldal is. Csakhogy a tapasztalat mást mutat. Magyarországon például tíz évvel ezelőtt minden negyedik háztartásnak gondot okozott fizetni a gáz és áram számlákat. Az energiaárak akkor azért voltak magasak, mert a baloldali kormányok eladták az energiaszolgáltatókat a multinacionális cégeknek.
Akik ezek után többször is arra kérték a kabinetet, hogy a piaci helyzet miatt emelhessék áraikat. Erre a Gyurcsány-Bajnai kormány mintegy tizenötször engedélyt is adott. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken arra emlékeztetett : a rezsiharc 2010-ben indult, amikor átvették a kormányzást. A miniszterelnök úgy fogalmazott: évekig csatáztak Brüsszellel azért, hogy az áremelkedéseknek gátat szabjanak. Ami végül 2013-ban a rezsicsökkentési programmal sikerült is. A rögzített lakossági árak pedig most – az energiaválság idején – is védik a magyar háztartásokat. „Bécsben ma az áram ára a duplája a budapestinek, a berliniek pedig háromszor annyit fizetnek, mint mi. Ugyanez a helyzet a gázzal. Berlinben a gáz ára duplája a budapestinek és Bécsben pedig a háromszorosa. Hogy egy messzibb példát is mondjak, Svédországban a budapesti gázárnak a nyolcszorosát kell fizetni a lakosságnak, tehát mi megvívtunk egy sikeres harcot, hiába mozog a piaci ár felfelé, mint az elmúlt időszakban történt, ez a rögzített ár megvéd bennünket” – szögezte le Orbán Viktor.
Elemzők most úgy számolnak, ha a világpiaci árakhoz igazodna a magyar rezsi – ahogy a baloldali kormányok idején –, akkor egy átlagos családnak csaknem 400 ezer forinttal kellene többet fizetne évente. A baloldal szerint viszont felelőtlen döntés volt a rezsicsökkentés. Közben Brüsszel új, úgynevezett klímavédelmi adót akar bevezetni. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans az autósokra valamint a lakásokra és családi házakra vetné ki. Ráadásul ugyanannyit kellene fizetnie egy német háztartásnak, mint egy magyarnak, függetlenül attól, hogy mekkora a jövedelme.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ez nemcsak elfogadhatatlan, hanem álszent is. A klímavédelmi cél ugyanis álca. Hollik István azt mondta: a baloldal hiába támogatja Brüsszel tervét, a kormány nem fogja hagyni. „Meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést és a V4-es országokkal együtt meg fogjuk vétózni az uniós klimaadó tervét, mert úgy gondoljuk, hogy a klímavédelem árát nem az európai és a magyar embereknek, hanem a nagy klimaromboló multicégeknek kell megfizetnie” – hangsúlyozta Hollik István.
Szakértők szerint Brüsszel azért is akar új adót bevezetni, hogy közvetlen bevételhez jusson. „Ennek a javaslatnak, amit júliusban tett az asztalra az Európai Bizottság és az azt vezető Frans Timmermans, az elsődleges célja az, hogy Brüsszel központi bevételekhez juthasson. Így finanszírozási szempontból is függetlenedjen a tagállamoktól” – ismertette Hortay Olivér a Századvég Gazdaságkutató energia-és klímapolitikai üzletág-vezetője. A rezsiharc legközelebb a jövő héten kerül napirendre az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján.
Rendkívüli lesz az idei fűtési szezon
Erre lehet elég a magyar gáztartalék, írja a Portfolio
A hazai gáztárolók 1970-es évek vége óta íródó történelmében a negyedik legnagyobb készletszinttel fut neki az ország az idei fűtési szezonnak. Ez stabil alapot ad a földgázellátás biztosításához, de a teljes fűtési szezonra önmagában nem lenne elegendő – igaz, nem is kell, hogy így legyen, mert a belföldi kitermelésre és az importra is támaszkodhatunk. Ezzel együtt a magas gázpiaci árak miatt a tárolók most nagyobb szerepet kapnak az ellátásból a korábbi években látottaknál, és az sem lenne nagyon meglepő, ha esetleg a szezon vége felé a biztonsági tartalékhoz is hozzá kellene nyúlni.
Az októberi 5,3 milliárd köbméteres tartaléknál csak 2010-ben, 2019-ben és 2020-ban volt több földgáz a hazai tárolókban. Az elmúlt két, október elején-közepén induló kitárolási szezont (és egyben úgynevezett gázévet) a jelenleginél mintegy 1 milliárd köbméterrel nagyobb gázmennyiséggel kezdtük, – 2019-ben 100 százalékos töltöttséggel – de az is előfordult (2013-ban), hogy a 2000-es évek végére kiépült jelenlegi, összességében 6,33 (+ egy speciális 120 millió köbméteres tétellel 6,45) milliárd köbméteres hazai tárolói kapacitás mindössze kevesebb mint 3 milliárd gázt tartalmazott. Mint írja az internetes lap, összegezve jól állunk.
Újra magyar kézbe kerülhet a repülőtér
A magyar kormány 1440 milliárd forintot ajánlott a Budapest Airportért, írja az Index. A magyar kormány által vezetett konzorcium 4 milliárd eurót (körülbelül 1440 milliárd forintot) ajánlott fel a Budapest Airportért – értesült a Bloomberg. A napokban már felröppentek a pletykák arról, hogy a kormány ismét megpróbálja megszerezni a Budapest Airportot, és most meg is történt az ajánlattétel. Ha nyélbe ütik az üzletet, akkor a hírügynökség szerint a tranzakcióra még a jövő tavaszi parlamenti választások előtt sor kerülhet. Az sem lehetetlen azonban, hogy a tulajdonosok ezzel az árral még nem fognak megelégedni, ugyanis egy szakértő korábban az 5,5 milliárd felső határt szabta meg a cég lehetséges értékeként. A Bloomberg szerint a tulajdonosok – a német AviAlliance – korábban azt is feltételül szabták, hogy a kormány tisztázza, rajtuk kívül még kik tagjai a konzorciumnak és hogy van-e elég kapacitásuk, tudásuk a reptér üzemeltetéséhez. Ezzel összefüggésben tájékoztatták őket arról, hogy a Mol Nyrt. és Jellinek Dániel, az Indotek Csoport vezérigazgatója is tagjai a konzorciumnak.
Ezt kell tudni az szja-visszatérítésről
Kinek jár az szja-visszatérítés? Mit kell tenniük a katásoknak, az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek? Nyugdíjpénztári megtakarítása van, netán elmaradt az adóval? A Mediaworks Hírcentruma tíz plusz egy kérdésben összefoglalta az szja-visszatérítés körüli legfontosabb felvetéseket, amelyekre Tamásné Czinege Csilla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, a NAV adószakmai ügyeiért felelős vezetőhelyettese adta meg a válaszokat, írja cikkében az Origo.
Ki kap szja-visszatérítést? Minden 2021-ben családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár az adó-visszatérítés. Ha valaki úgynevezett összevontan adózó jövedelemből szerez idén bevételt – ilyen sok más mellett a munkabér –, a levont személyi jövedelemadót visszakapja. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekhó) szerint adózók jövedelméből 9,5 százalék közteher számít szja-nak, ők ahhoz jutnak hozzá. Azok pedig, akik a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) alkalmazzák, az idén befizetett tételes adó negyedére számíthatnak.
Mindenki automatikusan visszakapja az összeget? A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a pénzt azoknak a szülőknek, akiknek jövedelméből év közben a munkáltató, a kifizető levonja az szja-t, az ekhót. Azoknak az érintetteknek nincs teendőjük, akiknek a családipótlék-folyósítási adatokból az adóhivatal ismeri a belföldi bankszámlaszámukat, a postai címüket.
A részleteket tisztázó jogszabály már megjelent, így minden felmerülő kérdésre választ tudnak adni. Honlapján a NAV már több tájékoztatót is közzétett, érdemes azokra is egy pillantást vetni.
Átadták az Egis új beruházását
A magyar gazdaság dimenzióváltása nem lassult le, még fel is gyorsult a koronavírus-járvány alatt, amiben a gyógyszeriparnak hatalmas szerepe volt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca szerint pénteken Körmenden.
A közlemény szerint a tárcavezető az Egis Gyógyszergyár Zrt. körmendi üzemátadó ünnepségén kijelentette, hogy a magyar gazdaság úgy megerősödött az elmúlt 10-11 évben, hogy még a pandémia idején is nőni tudott a technológiai színvonala és hozzáadott értéke, illetve a kutatás-fejlesztés részesedése is.
“Magyarország egy dimenzióval feljebb lépett, egy dimenzióval magasabb kategóriában vagyunk” – fogalmazott. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar gyógyszergyártás nemzetközi mércével is rendkívül versenyképes, és az autóipar mellett a gazdaság meghatározó iparága. A bevételhez arányosítva ebben a szektorban költik a legtöbbet innovációra a vállalatok. A Magyarországon 36 ezer embert foglalkoztató ágazat tavaly a negyedik legnagyobb növekedést produkálta, kis híján 1000 milliárd forintos termelési értéket állítva elő. Az idei év első 8 hónapjában is 4 százalékkal növelte a teljesítményét – közölte.
Az ágazat nemzetközi versenyképességét mutatja, hogy idén a világ 124 országába jutottak el Magyarországon előállított gyógyszerek. Az Egis magyarországi termelésének is több mint 70 százalékát az exportpiacokon értékesítik”
– húzta alá.
Az elmúlt héten a PannonHírnök oldalán megjelent gazdasági híreket itt is elolvashatja
Így teljesített a BÉT a héten
A héten a legnagyobb mértékű, 2,21 százalékos emelkedést az OTP érte el. Záró árfolyama 19 ezer forint, heti forgalma 24,1 milliárd forint volt.
Orbán Viktor: Gyurcsányék tizenötször emelték a rezsi árát
Orbán Viktor közösségi oldalára feltöltött képen emlékeztetett arra, hogy Gyurcsányék többször is emelték a rezsiárakat.
Brit portál: a világ harmadik legnagyobb minimálbéremelése Magyarországon volt
Az elmúlt 28 évben 16 év jobboldali kormányzás alatt növekedett a minimálbér vásárlóereje, 12 év baloldali kormányzás alatt csökkent.
Növeli fertőtlenítő hatású termékeinek gyártási kapacitását a Nógrádi Vegyipari Zrt.
Kapacitás bővítő beruházás a Nógrádi Vegyipari Zrt.-nél erre 157,36 millió forint feltételesen visszatérítendő támogatást nyert el.
Gyengüléssel zárta a hetet a BUX
A BÉT eddig felülteljesítette a gyengélkedő nyugati részvénypiacokat, pénteken viszont kedvező nemzetközi hangulat mellett esett a BUX.
Állami Számvevőszék: Tartható az idei adósságcél
Tartható az idei adósságráta, jók a növekedési adatok, de továbbra is szükség van a reziliens költségvetési politikára – hangsúlyozza az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
Új csúcson zárt a BUX
A nemzetközi tőzsdéken kedvező a hangulat, a BUX is jól teljesített, új történelmi csúcson zárt, ennek ellenére némileg lemaradt az európai tőzsdékhez képest.
Új csúcson zárt a BUX és az OTP is
Kibocsátói hírek nem befolyásolták az árfolyamokat, a Mol árfolyama az olajár csökkenésével együtt korrigált vissza.
Nem állt le a drágulás Németországban
Január óta folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben emelkednek az árak Németországban, júliusban 3,8 százalékon, júniusban pedig még 2,7 százalékon állt a mutató.
Nébih: kártevővel szennyezett rizst hív vissza a Tesco
Szabad szemmel is látható, élő állati kártevők jelenléte miatt visszahívta az 1 kilogrammos Hearty food márkájú rizst a Tesco-Global Zrt. – közölte a Nemzeti
Devizapiac – Gyengült a forint
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedden. Az euró 360,47 forinton forgott este hét órakor, 80 fillérrel emelkedett az
A hétfői nap után újra történelmi csúcson zárt a BUX
A vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest, a Mol és az OTP forgalma is átlag feletti volt.
AM: magyar kezdeményezésre szigorodhatnak a mézkeverékek származásjelölési előírásai
Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származásjelölési előírásának
Metrodom: a piaci verseny miatt emelkedni fog a zöld otthonok aránya Magyarországon
A jogszabályi előírásoknak és a piaci versenynek köszönhetően folyamatosan emelkedni fog a magasabb energetikai hatékonyságú zöld otthonok aránya a magyarországi ingatlan állományban – közölte
Új történelmi csúcson zárt a BUX
A vezető részvények közül különösen az OTP és a Mol teljesített jól, ezek húzták fel a BUX-indexet.
BÉT – Csökkenő forgalom a héten, történelmi indexcsúcs pénteken
Csökkenő forgalomban emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, a BUX 53 955,85 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken, 366,05 ponttal, 0,68 százalékkal
Boros Imre: Egy esetleges kormányváltás után gyarmat lenne Magyarországból
Évente több ezer milliárd forintot tudnának az országból kivinni a globális hatalmak – hangsúlyozta.
Arabokkal és ázsiaiakkal töltené fel a V4-országokat Soros szakértője
PannonHírnök bevándorlás, Financial Times, migráció, Soros György, V4
Kijelenti: Észak-Amerikának és Eurázsiának több embert kell magába szívnia.”
Újabb történelmi csúccsal zárta a hetet a BUX
A Mol és a Richter erősödésének köszönhetően emelkedett újabb történelmi csúcsra a BUX-index.
Tavaly júniushoz viszonyítva ötszörösére nőtt a földgáz ára
Az áremelkedést továbbra is a globálisan szűkös kínálat okozza, míg a kereslet változatlanul nő.
Kispénteken új csúcsot ért el napközben és záráskor is a BUX
Egész nap pozitív hangulat volt a nemzetközi piacokon, ezt követte a Budapesti Értéktőzsde is.
Tovább emelkedett az áram ára
Az erős ázsiai szén- és LNG-kereslet felfelé húzta a szén- és földgázárakat, ami emelte az áram árát.
A Mol szerepelt a legjobban a Budapesti Értéktőzsdén
A Mol kiemelkedő napot zárt, sikerült tovább emelkednie az olajár csökkenése ellenére.
A heti gazdasági összefoglalót a PannonHírnökkel együttműködésben a Nueco készítette.
