Még nem lehet látni, hogy az augusztus elsejétől bevezetett új, a korábbiakhoz képest valamivel rugalmasabb elszámolási rendszer milyen hatással lesz a kórházi adósságokra, jelentős javulást azonban nem várnak a szakértők, mert csak a béremelések korábban másra nem költhető összegét építették be az ellátások és beavatkozások költségeinek elszámolásába, nem kaptak pluszforrást a terület intézményei. Érdemi változást a kormány szerint a kancellári rendszer bevezetése hozhat, bár egészségügyi gazdálkodási szakemberek szerint változatlan állami finanszírozás mellett ez is csak a kis lyukak befoltozását fogja elérni az intézmények költségvetésében.Az sem javít – sőt, van ahol ront – a helyzeten, hogy az augusztus 5-én megjelent, intézményekre lebontott lista szerint vannak olyan kórházak és szakrendelők, ahol csökkentették azoknak az ellátásoknak az arányát, amelyeket száz százalékban megtérít az egészségbiztosító (ez a teljesítményvolumen-korlát, a tvk), ha ennél több beteget látnak el, csak csökkentett összeget kapnak, sőt egy határ fölött ingyen kezelhetik a pácienseket. Összességében több mint 8 százalékkal kevesebb lett a teljes egészében térített lehetősége az intézményeknek, amit biztosan próbálnak is betartani, hiszen ingyen sehol nem szeretnének dolgozni. Jó esetben ez azt jelenti, hogy nem végeznek el olyan felesleges beavatkozásokat, nem kérnek olyan nem feltétlenül szükséges laborvizsgálatokat, vagy röntgen és CT-felvételeket, amilyeneket eddig nyugodt szívvel elvégeztek. Kórházi berkekben az a hír járja, hogy a fizetett kapacitásokat azért merte csökkenteni a kormány, mert több intézményben magasabb volt a keret a valóban felhasználtnál, de ez egyrészt nem volt általános, másrészt rosszabb esetben a tvk csökkentés akár azzal is járhat, hogy a keret kimerülése után elküldik a hozzájuk forduló betegeket.Összességében tehát semmit nem javult a kórházak finanszírozása, ami azt eredményezi, hogy a kórházak tartozása hamarosan ismét eléri a tavalyi majdnem 60 milliárd forintos konszolidáció mértékét – erősítette meg nemrég a Népszavának az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Holchacker Péter júniusban arról tájékoztatott, hogy nincs tárgyalás a beszállítók és az egészségügyi államtitkárság vagy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) között az adósságrendezésről és ilyen hír azóta sem érkezett. A nagy adósságrendezés után tavaly év végén az Egészségbiztosítási Alap maradványaiból a kasszasöpréskor ráadásul további hét-nyolcmilliárdos segítséget kaptak az intézmények, ám már ennek sem látszik az eredménye. Az egészségügyi intézmények tartozása június végén megközelítette az 52 milliárdot és a beszállítók számításai szerint, ha nem történik semmi, év végére megint 70 milliárdnál járnak majd. Az újabb konszolidáció biztosra vehető, ezt egy hetekkel ezelőtti tájékoztatóján a kancelláriaminiszter is elismerte, de egyelőre semmit nem tudni ennek időpontjáról vagy feltételeiről.Közben a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai cáfolhatatlanul igazolják, hogy a tartozás ütemesen kúszik felfelé, havonta 3-4 milliárddal emelkedik az összege. Az állam által fenntartott intézmények tartozásállományának június végi listája azt mutatja, hogy a bírósági, rendvédelmi, oktatási vagy szociális terület kifizetetlen számlái a teljes adósságállománynak mindössze a 23,9 százalékát teszik ki, a többit ismét az egészségügy halmozta fel. Ez a terület a 68,2 milliárdos teljes adósságállományból 51,8 milliárdos beszállítói tartozást gyűjtött össze.A teljes cikket itt olvashatod.
Hetvenmilliárdra rúghat a kórházi adósságok mértéke
