Kell reklám Hévíznek? Igen. Itt, épp életem első hévízi pihenésén néztem meg a város új imázsfilmjét. Nos, ez engem nem győzött meg. A hely annál inkább. Íme, az én benyomásaim.
Trianon után a határainkon kívülre került a legendás fürdőhelyeink legjava (Pöstyén, Herkulesfürdő, Félixfürdő, Palics, Bártfafürdő, stb.), Hévíz maradt. A világ legnagyobb világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava a miénk.
Hévíz nincs közel Budapesthez – Bécs is ugyanolyan messze van. Az ideút hosszú, de ahogy egyre kevesebben autóznak a sztrádán, úgy tűnik fel egyre több madárraj, s amint lehajtottam, egy gyönyörű szarvas futott át előttem kecsesen. (Megfelelő távolság híján nem felemelő, hanem veszélyes lett volna…)
Aggódtam, hogy Hévíz a gazdagok nyaralóhelye, de úgy tűnt, sikerült találni elfogadható árú és minőségű szállást. Mondjuk talán úgy, hogy van minden, ami szükséges. Tisztaság, kedvesség, az apartman tágas és egyszerű. Vendég alig, ők osztrákok, a kezelések helyben. (Az orvos javaslata alapján talán másfél év múlva került volna rám a sor a TB által finanszírozott variációban. Itt megkapok mindent, percre pontosan, igaz, németül szólnak hozzám, de nem bánom.) A reggeli kompakt és kedves. A szobában ötven tv csatorna, ennek kétharmada német nyelvű, a többi orosz és magyar. A wifi korlátlan.
A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 48 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos és enyhén radioaktív gyógyvizek kedvező tulajdonságait. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, s a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek a gyógytényezők különleges értékeit képviselik. A több tízezer éves Pannon tengerből származó gyógyvíz és gyógyiszap a komplex fizikoterápiás kezelésekkel együtt valamennyi reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas.
A víz hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri.
Az ernyedt, lebegő érzés a vízben, a ringatózó lótuszok és a fák zöldellő lombkoronája nyugtatja az idegrendszert, s együttesen a gyógyulás pszichikai elemét jelentik. Télen a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén, ami gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat. (Forrás: www.heviz.hu)
Hévíz legnagyobb vonzereje a gyógytó. Nekem azért tűnt vonzónak, mert egy bizonytalan kinézetű dagonyázó medencébe nem szívesen mennék bele ázni. Tündérrózsák közé annál inkább. A kiírás szerint a tó 2-38 méter mély, a hőforrások kellemesen bizsergetők. A tónak van igazi élővilága: pontyok, keszegek, kárászok lakják, de van benne teknős, sikló, láttam vadkacsát, vöcsököt. A tó körül véd- és parkerdő, sétautakkal és egészen izgalmas növényzettel. Aki csak egyszerűen sétálni szeret, itt talál legalább egy hétre valót. A gyógytó kerítése körül vezető sétaúton remek molinókon mutatják be Hévíz történetét 1795-től napjainkig. Aki hosszabb időt tölt itt el, annak kellemes és színes olvasmány a gyógyító séta közben.
A tó keletkezéséről, gyógyító erejéről született ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.(Forrás: www.heviz.hu)
A fürdő bejáratától nem messze indul a Berki sétaút. Aki szeretne tündérrózsát fotózni, de nem vállalja be, hogy kamerájával úszik be a tóba, annak itt a lehetőség: itt a tavi növények leszármazottjai várják a nézelődőket. Lejjebb, a zsilip alatt igazi szabadstrand. Élelmes törzsvendégek a partoldalba remek kis lejárókat vájtak, ahol kényelmesen lehet beleereszkedni a meleg vízbe. Nem állhattam meg, hogy ki ne próbáljam, a kis halak máris egy grátisz halpedikürben részesítettek. Eközben egy hölgy invitált egy másnapi, közös fürdőzésre, mert jobb közösen, mint egyedül. Aki nem vágyik nomád fürdőzésre, gyönyörködhet a természeti szépségekben, elsétálhat egészen a madárvártáig.
Aki hosszabb útra van kalibrálva, kisétálhat Egregyre. Én szeretek gyalog bejárni mindent. A legjobb, hiszen nem csak jó testedzés, de sok mindent lehet látni, lehet szóba elegyedni helyiekkel. Egregy nincs közel a városközponthoz, a Dotti nevű kisvonat is kihoz ide bárkit 800 Ft-ért, óránként. Itt be lehet járni a Korok-borok tematikus útvonalat, amely lélekmelengető szőlőskertek és római kori emlékek közé kalauzol el. A pincék nagy része csak főszezonban tart nyitva, de így, november végén is lehet találni olyan vendéglátóhelyet, ahol egy pohár bort, vagy akár egy jó ebédet is magunkhoz vehetünk. Az Árpád-kori kis templom után akár egy kis erdei sétával folytathatjuk az utat – erre szoktak barátnőim felszisszenni: nem félsz?! (Ugyan, mennyivel veszélyesebb egy erdő, mint egy nagyváros – itt, Hévízen is találkoztam állig felfegyverzett katonákkal…)
Visszafelé megér egy kis időt szentelni a múzeumnak, amely a Jézus szíve templom mellett (lefotózhatatlan) őzike és egy ajtónálló Cerberus szoborral és sok más érdekességgel vár. Megtekinthetünk többek közt a hallstatti kultúra mementójaként edényeket, egy, a 9. századi boszorkány nőt, akit a varázslási eszközeivel együtt temettek el.
A kertben gyógynövények és a római kort idéző növényzetben gyönyörködhetünk jövőre, mert még épp hogy meggyökeresedtek. A Kneipp-sétaút a leírás szerint gyógyír a fáradt lábaknak, és tényleg: 12 km nordic walking után kellemes hűsítette talpamat a többféle felületen való pihentető séta.
Kerékpárral tehetünk egy kisebb kirándulást Keszthelyre (kastély, vadászati múzeum, vasútkiállítás), ahová egy gyönyörű, mocsári ciprusokkal szegélyzett kerékpárút vezet. Ami a nagyvárosban BUBI, itt HEBI. Tehát bringára fel! A környék gazdagsági és társadalmi életét nagyban meghatározó Festetics család emlékét őrzi a „Festetics allé”-nak nevezett virginiai mocsárciprus (Taxodium distichum) egyedekből álló kettős fasor.
A barokk kertépítészet nagyhatású eszközét alkalmazó fasorral, vagy idegen szóval „allé”-val egykor a birtokrendszer különböző egységeit kapcsolták össze. A Festetics család kisebb megyényi területet felölelő keszthelyi birtokán a múlt század elejére több tíz kilométeres hosszúságú fasorokat telepíttetek. Ezek közül a legismertebb a Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető, a 71-es úttal párhuzamosan futó feketefenyő fasor. A Hévízről Keszthely felé vivő pedig ősszel is csodás, vörös színben játszik, nyáron üde zöld színével árnyékot adó.
A fürdőélethez pedig már 1795-ben is szorosan hozzákapcsolódott a propaganda: „Íme ahol mégsem gondolja az Ember, ott lappang a drága, és sok Nyavalyaságokra ki-terjedő Kints! Szerentsés Zala Vármegye! Nem kell többé meleg hasznos Ferdők kedvéért és hasznokért Budára, Daruvárra, Toplitzára és más efféle Helyekre nagy fáratsággal, és dolgaidnak hátráltatásával fáradnod, és költségeskedned; többször pedig minden fájdalmaidnak enyhítése nélkül szomorúan visszafordulnod. Már kebeledben tartod azt, a mit máshol keresve sem találhatol-fel.” Babótsay József, 1795. (Forrás: Szántó Endre: Hévíz és környéke, Nereus Kiadó Bt., 2006.)
A Rózsakert (amely épület a könyvtárat is rejti) aljában található egy ivókút. Az ivókút minden nap reggel 7-től este 7 óráig tart nyitva, az épületben lehetőség van arra, hogy – ahogyan ez a régi időben is szokás volt – a vendégek leülve, beszélgetve kortyolgassák a gyógyító vizet. Az íze nem túl kellemes, de javasolják apró kortyokban inni: így hosszan tart a rossz, kénes íz. A harmadik napra már megszokható. A hévízi víz sikerrel alkalmazható a bélműködés és a gyomorsav-képződés fokozására, vagyis hatékony gyógymódot jelent idült bélgyulladás, székrekedés vagy aranyér esetén a gyomor-bélrendszer működésének szabályozásán keresztül. Amikor épp elfogyott a kikészített műanyag pohár, máris akadt egy törzsvendég, aki alkalmi ivóalkalmatosságot nyújtott nekem.
Aki nem szívesen hagyja el a burkolt utcákat, a városban járva gyönyörködhet az épített környezet alkotásaiban és vadhajtásaiban. A kisebb kastélyoknak is beillő lakóházakon fellelhetjük a nagyzoló építészek ízlésének lenyomatait, szép pasztellszínekben tobzódó épületek tömege, de összességében nagyvilági életet tükröz. Őrtoronyként néz le a városra a Panoráma Hotel robosztus és kopottas beton hasábja. (Azért egyszer kipróbálnám, milyen a legfelső szint szobájából élvezni a napfelkeltét és a novemberi napnyugtát, amikor az ölelő dombok a tó fölé oly korán vetnek árnyékot…) Érdemes megnézni a kék templomot, ami színével és különleges építészeti megoldásával emelkedik a város fölé. Ha oldalról nézzük, olyan, mintha egymás fölé magasodnának a tornyok, mint az orgonasípok. Szentlélek hét ajándékát jelképezi ez a hét torony az 1999 szeptemberében átadott modern katolikus templomon. A belső tér legyező alakú, a fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség.
A város neve nyomtatásban először 1780-ban jelent meg Windisch Károly Gottlieb német nyelvű munkájában („A magyar királyság geográfiája”). Még ebben a században előtérbe került a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. „A Hetes ház”, amely még ma is áll, 1870-71-ben épült. Ennek köszönhetően a fürdőhely egyre inkább országos jelentőségűvé vált. A híres tavirózsák, amelyek ma is fő látványosságai, és jelképe Hévíznek, a XIX. század végén kerültek a tóba. (Forrás: www.heviz.info.hu)
Hogy kik azok az orvosok, akik kulcsszerepet játszottak a hévízi gyógyászat alapjainak megteremtésében? Erről ITT olvashatnak.
A városban minden négynyelvű. Végre valahára használhatom az iskolában nyolc éven át tanultakat – és a harmadik napon már egészen jól értem a mellettem lévő nyugágyon heverő termetes orosz hölgy mesedélutánját. A városban annyi ékszer-és gyémántüzlet van, mint turkálós bolt a pesti belvárosban. Fürdőruhával is Dunát lehet rekeszteni, az 50+-osok (kg vagy év) is elképesztő választékban találhatnak a legkülönfélébb fürdőruhákból és úszódresszekből. A boltok teli prémium árucikkekkel, van itt női cipő 45-ös méretig és divatáru 6XL-ig. Tehát kedves „king size” hölgytársaim, jó hír: Hévízen van minden. Az árakról nem tudok nyilatkozni, de egyes ruhaüzletek kirakatában láttam hétszámjegyű ajándékutalványt, ami engedett következtetni arra, hogy én talán nem jó helyen járok – ami a ruhatár felújítását illeti.
A vendéglátóhelyek a külföldiekre utaznak: csárda, pince a menő, meglepően kevés a pizzéria, kínait és döner kebabost nem is találtam. „Kínaiért menjen Keszthelyre” – vágta hozzám kissé pökhendien a pincér, akitől vacsora után bátortalanul érdeklődtem. Az étlapok is turista vonalat hozzák: meglepően trendi kivitelben. A Tavirózsához címzett helyen a „szarvasszelet nagyvadász módra” nevet viselő mellett tettem le a voksomat, és nem csalódtam. A hozzá kínált lekvárt kicsit keveselltem, kérésre hoztak repetát. Ha a szószban a gomba pirított lett volna, tökéletesnek is mondhattam volna. A szomszéd asztalnál ülő osztrák vendégek túl fokhagymásnak találták a cigánypecsenyét. És túl nagynak a szalonnát, pedig nagyon rendben volt. (Aztán azon morfondíroztak, mennyit is vigyenek majd haza a szalonnából…) Mellé csípős szószt kínáltak: az asztalra került a globalizáció jegyében egy tömzsi műanyag palackban, igazi kínai chiliszósz.
Kóstoltam gulyást is – mert sokszor a gulyással azonosítják be a jó magyar konyhát. Nem volt benne semmi extra, jó volt maga nemében. Ehhez viszont házi paprikakrémet kínáltak – jóízű, és kellően haragos volt. A „Low budget” pihenők számára van déli, és esti menüajánlat is, több helyen, 900-1200 Ft-ért.
Nem mellékes, hogy ebben a városban sok helyen van nyilvános illemhely: és mind ingyenes! Ez a mellékhelyiség-kérdés olykor nagyon bosszantó tud lenni, de itt tényleg van, és grátisz. A termelői piac mellett is tiszta és minden kényelemmel felszerelt. (Majdnem európainak neveztem.) És a borospincék mellett is helyeztek el illemhelyet – ez már több helyen is szöget ütött a fejembe, hogy ilyen helyeken miért is nincs wc? Hiszen aki iszik, az ürít. Hiába a pöpec pince, ha vizelni csak a bokorba lehet. A vendég nem kevés idegenforgalmi adót fizet, ebbe bele kell férnie napi egy ingyenpisinek.
Utószezonban azért is érdemes ide látogatni, mert 50 pluszosként igazán fiatalnak érezheti magát az ember. És – bocsássák meg nekem – de ha pihenni akarok, én is keresem a „felnőttbarát” helyeket, ahol nem visít senkinek a gyereke, nem gázolnak el kis biciklivel, nem locsolnak nyakon, nem borítanak rám narancsleve.t Ha ilyenre vágyom, azt megoldom házilag. Minden más esetben inkább gyerek nélkül. A csend gyógyít – ahogy a fürdőben több helyen is olvasható. Hévíz tényleg felnőttbarát.
Kerestem a nagyanyáim meséiből ismert békebeli fürdőváros-érzetét. Azt hiszem, meg is találtam Hévízen. Akkoriban feljegyzést is vezettek az itt kúrát tett hírességekről. Talán egyszer majd bekerül ebbe a nagykönyvbe az is, hogy H. M., az ehető virágok honi szakértője, a life.hu sztárszerzője itt vendégeskedett az úr 2015. esztendejében, enyhítendő a Bell-parézis okozta fájdalmait. Ha isten úgy adja, visszatérek még.
