Hogyan állítható meg a Nyugat demográfiai öngyilkossága?

Megszívleli-e Orbán Viktor a spanyol mérnök tanácsait?

Az öngyilkosság talán a legmegrázóbb s egyben legmegfoghatatlanabb emberi cselekedet. Miért akarja valaki kioltani a saját életét, miért választja a nemlétet a létezés, a sötétséget a világosság helyett? Mindezek a kérdések nemcsak az egyének vonatkozásában merülnek fel, hanem egyre több társadalomkutatót foglalkoztat a kollektív öngyilkosság témaköre is. Jó néhányan arra a következtetésre jutottak, hogy egy társadalom nemcsak tevőlegesen vethet véget önnön létezésének, hanem passzív módon is, amennyiben nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy kulturális és genetikai értelemben fennmaradjon.

Alejandro Macarrón Larumbe, spanyol távközlési mérnök, üzletember és demográfus úgy véli, hogy egy nemzet vagy kultúrkör, mely szabadulni kíván a gyermekvállalással járó felelősségtől és terhektől, népesedési öngyilkosságot követ el. “Demográfiai öngyilkosság Nyugaton és a fél világban: a katasztrófa felé az alacsony születésszám miatt” címet viselő, angolul és spanyolul is kiadott könyvében a szerző részletesen elemzi a csökkenő gyermekszám következtében egyre több fejlett társadalmat fenyegető elöregedés és elszegényedés folyamatát, melynek végkifejletét a csupán elemi matematikai ismeretekkel rendelkezők is könnyen megjósolhatják.

Macarrón, aki eredetileg pusztán kíváncsiságból kezdett el népesedési kérdésekkel foglalkozni, napjainkban a téma elismert szakértőjének számít. A Spanyolországban egész régiókat sújtó  elnéptelenedés és általános népességfogyás megállítása érdekében megalapította a Demográfiai Reneszánsz Intézetet, mely színvonalas kutató- és ismeretterjesztő munkájával komoly nemzetközi tekintélyt vívott ki magának.

A “Demográfiai öngyilkosság Nyugaton és a fél világban” évszázados távlatokban elemzi a népesedési adatokat és tendenciákat. A szerző áttekinti és részleteiben ismerteti számos ország születésszámának alakulását, s munkáját a laikusok számára is könnyen értelmezhető grafikák, táblázatok és mellékletek gazdagítják. Ilyen például a brit királyi családban született gyermekek számát Viktória királynőtől Vilmos hercegig grafikusan ábrázoló táblázat.

A statisztikák elemzéséből egyértelműen kitűnik, hogy az ipari forradalom teljes mértékben átalakította a legtöbb fejlett társadalom szerkezetét, nem csak gazdasági értelemben, hanem a családstruktúra vonatkozásában is. Ahogy Macarrón fogalmaz: “a leghatékonyabb születésszabályozás a gazdagság“. A jólét fenntartásához és a gazdagság újratermelődéséhez azonban dolgos és alkotó emberek kellenek, miközben a demográfiai tendenciák épp ellentétes irányba tartanak. Ki fogja fizetni a nyugdíjakat? Miként lesz képes egy csökkenő számú aktív népesség eltartani a viszonylagos jólét és modern egészségügyi ellátás következtében egyre hosszabb ideig élő időseket?

A bevándorlás lenne a megoldás? Macarrón a demográfia felől közelítve alaposan elemzi a magas születésszámú muzulmán és afrikai országokban zajló társadalmi és politikai folyamatokat, s figyelmeztet, hogy az emberek nem egyszerű robotok, akiket tetszés szerint le lehet cserélni és újakkal helyettesíteni. Koszovó példáján keresztül bemutatja, hogy a magasabb albán népszaporulat következtében miként váltak a szerbek elhanyagolható kisebbséggé a nemzetük bölcsőjének számító tartományban, s a vallási, etnikai, nyelvi és kulturális különbségek miként torkolltak véres konfliktusba.

Ha migrációval nem lehet sikeresen pótolni a hiányzó gyermekeket, miként lehetne megakadályozni a nyugati világot fenyegető demográfiai öngyilkosságot, s hogyan lehetne megálljt parancsolni a kedvezőtlen népesedési folyamatoknak? Alejandro Macarrón erre a kérdésre könyve utolsó fejezetében keresi a választ, ahol felvázol egy részletes cselekvési tervet, mely kétségtelenül ambiciózus és széles körű társadalmi konszenzust követel, azonban korántsem megvalósíthatatlan.

Kevesen tudják, hogy Macarrón könyve angol nyelvű kiadásával megajándékozta Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin családügyi államtitkárt. A szerző ugyan több ízben is konstruktív kritikával illette az Orbán-kormány népesedéspolitikájának egyes elemeit, úgy tűnik azonban, hogy tanácsait legalább részben megfogadták. Talán, ha kormányunk tagjai újra átlapozzák a spanyol mérnök-demográfus tanácsait, akkor a magyar születésszám alakulásában bekövetkezett jelenlegi megtorpanás is orvosolható lesz.

(Macarrón Larumbe, Alejandro: Suicidio demográfico en Occidente y medio mundo: ¿A la catástrofe por la baja natalidad? CreateSpace, 2018. Demographic Suicide in the West and half the world: Either more births or catastrophe? CreateSpace, 2017.)

Cseszneky Miklós


Hasonló cikkek