Napjainkban egyre inkább divatos különféle babahordozókba tenni már az egészen pici csecsemőket is. Ezt kívánja a praktikum – és a gyermek testi-lelki fejlődése szempontjából is előnyös ez a megoldás. Lássuk csak, miért is?
Kutatásokkal igazolt tény ma már- amit az ősi asszonyok is tudtak – hogy a babahordozás több okból is indokolt lehet: praktikus és érzelmi-pszichológiai megfontolásból is érdemes e módszerrel szállítani a pici babát. Ezt érthetjük mind a picire, mind a hordozó szülőre, hiszen a korai kötődés kialakításában is fontos szerepe van a testközelségnek.
Babahordozás: trendi és hasznos
Számos előnnyel jár, ha gyermekünket magunkra erősítjük.
A hordozott kisbabának megadatik a folyamatos testkontaktus az édesanyjával – vagy éppen az apukájával, hiszen manapság egyre több kispapát is látni a hátán vagy a mellkasán, a kabátja alá rejtett babával sétálva. Ez megadja számukra a szükséges biztonságérzetet.
Ha kisbabánk súlya elmarad a szokásostól, mert esetleg koraszülött volt, akkor különösen ajánlott, hogy minél többet legyen a mellkasunkon (a bőr-bőr kontaktus persze ilyenkor a legjobb), mert ezzel a tüdeje és a szíve is jobban fejlődhet és így hamarabb felzárkózhat kortársaihoz a baba.
Értelmi fejődés szempontjából is jó ez, hiszen a babák a hordozóból a világot fölülről látják és tanulják, az ingerek szemből érkeznek feléjük, a szükségleteik jelzéséhez nem kell sírniuk, elég finomabb jelekkel kifejezniük őket. Ettől válnak nyugodt, békés gyermekké a hordozott babák. További előny, hogy a gyakori testkontaktus által a fiatal szülők és gyermekük között szoros kötelék alakulhat ki.
Ráadásul nincs az a nyűg, amelyet a babakocsival való macera jelent, szabadon marad a kezünk, és mi magunk is jobban tudunk figyelni a csecsemő minden rezdülésére. Egyszóval, ez a baba és a mama (vagy éppen apukája) számára egyaránt megnyugtató módszer a közlekedésre. Napi ügyeinket, bevásárlásainkat is sokkal egyszerűbben, rugalmasabban intézhetjük babakocsi helyett magunkon hordozva a kicsit. Különösen praktikus, ha már van egy nagyobb, már járni tudó gyermekünk, aki hol sétálni, hol cipelve lenni akar…
Különböző hordozótípusok vannak, amelyek közül néhány már az egészen pici baba szállítására is alkalmas. A kialakítás ugyanis teljesen eltérő lehet pár hetes, néhány hónapos, vagy már nagyobb, 1-2 éves kicsi esetében, erre fontos odafigyelni. A legkisebbeket elsősorban babahordozó kendőbe szokták tenni, az ülni tudóknál kenguru vagy mei-tai jellegű fazon jön szóba elsősorban. Amikor a gyerkőc már nagyobb, a gerincünk kímélése érdekében érdemes áttérni a hátizsák típusú hordozóra.
Bármelyik megoldást érezzük magunkhoz a legközelebb állónak, elmondhatjuk, hogy akár a mellkasunkon, akár a hátunkon visszük babánkat, ez mindenképpen javunkra szolgál.
Képek forrása: http://www.becoaustralia.com.au/slide4.jpg,
http://www.truehealthct.com/wp-content/uploads/2012/08/baby-carrier.jpg,
http://i233.photobucket.com/albums/ee159/lintpicker/shopping.jpg