A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe, de egyben a tavaszvárásé is.
Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával ugyan nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Más értelmezésben – nem keresztényiben – a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.
Mint sok keresztény ünnepnek, a húsvétnak is van zsidó eredete, mégpedig az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, (héber nyelven) a pészah, amely az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe, ezért nevezik a szabadság ünnepének (héberül: hág háhérut) is. Ennek ellenére a húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. Csillagászati szempontból a húsvét sokszor egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőséggel, így a kereszténység előtti időkben tartott termékenységi ünnepek is ekkortájt zajlottak: ezeknek is központi eleme a feltámadás, az újjászületés.
Az ünnep napjainkban az ateista, nem hagyománykövető és keresztény szokásokat nem követő sokaság számára a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.
Maga a Húsvét egy időszak vége, akárcsak a farsang, de ez sokkal vallásosabb tartalmú, hiszen Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart. A magyar szó: „húsvét”, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Melléknévi származéka a húsvéti, amelynek első írásos előfordulása 1470-ből való.
Akárcsak a karácsonyt, máskor ünnepli a nyugati és a keleti kereszténység a húsvétot: a nyugati keresztények számára húsvétvasárnap legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik, míg az keleti keresztények számára legkorábban április 7-én, legkésőbb május 7-én van húsvétvasárnap. Azonban a Gergely-, illetve a Julián-naptár szerint vannak évek, amikor egyazon napon ünnepli a világ kereszténysége a húsvétot: legközelebb 2025-ben fog ez előfordulni.
Ha persze addig a római katolikus egyház nem változtatja meg a húsvétszámítás módját, ahogy azt Ferenc pápa bejelentette 2015-ben. De ez már nem ünnep, hanem politika.
Boldog, Áldott Húsvétot kívánunk minden kedves olvasónknak!
Múlt-Jelen-Jövő | PannonHírnök
Kövessen minket: Facebook
