Harminc év után ismét Budapesten rendezik meg a Nemzetközi időmérleg-konferenciát, október 24-26. között, 140 vendég részvételével – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a rendezvény házigazdája
Az időmérleg többek között a különböző társadalmi és demográfiai csoportok eltérő időfelhasználásának vizsgálatára szolgál.
Az időmérleg-kutatással foglalkozó nemzetközi szervezet, az International Association of Time Use Research (IATUR) konferenciájával az időmérleg-vizsgálatok fontosságára, hasznosságára szeretné felhívni a figyelmet, továbbá olyan új utak bemutatására is lehetőség nyílik, mint például a Big Data alkalmazhatósága. A konferencián a világ legjelentősebb időmérlegtudósai mutatják be legfrissebb kutatási eredményeiket. Előadást tart Giczi Johanna, a KSH szakmai tanácsadója, a magyar időmérleg-kutatások szakértője is.
Az első időmérleg-vizsgálatok az 1960-as években indultak el. A nemzetközi összehasonlításra is alkalmas módszert 1963-ban Szalai Sándor és kutatócsoportja vezette be, később pedig az ő metódusa vált az időmérleg-felvétel klasszikus módszertanává. Budapesten 1988-ban rendezték az első időmérleg-konferenciát, a mostani, 40., jubileumi alkalomnak szintén Budapest ad otthont a Magyar Tudományos Akadémián. A KSH célja, hogy a láthatatlan munka és más egyedi módszertanok publikálásával erősítse szerepét a nemzetközi időmérleg-kutatások terén.
A közlemény szerint a KSH a kezdetektől fogva kiemelkedő szerepet játszik az időmérleg-vizsgálatokban. Magyarországon – ahogy számos más európai országban – tízévenként végeznek időmérleg-felvételt. Legutóbb 2009/2010-ben került sor ilyen típusú adatgyűjtésre, a következő, a 2020-as felvétel előkészítése pedig már folyamatban van.
A KSH 17 ország 2010-es időmérleg-felvétel adatai alapján grafikont készített, amely egy-egy ezer fős mintanépesség átlagos napját mutatja be tevékenységek szerint. Összehasonlítva például egy magyar és egy osztrák átlagos napját, kiderül, hogy a magyarok idejük kisebb részét (43,6 százalék) fordítják alvásra, mint az osztrákok (49,9 százalék), az étkezésre is kevesebbet (7,5 százalék) szentelnek idejükből az osztrákoknál (11,9 százalék), és több időt (9,4 százalék) töltenek fizetett munkával, mint nyugati szomszédjaink (8,6 százalék).
