Így erősödhet 2022-ben tovább a magyar gazdaság

Ezek voltak 2022 első hetének fontosabb gazdasági eseményei Magyarországon

A hét fontosabb gazdasági hírei.   

2021 nagyon nehéz év volt, meggyötörte az egész világot és Magyarországot is, a magyarok életében az év a vírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról szólt” – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta az előző év utolsó kormányinfóján.

  

Előzmények

Az előző összefoglalónkat a 2020-es év kilátásairól szóló cikkben olvashatják, melyből kiderül, hogy az új évben mely számokra érdemes figyelni Pálfalvi Milán, a Nueco vezetője szerint. A PannonHírnök gazdasági híreit a portál Gazdaság rovatában olvashatják.

 

Az elmúlt hét fontosabb gazdasági hírei

 

Minden családnak saját tulajdonú otthont!

Minden család számára fontos, hogy saját tulajdonú otthonban élhessen és ott nevelhesse a gyermekeit, olvasható a kormany.hu oldalon. Ezért a gyermekvállalás előtt álló fiatalokat, valamint a már gyermeket nevelő családokat is segíti a kabinet, hogy otthont vásárolhassanak maguknak vagy építkezhessenek. Mint írják, erről szól a 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelyen keresztül már 200 ezer család kapott segítséget. Emellett a kormány bevezette az otthonfelújítási támogatást és az ehhez kapcsolódó otthonfelújítási kölcsönt, amely szintén nagyon népszerű. A közlés szerint a rendelkezésre álló lehető legtöbb eszközzel támogatja a kabinet az otthonok felújítását és az otthonok vásárlását, hiszen, mint mondják, a kormánynak fontos, hogy a gyerekek saját tulajdonú otthonban, minél jobb körülmények között nevelkedhessenek.

 

Már pályázható az őshonos állatfajták megőrzését segítő támogatás

2022. január 3. és 2022. január 31. között pályázhatnak a gazdálkodók az új „A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” elnevezésű felhívásra.

A felhívás célja az alacsony létszámú védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták életképes állományának fenntartása azok természetes helyén, a fajták hagyományos tartási, takarmányozási körülményei között – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feldman Zsolt kiemelte, hogy az elérhető támogatás mértéke támogatott fajtánként – a korábbi támogatáshoz képest – átlagosan 50%-kal nőtt.  A kötelezettségvállalási időszak 2022. január 1-jén indul és 2024. december 31-ig tart. A támogatáshoz 2023. januárjában is lehet majd csatlakozni, a 2023-ban pályázók számára szintén 2024. december 31-ig tart majd a kötelezettségvállalási időszak – közölte Feldman Zsolt.

Az államtitkár jelezte, a támogatható fajták köre az eddigiekhez képest a fekete mangalica sertés, az akhal-teke és a muraközi ló, valamint a kárpáti borzderes szarvasmarha fajtákkal bővül. A magyar merinó juhfajta esetén kizárólag az „A” és „a” főtörzskönyvbe sorolt egyedek vonatkozásában lehet támogatási kérelmet benyújtani – hívta fel a figyelmet. A támogatás korábbi években megismert struktúrája megmaradt – tette hozzá az államtitkár. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

 

Az Agrárminisztérium idén is támogatást nyújt a húsgalambok beszerzéséhez

A húsgalamb termékpálya fejlesztése és az egységes árualap megerősítése érdekében a tenyésztők 2022-ben is igényelhetnek támogatást hústermelésre szánt vagy annak előállítását célzó tenyésztési program keretében nevelt galamb vásárlására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető a részleteket ismertetve elmondta, hogy a gazdálkodók a 2022. január 15. és március 31. közötti időszakban beszerzett galambokra 2022-ben a korábbiakkal megegyező feltételekkel igényelhetnek támogatást, amelyre 50 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Hozzátette: a támogatási kérelmeket április 1-8. közötti időszakban lehet majd a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani.

Nagy István szerint az eddig nyújtott támogatások eredményeként nőtt a rendszeres értékesítéshez szükséges árualap, és több fővárosi áruházban és étteremben már kapható húsgalamb, illetve galambból készült étel is. Emellett idén októberben a 80. OMÉK-on a vásárlók is a kezükbe vehették az első vákuumcsomagolt húsgalamb-combot és a friss előhűtött zsigerelt húsgalambot.

 

A borászatokat rendkívüli támogatással is segítette az Agrárminisztérium

1,5 milliárd forint támogatást kaptak 2021. végén azok a borászatok, amelyeknek komoly értékesítési nehézséget okozott a koronavírus-járvány vendéglátást és turizmust érintő hatása. Az Agrárminisztérium által biztosított keretösszegből összesen 846 bortermelő részére fizetett ki támogatást a Magyar Államkincstár, amelynek átlagos hektáronkénti mértéke 250 ezer forint volt.

A vendéglátásba, szállodákba vagy éttermekbe szállító családi borászatok számára komoly nehézséget jelentett még tavaly is a koronavírus-járvány. Míg 2020-ban 710, 2021-ben már 846 olyan bortermelő részesült rendkívüli támogatásban, aki saját maga, vagy kapcsolt vállalkozása szőlőterülettel rendelkezik, az ott termett szőlőt saját célra feldolgozza, s az így előállított borászati terméket a korábbi években jelentős részben a vendéglátásban, szállodák vagy éttermek (HoReCa szektor) részére, illetve közvetlenül a fogyasztók részére értékesítette. A támogatás összege tavaly és tavalyelőtt is igazodott a HoReCa szektorból és a közvetlen értékesítés korábbi arányához.

 

Ismét forráshoz jut a tejágazat

A kormány elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt, ezért a szakágazat szereplői az elkövetkezendő időszakban további fejlesztési és bővítési forráshoz jutnak – mondta az Agárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a KÖZÉPTISZAI Mg. Zrt.-nél tett látogatáson, Kenderesen.

Erdős Norbert a szakterületet érintő támogatásokkal kapcsolatban emlékeztetett, a 2014-2020-as időszakban a vállalkozások közel 40 milliárd forintos hazai és uniós forráshoz jutottak. Hozzátette, a 2021-2022-ben az átmeneti Vidékfejlesztési Program (VP), illetve a 2023-2027-es új keret már biztosítja azt, hogy a mikro- és kisvállalkozások mellett már a közepes és nagyvállalatok is támogatást vehessenek fel ebből a keretből.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy az iparban megvan a beruházási igény, hiszen a nyár végén nyitott 200 milliárd forintos keretösszegű, komplex élelmiszeripar beruházásra kétszeres volt a túljegyzés. A tervek szerint 2023-ban és 2025-ben is hasonló célú és nagyságrendű támogatási forrás meghirdetésére kerül sor, így az ágazat, és köztük a tejipar szereplői további lehetőségekhez jutnak.

Erdős Norbert beszélt arról is, hogy a korábbi támogatások lehetővé tették, hogy az ágazat több évtizedes lemaradását helyre tudja hozni. Most pedig lehetőség nyílik a versenyképesség fokozására, a hazai és a nemzetközi piacon történő nagyobb szerepvállalásra. Az állandóan változó fogyasztói igények és a gazdasági környezet is proaktív hozzáállást vár az élelmiszeripari vállalatoktól, ebben pedig a tejipar szereplői – termékfejlesztések, innovatív megoldások révén – élen járnak – tette hozzá.

Az államtitkár kitért a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszerre (KMÉ) is, mely indulása után rögtön a tejtermékekre fókuszált először. Példaként említette, hogy a termékek előállítói és forgalmazói már 4 termékkörön belül, 21 kategóriában pályázhatnak és folyamatosan nő a KMÉ-s termékek száma. A vásárlók jelenleg 14 KMÉ-s termékkel – 5 tejföl, 7 túró, 1 natúr joghurt és 1 trappista sajt – találkozhatnak a boltok polcain, valamint létrejött egy online termékkereső is. A pályázók számára könnyítés, hogy a Nébih szakrendszereivel együttműködő pályázói és ügyintézői felületet hoztak létre, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, gördülékenyebbé teszi a pályázás folyamatát.

 

20 százalékos béremelést kapnak a kultúra területén dolgozók januártól

A kormány megbecsüli és elismeri a kulturális dolgozókat, s ezt nagymértékű béremeléssel is kifejezi – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere.

A kormány Facebook-oldalán szerdán közzétett nyilatkozatában Kásler Miklós emlékeztetett, hogy január elsejétől 20 százalékos béremelést kapnak a kultúra területén dolgozók.

Azt mondta: a béremelés célja, hogy elősegítse az eredményes kulturális feladatellátást és támogassa a kultúrában dolgozók pályán tartását. Mindemellett segítse, hogy a fiatalok olyan életpályát, olyan hivatást találjanak a kultúrában, “amely nem csak munkahelyet, de célt is biztosít” – fogalmazott.

A miniszter kiemelte: Magyarország kormánya kiemelt feladatként tekint a kultúra megerősítésére. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország immár negyedik éve első helyen van az Európai Unió tagállamai között a kulturális célú kiadások GDP-hez viszonyított arányát tekintve – mondta Kásler Miklós.

 

Béremelést kaptak a bírák és az ügyészek

Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó: megvalósult a bírák és az ügyészek béremelése! – írta az igazságügyi miniszter keddi Facebook-bejegyzésében. „Miniszteri kinevezésemkor ígéretet tettem egy átfogó bérrendezésre, amely a jól teljesítő magyar gazdaságnak köszönhetően 2022-re be is következett” – fogalmazott Varga Judit.

Közlése szerint a három ütemben történő illetményemelés eredményeképpen három év alatt összesen több mint 60 százalékos béremelésre került sor. A döntés közel háromezer bírót és kétezer ügyészt érint, akiknek illetményalapja így mára 566 660 forintra növekedett – tudatta.

január 1-jétől a bírák számára átlagosan 32 százalékos, míg az ügyészek számára 21 százalékos illetményemelés valósult meg, mellyel egy szintre hozták fizetésüket. 2021-ben a 2020-as illetményalap 12 százalékával, idén pedig további 13 százalékával emelkedett a bérük – írta a miniszter. „Magyarország előre megy, nem hátra!” – zárta Facebook-bejegyzését Varga Judit.

 

Januártól újabb 15 százalékos béremelés az egyetemeken

Az állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények ötvenezer dolgozójának keresete két ütemben, tavaly és idén összesen több mint harminc százalékkal nő – emlékeztetett Bódis József. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára hozzátette, a magyar egyetemek tovább javuló versenyképességéhez, a magas színvonalú, korszerű képzések érdekében elengedhetetlen az oktatók, munkatársak anyagi megbecsültsége. A kormány csak 2022-ben összesen mintegy 64 milliárd forintnyi forrást biztosít a béremelések fedezetéül.

2017-ben 14 ezer felsőoktatásban oktatót és kutatót érintett a kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja. A szakképzésben foglalkoztatottak keresete 2020 nyarán átlagosan 30 százalékkal nőtt. 2021 őszén és 2022 elején az alapítványi, egyházi és állami egyetemek, főiskolák dolgozói egyaránt 30 százalékot meghaladó mértékű béremelésben részesülnek. A kormány és az Országgyűlés minden ehhez szükséges jogszabályi és finanszírozási feltételt megteremtett az elmúlt évben.

„Azon dolgozunk, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, éppen ezért korábban sosem látott összegeket fordítunk a hazai felsőoktatásra. Tavaly a GDP közel 1,3 százaléka hasznosult az egyetemeken. 2022-ben a több mint ezermilliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 2 százalék közelébe nő. Magyarország ezzel a felsőoktatási ráfordításokban éllovasnak számít Európában” – részletezte Bódis József.

 

A minimálbérrel a foglalkoztatáshoz kötődő juttatások is nőnek

A kötelező legkisebb bérek érdemi emelésének köszönhetően a kapcsolódó juttatások is nagymértékben emelkedtek 2022 januárjától – hangsúlyozta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette: számos ellátás, támogatás mértéke kötődik a minimálbérhez, garantált bérminimumhoz a foglalkoztatáspolitika területén is. A kötelező legkisebb munkabér közel ötödével nőtt az újévben, ezzel a háromszorosát teszi ki a 2009-es szintnek. Az emeléssel egyebek mellett a közfoglalkoztatási bér havi bruttó 100 ezer forintra, az álláskeresési járadék maximális összege pedig havi 200 ezer forintra növekedett.

A foglalkoztatás rekordokat dönt, a hazai bérek a járványhelyzetben is folyamatosan nőnek, a munkanélküliek aránya 2010 óta harmadára csökkent. A kormány célja, hogy a dolgozók minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből. Ennek megfelelően a munkaadókkal és munkavállalókkal megkötött megállapodás szerint januártól 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, és 260 ezer forintra a szakmunkás bérminimum. A  béremelések érdekében a kormány összességében 750 milliárd forintos adócsökkentésekkel segíti a vállalkozásokat.

A kötelező legkisebb keresetekhez igazodva 16,8 és 19,5 százalék közötti mértékben nőtt többféle foglalkoztatáspolitikai ellátás, támogatás. 2022-től a közfoglalkoztatási bér havi bruttó 100 ezer forint, míg a közfoglalkoztatási garantált bér havi bruttó 130 ezer forint.

2010 óta a harmadára csökkent a munkanélküliség, az álláskeresési járadék maximális összege havi 200 ezer forintra, a nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) maximális összege pedig havi 80 ezer forintra emelkedett.

A kormány jelenleg is támogatja az új álláshelyek létrehozását, az álláskeresők elhelyezkedését. A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény rendelkezése szerint, ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az állami foglalkoztatási szerv az emelés arányában, az azt követő időszakra, a munkaadó kérelmére megnövelheti a támogatás összegét. A Vállalkozások munkaerő támogatása és a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatások esetében tehát a munkaadók a már megállapított támogatás emelését kérhetik. A újonnan kérelmezőknél az alacsony iskolai végzettségűek esetében a munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatás maximálisan igényelhető mértéke havi 193 347 forintról 226 ezer forintra emelkedik.

A fiatal szakképzetteknél az igényelhető támogatás legmagasabb összege havonta 438 ezer forintról 520 ezer forintra nő. A hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásánál 251 100 forintról 300 ezer forintra ugrik a kérhető legnagyobb havi hozzájárulás. A Vállalkozások munkaerő támogatása programban mostanáig 31 ezer álláskereső felvételéhez ítéltek meg összesen 17 milliárd forintot.

Bodó Sándor kifejtette: „A bérminimumokkal együtt a magasabb bérkategóriákban is nőhetnek a fizetések Magyarországon. A közel kilenc éve töretlenül emelkedő reálkeresetek miatt egyre jobban megéri hazánkban dolgozni. A magyar munkavállalók az utóbbi években átlagosan egy-egy havi keresettel többet vihettek haza.”

 

Folytatódik a zöldgazdasági vállalkozások támogatása

Tíz milliárd forinttal folytatódik a zöldgazdaság területén működő vállalkozások technológiafejlesztésének támogatása a Zöld Nemzeti Bajnokok program keretében. A pályázat előminősítésére mától lehet jelentkezni.

A kormány elkötelezett a nagy növekedési potenciállal rendelkező zöldgazdasági vállalkozások technológiafejlesztésének támogatása mellett, mert így lesznek nem csak high-tech, hanem fenntartható munkahelyeink is Magyarországon, amelyekkel megnyerhetjük az előttünk álló évtizedet – mondta el György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A Zöld Nemzeti Bajnokok program (GINOP Plusz 1.3.1-21) célja az energiahatékonysági fejlesztéseket kiszolgáló, a vízfelhasználás hatékonyságának növelését biztosító, az elektromobilitást elősegítő, a másodlagos forrásból alapanyagot előállító, valamint az egyszer használatos és egyéb műanyag termékeket helyettesítő készterméket gyártó cégek megerősítése. Eddig már közel félszáz ilyen vállalkozás nyert el támogatást – tette hozzá György László.

A program keretében a vállalkozásoknak lehetőségük van új eszközök, gépek beszerzésére, ingatlan-beruházás megvalósítására, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, illetve kísérleti-fejlesztésre, gyártási licenc és know-how beszerzésre, tanácsadás igénybevételére. A felhívás keretében a zöldgazdaság területén működő vállalkozások 20 millió és 1,5 milliárd forint közötti támogatásban részesülhetnek. A támogatás formája feltételesen vissza nem térítendő, intenzitása maximum 50 százalék, tehát 100 forint beruházásból akár 50 forintot átvállal az állam.

A felhívásra azok a legalább 3 főt foglalkoztató vállalkozások pályázhatnak, amelyek rendelkeznek legalább 1 lezárt, teljes üzleti évvel, és nem tartoznak a KATA hatálya alá. További kritérium, hogy a pályázó vállalkozásnak a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó jóváhagyott lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója szerinti nettó árbevétele legalább 30 millió forint legyen. Pályázni csak az előminősítési tanúsítványok birtokában lesz lehetőség, ami szintén azt segíti elő, hogy a legversenyképesebb projektek valósuljanak meg.

A Zöld Nemzeti Bajnokok program előminősítésére a znb.ifka.hu oldalon való regisztrációt követően lehet jelentkezni 2022. január 19. éjfélig. A támogatási kérelmek benyújtására az értékelést követően, 2022. február 10. és 24. között lesz lehetőség.

 

Tizenkét magyar startup a világ egyik legjelentősebb technológiai eseményén

Az INPUT Program és az Express Innovation Agency közös szervezésében tizenkét magyar startup mutatkozhat be a Consumer Electronics Show-n (CES), Las Vegasban, 2022. január 5-7. között. A résztvevők a rendezvényt követően nemzetközi befektetőkkel és szakmai partnerekkel is találkozhatnak a Szilícium-völgyben.

A startupokat egy kétkörös folyamatban választották ki, a szakmai felkészültség és elért eredmények mellett a várható fogadókészséget és az angol nyelvtudást is figyelembe vették. A csapatokat az eseménnyel és az amerikai piaccal kapcsolatos információkkal látták el, segítséget kaptak előadásaik tökéletesítésében, és személyre szóló tanácsokat hazai és nemzetközi szakemberektől, köztük szilícium-völgyi befektetőtől. A tizenkét tech startup a CES kiállítás után közel egyhetes tanulmányúton pallérozódhat, számos üzleti találkozón bizonyíthatja képességeit.

„Az INPUT Program színvonalas külpiacra segítő szolgáltatásai a hazai startupokat valódi értékkel, tudással és kapcsolatrendszerrel gazdagítják, általuk a lehetséges külföldi partnerek tehetséges, magasan képzett, innovatív vállalkozókat ismerhetnek meg. Az ötleteik valóra váltásához tőkét kereső startupokat a célpiacot alaposan ismerő nemzetközi szakemberek is támogatják a sikerhez vezető úton. A csapatok élőben tesztelhetik felkészültségüket a Pitch Global eseményen, ahol befektetők előtt mutatkozhatnak be. A magyar palettán ezúttal újgenerációs légúti inhalátor, hordozható bioszenzoros készülékek, a műanyag hulladékból 3D nyomtatási alapanyag otthoni előállítására alkalmas gépek és a kártevők elleni védekezést szolgáló valós idejű döntéstámogatás fejlesztési tervei is szerepelnek” – hangsúlyozta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Kölkedi Krisztián, az Express Innovation Agency vezérigazgató-helyettese hozzátette: „Az ügynökség célja, hogy tudományterülettől függetlenül a teljes ökoszisztémát segítse az innováció magjának elültetésétől a piaci hasznosításig. Aktív támogatást kínálunk az utánpótlás-neveléstől a nemzetközi piac kapujáig. A CES a világ egyik legjelentősebb technológiai eseményeként látványos belépő, az ígéretes magyar elképzelések kevés helyen kaphatnának több figyelmet a reménybeli befektetőktől.”

 

Stabil a munkaerőpiac helyzete

A magyar munkaerőpiacon kedvező tendenciák mutatkoznak, a munkaerőpiac stabil helyzete állandónak tekinthető, ezek mögött kormányzati támogatások, intézkedések sora húzódik – hangsúlyozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH szerdán tette közzé, hogy tavaly novemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 677 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az előző havinál, de 45 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A szeptember-novemberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 687 ezret tett ki, 70 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,0 százalékos volt. A munkanélküliek száma 179 ezer volt tavaly novemberben, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A tavaly szeptember-novemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 177 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt.

Bodó Sándor kiemelte, hogy jelentős kormányzati beruházások mellett a munkahelyek megtartására és újak teremtésére állami támogatási programok indultak, amelyek többszáz ezer főt érintettek. Ezek a programok azt szolgálták, hogy a munkaerőpiacon a stabil helyzet állandóvá váljon. Felhívta a figyelmet arra, hogy havi viszonylatban 45 ezer, negyedéves viszonylatban 88 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatottak száma csökkent, a vizsgált időszakban 4 ezerrel.

Bodó Sándor úgy fogalmazott, hogy a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, a versenyszféra tudja fogadni a munkavállalókat. Elmondta, rekordot ért el a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája, amely elérte a 74 százalékot, az előző évhez képest itt 1,6 százalékos, 2010-hez viszonyítva 16,3 százalékos a növekedés. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon 3,6 százalék szemben az európai uniós 6,6 százalékkal. Magyarország európai uniós viszonylatban is jól áll – jelentette ki az államtitkár.

Bodó Sándor szólt arról is, hogy a legfrissebb adatok szerint a regisztrált álláskeresők száma 241 373 fő, a 15-24 éves korosztály esetében 6,5 ezerrel kevesebb, mint az előző időszakban volt.

Az ITM államtitkára kitért arra, hogy 2010 óta a legjobban a feldolgozóiparban nőtt a foglalkoztatás, ami mintegy 190 ezer munkavállót jelent. Az építőiparban és a szakmai-tudományos tevékenységben mintegy 90-90 ezerrel bővült a létszám. Az informatika területén is egyre többen dolgoznak, itt 72 ezer a létszámbővülés, a humánegészségügyben is 54 ezerrel emelkedett a dolgozók száma 2010-hez képest. Az államtitkár szerint a munkaerőpiacon átrendeződés van. Vannak ágazatok, amelyek a vírusjárványt könnyebben vészelték át, esetenként megerősödve jöttek ki, és vannak olyan területek, amelyeknél több kormányzati segítségre volt szükség, ami időben meg is érkezett – mondta Bodó Sándor.

 

Falvaink fejlődése az elmúlt három évben új lendületet kapott

Falvaink fejlődése az elmúlt három évben új lendületet kapott, a települések komfortosabbá, szebbé váltak – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán a közösségi oldalára feltöltött videójában. Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a program 2022-ben is folytatódik és tovább dolgoznak az élhető falvakért.

A kormánybiztos a videóban úgy fogalmazott, egy újabb sikeres és látványos eredményekkel teli időszakot a hátunk mögött hagyva léphetünk be a 2022-es esztendőbe. A 2021-es év fejlesztéseiről szólva elmondta: tavaly a Magyar Falu Programban 15 pályázati kiírást és felhívást hirdettek meg, melyek kedvezményezettjei az önkormányzatok, az egyházközségek és a falusi civil szervezetek voltak.

Ők százmilliárd forint támogatáson osztozhattak, amelyből országszerte csaknem 780 új, a falvak lakóinak kikapcsolódási lehetőséget biztosító közösségi tér jöhet létre. „Több mint 300 faluház felújítását támogattuk, 470-nél is több egészségügyi fejlesztésre irányuló nyertes pályázat született, amelyeknek köszönhetően orvosi rendelők szépülhettek meg, új, korszerű orvosi és védőnői eszközpark áll majd rendelkezésre és orvosi szolgálati lakások újulhatnak meg a falvainkban” – sorolta.

Hozzátette: óvodai fejlesztések is százas nagyságrendben valósulhattak meg, csaknem 160 óvodaépület felújítását és 681 óvodai játszóudvar, valamint köztéri játszótér fejlesztését támogatták 2021-ben.

Több mint 1300 falusi utca, kerékpárút, járda fejlesztése történt meg, és 418 új falubusz segíti majd a falugondnokok munkáját – mondta. Hozzátette: több mint 660 temetői infrastruktúrafejlesztés valósult meg és nagy számban tették lehetővé kommunális eszközök beszerzését is, így mintegy 900 kistelepülés válhat még takarosabbá a megvásárolt új munkaeszközök segítségével.

„Falvaink fejlődése az elmúlt három évben új lendületet kapott, a települések komfortosabbá, szebbé váltak. Jó hír, hogy 2022-ben is előre megyünk, tovább dolgozunk az élhető falvakért” – összegzett Gyopáros Alpár kormánybiztos.

 

Már pályázhatók a Magyar Falu Program idei forrásai

Az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések már hétfőtől pályázhatnak a Magyar Falu Programban meghirdetett támogatásokra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Gyopáros Alpár közlése szerint az eddigi 120 napról az idén 90 napra csökkentették a pályázatok elbírálási idejét, így egy hónappal korábban foghatnak hozzá az önkormányzatok és a helyi egyházközségek a fejlesztésekhez.

Idén ismét 70 milliárd forint áll rendelkezésre a kistelepülési beruházások megvalósításához; ezt kiegészítik a falusi útalap, a falusi csok és a falusi kisboltok működtetését szolgáló támogatás forrásai – tette hozzá a kormánybiztos. Hangsúlyozta, hogy a pályázati kiírást évről évre a települések igényei szerint fogalmazzák meg, ezért több újdonságot tartalmaz az idei program.

A többi között 2022-ben lehet pályázni fogászati kezelőszék beszerzésére, művelődési házakhoz kapcsolódó kültéri közösségi terek, például szabadtéri színpadok kialakítására, kommunális járművek tárolására szolgáló gépszín kialakítására, falusi bölcsődék, bölcsődei udvarok felújítására és csapadékvíz-elvezetési hálózatok megvalósítására is – sorolta. Szólt arról, hogy 2019 óta több mint 200 milliárd forintnyi támogatást vehettek igénybe a falvak a helyi életminőség javítására. A csaknem 2900 ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú település 23 000 sikeres pályázatot adott be az elmúlt években.

A Magyar Falu Program annál is inkább népszerű, mert egyszerű, rugalmas és gyors, az idén pedig tovább csökken a pályázatok elbírálási ideje – nyomatékosította Gyopáros Alpár. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a pályázati kiírások megtalálhatóak a kormany.hu, illetve a magyarfaluprogram.hu weboldalon.

 

Többféle pluszpénz is érkezik idén a nyugdíjasoknak

Ötszázalékos nyugdíjemelés, teljes összeget jelentő 13. havi juttatás, nyugdíjprémium – Tállai András közlése szerint a jelenlegi állás szerint ezekkel mindenképpen számolhat idén a két és fél millió, nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy.

A pénzügyminisztériumi államtitkár a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére elmondta: az időseket átlagosan évi 300-400 ezer forinttal segíti a rezsicsökkentés is. A Magyar Nemzet pénteki számában megjelent cikkben elmondta, az utóbbi idők nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a rezsicsökkentés mellett a 13. havi nyugdíj is veszélybe kerül, ha a baloldal nyer a tavaszi választásokon. Az idősek juttatása, mint rendesen, most is emelkedett az év elején, a nyugdíjasok ezúttal öt százalékkal nagyobb havi összegre számíthatnak – mondta Tállai András.

Közölte: a két és fél millió jogosult idén is több címen kap extra juttatást, az elsőt hamarosan, kicsivel több mint egy hónap múlva. „Az államkincstár február közepén folyósítja a 13. havi ellátást, ami egy teljes havi nyugdíj összegének felel majd meg” – mondta. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány 2020 elején határozott úgy, hogy visszaállítja a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíjat. „Az akkori tervek szerint a folyamat négy évig tartott volna. (…) A gazdaság azonban kiemelkedően teljesített tavaly, és a kiváló eredmények az előzetes kilátások szerint idén sem maradnak el, a kormány ezért döntött arról, hogy felgyorsítja a folyamatot” – mondta.

Hozzátette: 13. havi nyugdíjként is az idei, öt százalékkal emelt összegű havi járandóság illeti meg a jogosultakat. „Tavaly kiugró gazdasági eredményt ért el az ország, akkor mind a két és fél millió jogosult a maximális összegű prémiumban, nyolcvanezer forintos egyszeri juttatásban részesült. Ilyenre korábban nem volt példa” – mondta. Tállai András közölte: a baloldal a rezsicsökkentést ugyanúgy károsnak tartja, mint a 13. havi nyugdíjat. Fennáll a veszélye, hogy egyszerűen elvennék, eltörölnék mind a kettőt – vélekedett Tállai András.

 

A hitelmoratórium 2022. június 30-ig segíti a rászorulókat

A hitelmoratórium továbbra is védi a pénzügyi segítségre szoruló családokat, kisvállalkozásokat, a moratóriumot 220 ezer lakossági ügyfél és háromezer kisvállalkozás veszi igénybe.

 

A magyar gazdaság újraindítása sikeres

A magyar gazdaság újraindítása sikeres: Magyarország Európában az elsők között haladta meg a járvány előtti gazdasági teljesítményét, tavaly 6,4 százalékkal erősödhetett a bruttó hazai termék, és idén is jóval 5 százalék feletti bővülés várható – közölte a pénzügyminiszter Kósa Lajos és Fiák István levelére válaszolva a 25 év alattiak szja-mentességéről.

Varga Mihály hozzátette, ez lehetőséget ad arra, hogy megerősítsék azokat, akiket a válság leginkább sújtott: az időseket, a gyermeket nevelő családokat, a vállalkozásokat és a fiatalokat. Ezt szolgálja a 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése, a családi adóvisszatérítés, a munkát terhelő adók újabb, 750 milliárd forintos csökkentése és a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége is.

A miniszter hangsúlyozta, a fiatalok életkezdésének és családalapításának támogatását a kormány 2010 óta kiemelten kezeli.

A munkába állás, a saját otthonhoz jutás és a gyermekvállalás mind-mind nehéz feladat, ezért ezekhez a kormány jelentős segítséget ad a fiataloknak. Ezért vezették be például az otthonteremtési támogatásokat, a babaváró hitelt, az első házasok adókedvezményét és a családi adózást. Varga Mihály megjegyezte, ebbe a sorba illeszkedik, hogy idén januártól mentesítik a 25 év alatti fiatalokat a személyi jövedelemadó megfizetése alól az átlagbér szintjéig.

Kiemelte, az intézkedéssel 140 milliárd forint marad félmillió fiatal munkavállalónál: egy átlagbért kereső fiatal nettó jövedelme több mint 780 ezer forinttal emelkedhet évente. Az adómentesség szabályai a gyakorlatban is egyszerűek és világosak: a 25 év alatti munkavállalónak – általános esetben – először a januárra elszámolt, de februárban kifizetett bére lehet magasabb. Az adókedvezmény már januári kifizetésnél is érvényesíthető, ha a 25 év alatti fiatal megbízási szerződéssel dolgozik, vagy ha a decemberi munkabért 2022. január 10-e után fizeti ki a munkáltató.

A kormány azon dolgozik, hogy az adókedvezmények és a támogatások bővülő rendszere érdemben segítse a fiatalokat, és egyre jobban megérje Magyarországon családot alapítani – írta a pénzügyminiszter.

 

Ezt kell tudni a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) felhasználásáról

2022. február 1-jétől 2022. május 31-ig mindegyik SZÉP-kártya minden alszámlájáról lehet hideg élelmiszert vásárolni.

A kormány megteremette annak lehetőségét, hogy a vendéglátás alszámláról 2022. február 1-jétől 2022. május 31-ig lehet hideg élelmiszerre költeni. Ugyanakkor mivel az alszámlák (szálláshely, vendéglátás, és szabadidő zsebek) közötti átjárhatóság 2022. december 31-ig megmarad, ezért valójában mindegyik alszámláról lehet hideg élelmiszert vásárolni. Természetesen a korábban célként kijelölt szolgáltatások (szálláshely-, vendéglátás és szabadidő szolgáltatások) vásárlása továbbra is zavartalanul minden alszámláról megvalósítható.

Mind a három alszámlán lévő teljes pénzösszeg felhasználható hideg élelmiszer vásárlásra függetlenül attól, hogy mikor került az beutalásra. A vendéglátás alszámlára legfeljebb évi 150 ezer forint utalható, de ez nem azt jelenti, hogy ennyit lehet maximum hideg élelmiszerre költeni. Az újonnan és a már korábban beutalt összegeket egyaránt fel lehet használni mind a három alszámla esetén hideg élelmiszer vásárlásra.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény, a Széchenyi Pihenőkártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 781/2021. (XII. 24.) Korm. rendeletet és a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletet együttesen kell értelmezni a SZÉP-kártyáról történő hideg élelmiszer vásárlásakor.

 

Átfogó képet adva így értékelte Magyarország helyzetét a miniszterelnök az előző év utolsó kormányinfóján

A koronavírus elleni oltásra épülő védekezést folytatni fogja a kormány az év hátralévő részében is – közölte Orbán Viktor december utolsó hetében, a Karmelita kolostorban az év utolsó Kormányinfóján. A miniszterelnök bejelentette, hogy Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz.

A kormányfő a koronavírus-járvány elleni védekezésről szólva a nemzetközi sajtótájékoztatón közölte: most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek oltásán van a hangsúly. Azt mondta, a harmadik oltásokat nézve ismét Magyarország a leggyorsabb: Magyarországon a népesség 32 százaléka kapott ilyen oltást, míg az uniós átlag 21,5 százalék.

A kormányfő úgy értékelt: 2021 nagyon nehéz év volt, meggyötörte az egész világot és Magyarországot is, a magyarok életében az év a vírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról szólt. Hozzátette: 2021-ben már nem volt eszköztelen a koronavírus-járvány elleni védekezés, mivel a világ tudóstársadalma kifejlesztette a vírus elleni oltást, ezért át lehetett állni a korábbi – az elkülönítésre és a karanténra épülő – védekezésről az oltásalapú védekezésre.

Kijelentette: a védekezés és a gazdaság újraindításánál is a több mint 2 millió ember részvételével zajló nemzeti konzultációk eredményét vette alapul a kormány. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy beruházástámogatásra 1700 milliárd forintot fordított a kormány, amit a magánszektor 1435 szereplője kapott. Ennek eredménye, hogy a foglalkoztatás csaknem 4,7 milliós, míg a munkanélküliség 3,9 százalékos, szemben a 6,7 százalékos uniós átlaggal. Ugyancsak ennek köszönhető a 6 százalék feletti gazdasági növekedés, ami jövőre is várhatóan 4 és 5 százalék között lesz.

A kormányfő arról is beszámolt, hogy Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz.  Áder János jelenlegi köztársasági elnök második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra.

A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar alkotmányos rend csak két hivatali ciklust enged az államfőnek, majd arról beszélt: negyven országgyűlési képviselőnek kell ajánlást tennie az új államfő személyére. A Fidesz pártelnöksége a kérdést megvitatta, és javaslatát hivatalosan már meg is tette – közölte Orbán Viktor.

Azt is ismertette, hogy a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztot várhatóan január 1-jétől új személy tölti be.

A miniszterelnök a gazdaságélénkítést, a koronavírus-járvány elleni védekezést és a gyermekvédelmi népszavazást nevezte meg a 2022-es év három legfontosabb témájának. Megjegyezte, korábban nem ismert gazdaságpolitikai intézkedéseket, „komoly kísérleteket” is tesz a kormány, ilyen a 25 év alattiak szja-mentessége.

A gyermekvédelmi népszavazás kapcsán a miniszterelnök elmondta, vita van arról, hogy gyermekeink nevelése kinek az irányítása, felügyelete és engedélye alatt történjen, mihez van a szülőknek kizárólagos joga. Mi az uniós megközelítést e tekintetben elutasítjuk – jelentette ki, jelezve, hogy a bevándorlás témájához hasonlóan ez ügyben is népszavazáson nyilváníthatják ki véleményüket a magyarok, ami szerinte méltánylást érdemlő demokratikus lépés.

Orbán Viktor miniszterelnök a nukleáris energia zöldenergiaként való besorolását és a gázból nyert energia átmeneti fenntarthatóságának elfogadását várja az Európai Bizottságtól. A miniszterelnök közölte: az Európai Tanács utolsó idei ülésén a résztvevők az éjszakába nyúló vitán az energiaárakról nem tudtak megegyezni. Ugyanakkor azt várja, hogy az ottani vita során is nyilvánvalóvá vált elsöprő többség véleményének megfelelő bizottsági előterjesztés kerül nyilvánosságra még az év végéig.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az atomenergiát ellenzők nincsenek annyian, hogy blokkoló kisebbséget tudnának létrehozni”. A kormányfő ezért azt várja, hogy még az év végéig egyértelmű európai álláspont születik arról a bizottság részéről, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg. Ezért a nukleáris energiát a fenntartható, zöldenergiák közé sorolják, valamint, hogy a bizottság kimondja azt is, hogy a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el.

Ezzel végre megtörténhetnek azok a fejlesztések Európa-szerte, amelyek nagy lökést adhatnak a nukleáris ipar fejlődésének. A bankok ugyanis –  miután nincs fenntartható besorolása ezeknek a technológiáknak -, ma vagy nem adnak hitelt az ilyen beruházásokra, vagy csak erőteljes kamatfelárral. Ezzel Európa energiaellátását „hosszabb távon is biztonságba helyezhetjük” – tette hozzá.

Kitért arra: a magyarországi rezsicsökkentés sok vitát váltott ki, de most, amikor az árak “elrepültek az égbe”, megmutatja “előnyös arcát”. Nyugat-Európában ugyanis kétszeresére, háromszorosára növekedett a családok rezsikiadása. Szólt arról az uniós véleményről is, miszerint ne csak az erőműveket sújtsák extra adóval, hanem az ingatlan-, illetve gépkocsitulajdonosokat is. Ezt a közép-európai országok kivétel nélkül, de a franciák is ellenzik. A következő két-három hónap kérdése, hogy sikerül-e ezt megakadályozni – tette hozzá.

Kérdésre kijelentette: ahol lehetett korlátozni az árakat, ott az árszabályozás mellett döntött a kormány. Más esetben a jövedelemnövelést tartják célravezetőnek az inflációval szemben. Szólt a béremelésekről és a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegű visszaállításáról jövőre.

Orbán Viktor az uniós helyreállítási alap kifizetésének visszatartásáról közölte: az Európai Unió az összes tagállam nevében vesz fel hitelt, amelyet aztán a tagállamok szintén hitelként vagy támogatásként megkapnak. Mivel ezért a hitelért Magyarország is felelősséget vállal, senkinek nincs jogalapja, hogy ne adja oda a „jogszabályok alapján nekünk járó pénzt” – mondta.

Orbán Viktor szerint a bizottság eljárása az Európai Unió egysége és jövője szempontjából a „legbrutálisabb szabotázs”.

„Rövidlátó, ideológiavezérelt, pártpolitikai befolyás alatt álló bizottsági döntésről van szó”, amelynek célja az ellenzék kormányra segítése a tavaszi választásokon. Ráadásul a pénzek visszatartása ellehetetleníti a fair versenyt a tagállamok között, hiszen egyesek júniusban hozzájutottak azokhoz a forrásokhoz, amelyekhez Magyarország még decemberben sem. Ugyanakkor, mivel a bizottság döntésének nincs jogalapja, előbb-utóbb Magyarország is meg fogja kapni ezt a forrást – mondta.

Hozzátette: a bizottság azzal, hogy egy programot megbénít, nem fog célt érni, hiszen csak az utolsó, negyedik negyedévben 1,4 milliárd euró utalás érkezett Magyarországra más uniós pénzügyi alapoktól. A hosszú távú orosz gázszerződéssel kapcsolatban nem árulta el a szerződésbe foglalt konkrét árat a miniszterelnök; úgy értékelt: az kedvező. Megjegyezte: a cseppfolyós gázt szolgáltatók nem mindig teljesítik a szerződéseket, míg Oroszország igen. A miniszterelnök a költségvetési hiányról szólva elmondta, annak elhanyagolható része vezethető vissza a rezsicsökkentés fenntartására.

A kormánynak kompenzálnia kell a Magyar Villamos Művek és a Mátrai Erőmű veszteségét, ez több tízmilliárd forintot jelent – tette hozzá.Úgy folytatta, a költségvetési átütemezések több százmilliárd forintos nagyságrendűek, hogy a 2022-re tervezett 5,9 százalékos hiányt legalább 4,9 százalékra levigyék. Ezt úgy tudják megoldani, hogy a jövőre esedékes néhány vásárlást, például a budapesti repterét, vagy néhány fejlesztést átütemeznek, de semmiről nem mondanak le – közölte.

A hiánycél változását azzal magyarázta, hogy az uniós tagállamok költségvetési deficitjének átlaga alacsonyabb lesz a korábban tervezettnél, a kormány pedig nem akarja kockáztatni az ország pénzügyi stabilitását, ezért igazodik a tagállamok középmezőnyének hiánycéljához.

Egy másik kérdésre, miszerint hogyan oldják meg a települések a polgármesteri béremeléseket, ha nem kapnak hozzá többletforrást, Orbán Viktor azt mondta: „ügyesek, megoldják”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a 25 ezer fő alatti önkormányzatok esetében teljes kompenzációt adnak az iparűzési adóra, míg a 25 ezer fő feletti településeknél a polgármesteri fizetés 20 százalékos emelése nem érzékelhető költségvetési tétel. Orbán Viktor ehhez hozzátette: az iparűzési adót nem vette el a kormány, ott van a városokban, csak nem az önkormányzatoknál, hanem a kis- és közepes vállalkozásoknál.

Kérdésre közölte, hogy a kormány tervez további népjóléti intézkedéseket, részleteket azonban nem árult el, zárul a kormany.hu beszámolója.

 

Az elmúlt héten a PannonHírnök oldalán megjelent gazdasági híreket itt is elolvashatja

  

Márki-Zay Péter eladná az egészségügyi intézményeket

A rezsicsökkentést eltörölné és a 13. havi nyugdíjat sem tartja helyesnek. Tovább

 

Devizapiac – Erős hetet fejezett be péntek estére a forint

Erősödött a forint pénteken a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben. Tovább

 

 Az év végéig újabb ezer milliárd forint Babaváró hitelt vesznek fel az ügyfelek a Duna House szerint

 A cég közleménye szerint a gyermekvállalást ösztönző kölcsön több mint két éve jelent meg a hitelpiacon, és népszerűsége azóta is töretlen. Tovább

  

Péntekre felülteljesített a magyar tőzsde

A vártnál szigorúbb amerikai monetáris politika miatt és a kedvezőtlen európai statisztikák miatt romlott el a befektetői hangulat nemzetközi viszonylatban. Tovább

 

BKIK: kedvezményesen vásárolhatnak légsterilizálót a fővárosi kisvállalkozások

A fővárosi kisvállalkozások 25 százalékos, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) önkéntes tagjai 30 százalékos kedvezménnyel vehetnek meg számos légsterilizáló készüléket. Tovább

 

Csökkenéssel zárt a BUX kispénteken

Az elemző szerint a magyar részvénypiac főképp délelőtt állt rosszul, délutánra egy kicsit tudott javítani. Tovább

 

Közel harminc éves csúcson a német infláció

A decemberi előzetes adatok alapján a 2021-es teljes évben 3,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Németországban a 2020-ashoz képest. Tovább

 

Lassult az amerikai gazdaság növekedése 

A szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 57,6 pontra gyengült decemberben a novemberi 58 pontról. Tovább

 

BÉT: Az OTP húzta a BUX-ot 

A Mol szintén pluszban tudott zárni, a Magyar Telekom és a Richter viszont gyengült. Egyedi vállalati hírek nem érkeztek, a kis papíroknál sem volt nagy mozgás.    Tovább

 

Szita: Az önkormányzatok idén is kapnak kompenzációt kieső iparűzésiadó-bevételeik miatt

Szita Károly közölte, a települések a tavalyival azonos rendszer szerint kapnak kompenzációt elmaradt iparűzésiadó-bevételeikkel összefüggésben.

Tovább

 

Devizapiac – Erősödött a forint estére 

Az euró árfolyama kedden 362,17 forint és 367,43 forint között mozgott.

Tovább

 

A 4iG tulajdonába került a DIGI

A DIGI operatív irányításával és ügyvezetői feladataival Papp-Gerlei Gyöngyvért bízták meg, aki az Antenna Hungáriától érkezik a távközlési és médiacsoport élére. Tovább

 

Duna House: 15 százalékkal nőtt az ingatlan-adásvételek száma 2021-ben

Az ingatlanforgalmazó becslése szerint 2021 decemberben az előző havinál 4 százalékkal több, 11 422 ingatlantranzakció történt. Tovább

 

Az év első kereskedési napján felülteljesített a BUX

A kedvező hangulatnak köszönhetően mindegyik vezető részvény jól teljesített, a Mol és az OTP vezette az emelkedést. Tovább

 

Ezek a magyar gazdaság kilátásai 2022-re

Irányadás a magyar gazdaságot illetően. Tovább

 

Emelkedéssel zárta az év utolsó kereskedési hetét a BUX

A négynapos kereskedés alatt a részvénypiac forgalma 24,88 milliárd forint volt múlt a múlt heti 56,54 milliárd forint után, a vezető részvények emelkedtek. Tovább

 

Véget ért a nyugdíjkorhatár emelése

Megemelkedett a nyugdíjkorhatár, így az már 65 év az 1957-ben született férfiak és nők esetében is. Ezzel lezárult a 2009 óta tartó folyamat. Tovább

 

20 százalékkal emelkedett a BUX 2021-ben

A BÉT éves forgalma az MTI becslése szerint idén meghaladta a 3360 milliárd forintot, szemben a 2020-as 3300 milliárd forint alatti forgalommal.

Tovább

  

A heti gazdasági összefoglalót a PannonHírnökkel együttműködésben a Nueco készítette.


Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek