Indonézia művészete és ízei Miskolcon

Indonéz táncosnők a miskolci esten / PTV Fotó: Vona Ildikó
Indonéz táncosnők a miskolci esten / PTV Fotó: Vona Ildikó

Indonézia Budapesti Nagykövetségének szervezésében színpadi produkciókkal egybekötött kiállításmegnyitó volt a Művészetek Házában, ahol a közönség láthatott jávai maszkos táncot, ismerkedhetett különleges hangszerekkel és kóstolhatott indonéz ételeket.

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, amit 18 ezernél is több sziget alkot, a legjelentősebb közülük Jáva, Szumátra, Borneó, Celebesz és Új-Guinea. Ázsia egyetlen országa, melynek területe átnyúlik a déli féltekére az Egyenlítő mentén. Fővárosa Jakarta, államformája köztársaság, hivatalos nyelve az indonéz, de mellette beszélik még az angolt, a hollandot, a jávait, és háromszáz körüli az egyéb nyelvjárások száma. Több mint kétszázötvenmillió lakosa van, ami háromszázhatvan népcsoportból áll.

Indonéz est Miskolcon / PTV Fotó: Vona Ildikó
Wening Esthyprobo Fatandari nagykövet köszönti a miskolciakat / PTV Fotó: Vona Ildikó

A jávai előember, a Homo erectus megkövesedett maradványai mutatják, hogy az indonéz szigetvilág sok százezer évvel ezelőtt is lakott volt. Éghajlata trópusi, ami ideális az öntözéses rizstermelésre; i.e. 8. században kezdődött a rizs termesztése, aminek hatására már az i.sz. I. évszázadra falvak, kisvárosok, apró királyságok jöttek létre és virágoztak. A kereskedelem az ország történelmének minden korszakában nagyon fontos szerepet töltött be. Az indonéz szigetvilág első írásos emlékei a nyugat-jávai Tarumanegara hindu királyság idejéből maradtak fenn, ezek 5. századi szanszkrit feliratok. A 8. és a 10. század között buddhista Sailendra és hindu Mataram dinasztiák vetélkedtek egymással. A vallási építészetben olyan emlékeket hagytak maguk után, mint Sailendra államban Borobudur és Mataram államban Prambanan.

Portugál, spanyol és más gyarmatosítók érkeztek a 16. században, végül a terület birtoklásáért vívott küzdelemből a hollandok kerültek ki győztesen. A 17. században kezdődött erőteljes befolyásuk megmaradt egészen 1945-ig, ekkor kiáltották ki Indonéziai függetlenségét, ám azt Hollandia csak 1949-ben ismerte el. Sukarno lett a köztársaság első elnöke, majd Suharto tábornok 1967-ben egy katonai puccs által magához ragadta a hatalmat. Uralmát csak az 1998-ban kirobbant Indonéz Forradalom tudta megdönteni. Azóta több vezetője volt az országnak, jelenlegi elnöke pedig Joko Widodo.

Az indonéz nagykövet átnyújtja ajándékát Pfliegler Péter alpolgármesternek /PTV Fotó: Vona Ildikó
Az indonéz nagykövet átnyújtja ajándékát Pfliegler Péter alpolgármesternek /PTV Fotó: Vona Ildikó

Indonézia a világ negyedik legnagyobb kávétermelő országa, és jelentős kaucsuk-, olajpálma-, cukornád-, tea-, dohány-, fűszerültetvényei vannak. Fő táplálék a rizs, de termesztenek még kukoricát, édesburgonyát, szójababot, trópusi gyümölcsöket és a tenger is bőségesen ellátja hallal a lakosságot. Ipar szempontjából az élelmiszerek feldolgozásán túl fontos még a textil-, autó-, cementipar, elektromos berendezések, orvosi műszerek gyártása, valamint ruhák, lábbelik, ékszerek készítése. Indonézia gazdag olyan nyersanyagokban, mint kőolaj, földgáz, ón, réz, arany.

Jávai maszkos tánc / PTV Fotó: Vona Ildikó
Jávai maszkos tánc / PTV Fotó: Vona Ildikó

Kultúráját etnikai sokszínűség jellemzi. Művészetét az évszázadok során számos hatás érte: buddhizmus, hinduizmus, konfucianizmus, bennszülött törzsi hagyományok, iszlám, a gyarmatosítók keresztény kultúrája, ezért lett az ország hivatalos jelszava a Bhin-neka tunggal ika, azaz Egység a sokféleségben. A belső szigeteken négy fő kulturális terület létezik: szunda (Nyugat-Jáván), jávai (Közép- és Kelet-Jáván), madura (az egyik kelet-jávai szigeten) és a balinéz (Balin). Klasszikus indonéz zenekar a gamelán, ami általában 8-12 hangszerből áll, ezek főként ütősök: gongok, dobok, fémxilofonok. Világviszonylatban is népszerűek a – hindu kultúrára épülő – jávai és bali táncok, valamint a Wayang árnyjáték színház.

Ez a harmadik alkalom, hogy Miskolcon indonéz estet rendeztek. A megnyitón köszöntőt mondott Wening Esthyprobo Fatandari magyarországi nagykövet és Pfliegler Péter alpolgármester. Sokszínű produkcióval készültek a művészek: láthattunk jávai maszkos és különféle helyi táncokat, koncertet adott egy gamelán zenekar, kóstolhattunk indonéz ételeket, végül pedig Kalamakara néven egy kiállítás is nyílt. Bárdos Yvette ösztöndíjasként került Indonéziába, és annyira elvarázsolta az ország szépsége, hogy fényképezni kezdte. Az ő fotói láthatók a tárlaton, illetve Úr Eleonóra batikolt képei, aki Thaiföldön és Indonéziában sajátította el ezek ősi, tradicionális technikáit. Rajtuk kívül még megcsodálhatja a közönség Balogh László festőművész ceruza és akvarell papírra készített rajzait, festményeit is  a Művészetek Háza galériájában április 28-ig, minden nap 14 és 22 óra között.


Vona Ildikó

Híradások, beszámolók művészeti, színházi, zenei eseményekről, valamint interjúk készítése ismert művészekkel.

Hasonló cikkek