Iowai meglepetés

Február elsején teljes erőbedobással rajtolt el az amerikai elnökválasztás komoly szakasza: a novemberi fináléig az Egyesült Államok minden tagállamában összemérik erejüket a republikánus és a demokrata jelöltek. Az első összecsapásra Iowa államban került sor, a jelölőgyűlés pedig jócskán bővelkedett a fordulatokban.

Az amerikai elnökválasztási rendszer nyomokban sem hasonlít az Európában megszokott modellekre: az eddigi televíziós kampányokat és vitákat felváltotta a személyes meggyőzés, az elnökjelölt-jelölteknek pedig nyárig az a dolguk, hogy az amerikai államokat végigjárva delegáltakat szerezzenek maguknak. A delegáltak képviselik minden állam választóinak akaratát, és feladatuk, hogy a nyári nagy jelöltállító pártgyűléseken a demokraták, illetve a republikánusok elnökjelöltjét megválasszák.

Az első ilyen jelölőgyűlésre, vagyis kaukuszra Iowa államban került sor. Bár a centrális elhelyezkedésű tagállam nem reprezentatív állam az USA-n belül, mégis jelentős állomásnak számít az elnöki székért vívott küzdelemben. Egyrészt Iowa a jelöltek első megmérettetése, amelyen az indulók a felméréseknél pontosabb és valósabb visszajelzést kaphatnak a támogatottságukról. A babona ráadásul úgy tartja, hogy aki Iowában nyer, az végleg nyer, a hiedelemben pedig tényleg lehet valami, mivel Bill Clinton óta csak az jutott el az elnöki posztig, aki Iowában diadalmaskodott.

A közvélemény-kutatásokban eddig szárnyaló Donald Trump számára kellemetlen meglepetést tartogatott az első kaukusz: nem sokkal ugyan, de lemaradt ellenfele, Ted Cruz texasi szenátor mögött, így az ingatlanmágnás 7, a párton belüli ellenfele 8 delegáltat szerzett. A demokratáknál fej-fej mellett haladt Hillary Clinton és Bernie Sanders, végül a volt külügyminiszter és first lady 0,35 százalékos előnyre tett szert a vermonti szenátorral szemben. S bár Clinton több delegáltat szerzett, mint Sanders, elemzők szerint valójában a vermonti szenátoré a valódi győzelem. Sanders 74 éves kora ellenére leginkább a fiatalok körében népszerű, ő rendelkezik a legtöbb követővel a közösségi médiában, és Trumphoz hasonlóan a korábbi politikai establishmenttel merőben ellentétes célkitűzéseket fogalmazott meg. Sanders amellett szállt síkra, hogy az Egyesült Államokat ne a Wall Streetről irányítsák, és olyan gazdaságot szeretne kiépíteni, amely nem a milliárdosoknak, hanem a dolgozó családoknak kedvez.

Trump a republikánusok oldalán fogalmazta meg elitellenességét, amely esetében kizárólag a politikai elitre korlátozódik, viszont a milliárdos kampányában a bevándorlás- és muszlimellenesség az egyik fő súlypont. Az ingatlanmágnás azonban Iowa előtt vétett egy hibát: nem ment el a republikánus jelöltek utolsó televíziós vitájára, ami annak ismeretében, hogy a szavazók 55 százaléka az utolsó napon döntötte el, melyik jelölt mellé áll, hatalmas baklövésnek számít. Trump a vereség elkönyvelése után, csalással vádolta meg Cruzt; a texasi szenátor szerinte azért tudott nyerni, mert kampányleveleiben azt sugallta, hogy riválisa, Ben Carson visszalépésre készül, ezt pedig nem árt észben tartaniuk a szavazóknak.

Piszkos trükkök ide vagy oda, Iowa Trump számára elveszett, így gőzerővel készül a második állomásra, a New Hampshire-i megmérettetésre. A CNN újságírója szerint Trump új jelmondata a „nincs olyan, hogy túl sok kampányolás”, s magát a szlogennek átadva a milliárdos három új kampányhelyszínt illesztett be a keleti partvidéki állami körútjába. A november 8-i amerikai elnökválasztásig hátra lévő jó néhány hónap minden bizonnyal tartogat még fordulatokat, államról államra azonban mindig egy árnyaltabb képet kapunk majd arról, ki lesz a végső befutó: Clinton vagy Sanders, Trump vagy Cruz, a régi nagy játékosok, vagy az új arcok, a politikai korrektség, vagy a nyers szókimondás.

Csóka Dóra, fotó: www.slate.com

(Megjelent a Szabad Újság február 10-i számában.)


Hasonló cikkek