Sikerrel járhatnak az iráni atomalku felélesztését célzó tárgyalások, amennyiben az Egyesült Államok betartja a kötelezettségeit – szögezte le pénteki Twitter-üzenetében a síita állam külügyminisztere.
Hoszein Amirabdollahián emlékeztetett arra, hogy a héten Iránba látogatott Enrique Mora, az iráni nukleáris tárgyalásokat felügyelő európai uniós (EU) koordinátor, aki a Bécsben tárgyaló iráni küldöttség vezetőjével, Ali Bakeri Kánival egyeztetett, s reményét fejezte ki, hogy a megbeszélések közelebb viszik a feleket a megállapodáshoz.
Bécsben tavaly áprilisban kezdődtek meg az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben állapodott meg abban, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkentik a Teherán ellen elrendelt büntető-intézkedéseket. Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát az atomalkuban rögzített kötelezettségeihez.
A szankciók, valamint az ukrajnai háború miatt, Irán gazdasága meggyengült, az országban napok óta tüntetnek az áremelkedések ellen. Az Iran International nevű, londoni székhelyű hírcsatorna azt közölte, hogy a megmozdulásokon kormányellenes jelszavak is elhangzottak, több tüntető pedig a néhai Reza Pahlavit, az 1979-es forradalom előtt külföldre menekült uralkodót éltette.
Teherán többször hangoztatta, hogy az osztrák fővárosban zajló tárgyalások sikere az Egyesült Államok hozzáállásától függ.
Mi volt az atomalku lényege?
A megállapodás, amit az USA (Obama elnök), Irán, Kína, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és az EU hoztak tető alá Bécsben (2015 július), hivatalosan a Közös Átfogó Cselekvési Terv – JCPOA nevet kapta. Az egyezség lényege az volt, hogy Irán ne jusson el a nukleáris fegyver elkészítéséhez szükséges technológiai szintre, kapacitásait kizárólag békés célokra használja, cserébe pedig újra kereskednek vele, energiahordozókat vásárolnak tőle, feloldják az ellene hozott amerikai és uniós szankciókat, és megint vásárolhat fegyvereket külföldről.
rán lemondott a nem békés célú kutatásokról, valamint garantálta, hogy tevékenységét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség folyamatosan ellenőrizheti. Elfogadta, hogy csak egy adott súlyig termelhet dúsított uránt, és annak tisztaságát is korlátozták. Megszabták az ehhez szükséges eszközök (centrifugák) számát és kapacitását is.
A megállapodás kihirdetésekor állam- vagy kormányfők nem voltak jelen, és nem terjesztették az amerikai Kongresszus elé sem.
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon
