Jóval magasabbra is nőhet a minimálbér jövőre

Avatar

Infláció, GDP-növekedés, termelékenység, ezek a mutatók befolyásolhatják a munkavállalók és a munkaadók közötti bértárgyalásokat a következő hetekben. Az egyeztetés tétje, hogy lehet-e 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó béremelés 2020-tól.

Az eredetileg számolt 8-8 százaléknál jóval nagyobb mértékben emelkedhet jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum, mivel a tavaly megkötött, 2020-ra is érvényes egyezség újratárgyalásának feltételei várhatóan adottak lesznek. A megállapodás ugyanis a gazdaság teljesítményétől tette függővé, hogy akár ennél is magasabb fizetésről is megállapodhassanak egymással a felek.

A 10 százalékos emelkedés jót tenne a gazdaságnak 

Infláció, GDP-növekedés, termelékenység, ezek a mutatók befolyásolhatják a munkavállalók és a munkaadók közötti bértárgyalásokat a következő hetekben. Az egyeztetés tétje, hogy lehet-e 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó béremelés 2020-tól. A Munkástanácsok ezt szeretné elérni. Mint Tóth Gergely gazdasági szakértőjük fogalmaz: „ez az egész gazdaságnak jót tenne”.

Tóth Gergely, Munkástanácsok Országos szövetségének gazdasági szakértője szerint a költségvetés számai jól mutatják, hogy a megvalósult béremelkedési ütem a költségvetésnek, illetve a magyar gazdaságnak is nagyon jót tett.

A béremelkedésnek köszönhetően a lakosság jelentős része magasabb életszínvonalat ért el, ami jelentősen megnövelte a fogyasztást is – tette hozzá az M1 Summa című műsorában. Kiemelte ez azért fontos, mivel úgy tűnik, a magyar gazdaság egyik meghatározó, húzó motorja az elmúlt években, és várhatóan a következő években is a lakossági fogyasztás lesz. Tóth Gergely hangsúlyozza, éppen ezért a lakosság elkölthető jövedelmét tovább kell növelni.

2018-ban egyhavi bérrel többet vihettek haza a munkavállalók 

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint „egy kétszámjegyű béremelés kigazdálkodása a kis- és középvállalkozások között gondokat okozhat”. Erről egy lapinterjúban beszéltek a munkaadói oldal részéről, míg Varga Mihály úgy nyilatkozott: „ha erről meg tudnak állapodni a felek, az a kormány számára elfogadható”. A 2016-ban kötött adócsökkentési és béremelési megállapodás eredményeként 2017-ben és 2018-ban is átlagosan több mint egyhavi bérrel nagyobb summát vihetett haza minden magyar munkavállaló. Erre még október végén emlékeztetett a tárca vezetője annak kapcsán, hogy kiderült: az év első 8 hónapjában átlagosan 10,7 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon.

Varga Mihály Pénzügyminiszter elmondta, „2016 novemberében a szociális partnerekkel megállapodtunk egy adócsökkentési, köztehercsökkentési és bérnövelési ütemben; ezt tartjuk is eddig. Az elmúlt években jelentősen csökkent például a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ez 27 százalékról most már 17,5 százalékra esett vissza; itt tartunk, és ezt tovább kívánjuk folytatni”.

Csath Magdolna közgazdász azt mondja: „a magasabb bérek azért is fontosak lehetnek a jövőben a magyar gazdaság szempontjából, mert a javuló munkakörülmények a külföldön élő magyarokat is haza tudják csábítani”. Mégpedig arra a munkaerőpiacra, amelynek évek óta tartó bővülése a bruttó hazai termék növekedésével járt.

 Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben nettó keresetek a V4-országok közül

A Pénzügyminisztérium szerint fontos vívmány, hogy immár harmadik éve kétszámjegyű a béremelkedés Magyarországon. A nemzetgazdaságban 10,7 százalékkal, a versenyszférában 11,4 százalékkal emelkedtek a keresetek, míg a reálbérek 7 százalék felett erősödtek. Régiós összehasonlításban a tárca figyelemre méltónak nevezte, hogy az euróban számolt nettó keresetek 2010 és 2018 között  – Lengyelország után – Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben a V4-országok közül.

Virovácz Péter ING Bank Zrt vezető elemzője elmondta,  „mivel nem látjuk azt, hogy bármi lassulna a munkaerőpiacon, továbbra is erős bérkiáramlással számolunk. Továbbra is azzal kalkulálunk, hogy nő majd a foglalkoztatottság mértéke, ha csekély mértékben is. Ez mindenképpen pozitív hozzájárulást jelent majd az elkölthető jövedelem változásához”.

Szakértőink korábban elmondták azt is: a bérmegállapodás révén fokozatosan csökkenő szociális hozzájárulási adó nem okozott akkora kiesést a költségvetés számára, mint az elsőre tűnhetett. A magasabb bérek és a magasabb fogyasztás eredményeként ugyanis nőttek az állam adóbevételei.

Forrás: MTI/M1


Hasonló cikkek