Kakuk Marci – Premier az Újszínházban

Pénteken kell életre az Újszínház színpadán Kakuk Marci, Tersánszky Józsi Jenő legendás figurája. A darab műfaja, az alkotók megfogalmazása szerint, zenés bohóság.

plakát

 

Az új premier január 15-én, 19:00-kor lesz a Nagyteremben. A társulat a XX. század egyik legtehetségesebb, ám életvitelében nem éppen példamutató írója, a Kossuth-díjas Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regénysorozatának színpadi változatát mutatja be. A darabot Beke Sándor, felvidéki rendező rendezi. A színpadon a legendás könyv- és filmsiker, az állástalan kültelki amorózó, a csavargóélet született arisztokratája, Kakuk Marci kalandos, humorban bővelkedő története elevenedik meg.

“Kakuk Marci a szegények vidám álma”.  Se pénze, se munkája, se lakása, szabad szelleme egyik ágyból a másikba repíti. Pikáns, vidám, szélhámos kalandjait Tersánszky derűje, életszeretete ragyogja át. Kakuk Marci figurájának megformálása kivételes jutalomjáték-lehetőség az őt alakító színész számára, a hölgyek nagy örömére.

A produkcióban a szokásokhoz híven az Újszínház társulatának krémje kap szerepet. A címszereplő Szakács Tibor, Mucsinét, az ószerest Esztergályos Cecília alakítja. Fellép továbbá a teljesség igénye nélkül Gregor Bernadett, Timkó Eszter, Incze József, Mihályi Győző vagy ifj. Jászai László.

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) foglalkozását tekintve író volt, egy léha és bohém író.

Íróként nagy tehetségű volt, témáért nem kellett a szomszédba mennie: elég volt belenézni a tükörbe, s máris láthatta nagy hősét, Kakuk Marcit, aki csak abban különbözött Tersánszkytól, hogy foglalkozását tekintve inkább csavargó volt – amúgy pedig lump és svihák, meg léha és bohém.

 Tersánszky Józsi Jenő

Aki írásait olvasta, tudta, hogy a század egyik legnagyobb magyar prózaírója, a magyar nyelv egyik legköltőibb stilisztája, Jókai és Krúdy óta irodalmunk legtermékenyebb szerzője. És aki mindezt tudta felőle, az azt is tudta, hogy igazán jó író nem írt még annyi felületes, gyenge, összecsapott művet, mint ő. Folyton pénzre volt szüksége, és írta, ami éppen eszébe jutott, remekműveket és hevenyészett műveket vegyesen. De aki nagyon jól ismeri, az azt is tudja, hogy legelhibázottabb írásai is tele vannak remekműbe illő részletekkel.

Aki pedig asztalhoz ült vele, hogy elbeszélgessen erről-arról, s ital közben filozófiai elméletektől erotikus anekdotákig mindenre sor került, az elámulva vette tudomásul, hogy ez a nagyon színes képzeletű, isteni csevegő valójában nagyon művelt, a maga körül gomolygó világot nagyon jól értő, rendkívül józaneszű, férfiasan bátor, az emberségességért nemcsak lelkesedő, hanem bármikor életét is kockáztató férfi. Ráadásul szemérmes, a maga erényeiről nem szóló férfi. Kiformált magának egy különös életformát, amelyben becsülhette magát. Akárcsak legismertebb hőse, Kakuk Marci, a csavargó álarcában, ha kellett, kivetetten, ha kellett, megalázva, védte az emberi méltóságot.

A húszas években formálta meg Kakuk Marci alakját, akinek kalandjairól azután regények és elbeszélések hosszú sorát írta. A Kakuk Marci-ciklus Tersánszky főműve. Nem önéletrajzi figura, de maga Tersánszky nemegyszer viselkedett később Kakuk Marci módon. Kakuk Marci csavargó, védi függetlenségét, vállalja akár a közmegvetést, csak hogy magamagát becsülhesse. Kívülről léha munkakerülő, belülről a megalázó munka kritikusa. Kalandjainak sorozatából Magyarország körképe kerekedik ki. Körülötte felvonulnak a különösnél különösebb alakok, akik a valóság típusainak mulatságos, néha tragikomikus változatai. Kakuk Marci egy ízben még választási kortesnek is felcsap, hogy kalandja alkalmat adjon betekinteni az úri közéletbe. Anarchisztikus alak, de nem anarchista, nem is cinikus: az emberi értékek őrzője a vállalt társadalomkívüliségben. Míg mögötte kísérője és kísértője, Soma, az igazi cinikus-anarchista típus különös megtestesítése.


Hasonló cikkek