Kanizsai Dorottya rózsakertje

Az elmúlt években megújult a siklósi vár, érdemes újra meglátogatni hazánk egyik legépebben megmaradt várát. A vár komor bástyáit tarka virágágyások és levendulabokrok szelídítik. Akit nem csábít a kínzókamra meg a várbörtön, helyette, vagy éppen utána sok-sok lépcsőt megmászva egy üdítő kis virágos oázisban találja magát.

siklos1

A XV-XVI. században a főúri hölgyek műveltségéhez hozzátartozott a kert, a növények, a kertművészet ismerete. A várkertek az úrnő irányítása alatt álltak, aki nem csak irányították, de tevékenyen részt is vettek a kert művelésében. A várfalak védelmében kialakított kis paradicsomi kertek nyújtottak számukra igazi felüdülést, ez volt virágoskertjük, gyógynövényes kerti patikájuk és fűszerkertjük is egyben.

siklos5

Kanizsai Dorottya korának meghatározó asszonya volt. Nyilvános iskola híján a nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe – Kanizsai Dorottya háza messze földön ismert volt e házak sorában. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra, hazaszeretetre is nevelte őket a nagyasszony példája. Tettekben is megmutatkozott a követendő, segítette az elesetteket. A mohácsi csatát követően 400 jobbágyot fogadott, és a környék papjai segítségével a csatatéren maradt hősi halottakat közös sírba tétette, megadva a végtisztességet az elesetteknek.

siklos3

Kanizsai Dorottya ismerte a virágokat, hímzésein gyakorta jelentek meg stilizált virágmotívumok. Ismerte a gyógyfüveket, használatuk titkait, a betegségek növényi ellenszereit. Kertjéről nem maradt az utókorra sem feljegyzés, sem leírás, egyetlen rajz sem, de a korabeli történetek és presztízse alapján el tudjuk képzelni – a felújítást végzők is ezt tették, amikor megálmodták az új rózsakertet. A vaskos falak közé ékelt kert rózsái az ég, a fény felé igyekeznek, így növekedve egyre nagyobbra. A falak közt kialakult kellemes mikroklíma lehetővé teszi, hogy a növények kellemesen érezzék magukat, és bőséges virágzással hálálják meg a gondoskodást. Az ilyen kert csalhatatlan előnye az is, hogy keveset kell gyomlálni, hiszen minden, a szó szoros értelmében vett földdarabka értékes, más mindent meg kő borít.

A helyi hagyomány, amely „Dorottya Rózsakertje”-nek emlékét őrzi máshonnan is eredhetett. A kutatók a kápolna déli falában freskók nyomaira bukkantak, amelyek talán Kanizsai Dorottyát ábrázolták virágok között.

siklos4

 A rózsa, mint szimbólum

A rózsa – mint a virágok királynője – a szimbolikában az egyik legösszetettebb, leggazdagabb jelentésű motívum. A rózsa a túlvilági mezők virága is. A keresztény szimbolikában az isteni kiválasztottság, a vértanúság és a halálon aratott diadal jelképe. Stilizált ábrázolásain mindig páratlan számú – többnyire öt – szirommal jelenik meg. A vörös rózsa keresztény kultúrába való kerülését a Benedek-rendi szerzetesek biztosították, ugyanis a kolostorkertek gyógyító növényei között kötelező volt helyet biztosítani nekik. A rózsa a kereszténységben elsősorban Szűz Mária attribútum. Ő a “tövis nélküli rózsa”, hisz a legenda szerint csak a bűnbeesés tette tövisessé ezt a virágot. Innen erednek azok a híres ábrázolások, amelyek Máriát rózsákkal, vagy egyenesen rózsalugasban ábrázolják.

A gótikus katedrálisok úgynevezett “rózsaablakain” beeső fény a hívő szemében és szívében azonos érzést kelthetett azzal a látvánnyal és érzéssel, amelyet Dante ír le “Isteni Színjátékának” záró részében, amikor a Paradicsomban hatalmas tűzrózsát lát, melynek szirmait az igazak lelkei képezik.

A magyar népi kultúrában is rendre megjelenik a rózsa motívuma, mint az életvágy, a szerelem jelképe.

siklos2

A novemberi és a februári rózsacsodák

Árpád-házi Szent Erzsébetnek is a rózsa az attribútuma, a nevéhez fűződő rózsacsoda által. Németországi működése folytán a világegyháznak ő az egyetlen ismertebb magyar származású szentje. Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják.

Szent Dorottya, a „Tavaszi Rózsa” a kertészek és virágárusok védőszentje. Attribútuma a virágos, gyümölcsös kosár volt, s neve napján virágot és almát szenteltek a templomokban. A februári rózsacsoda csak a mi európai szemünket kápráztatja el. Szűkebb pátriájának kies tengerpartjain (Kappadókiában) a februári rózsanyílás aligha ment ritkaságszámba.


Hasonló cikkek