Rendkívül fájó sebnek nevezte Trianont Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós a járvány elleni védekezés sikeréről és az őt ért támadásokról is beszélt.
Kásler Miklós elmondta, hogy apai ágon erdélyi, székely származású, így a trianoni döntés családjukat is érintette. Trianont úgy látta, mint a szerencsétlen körülmények egybeesését. „Sok oka volt, de egyik sem volt elegendő ahhoz, hogy a Szent István-i birodalmat hét felé vágják és testidegen törzshöz csatolják az amputált végtagokat” – fogalmazott a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Trianoni békediktátum valóban a történelem egyik legbrutálisabb diktátuma volt, hiszen nem is volt béketárgyalás, mert a tárgyaláson a vádlott megszólalhat, lehet védőügyvédje, itt ítélethirdetés volt, és Apponyi gróf az utolsó szó jogán mondhatta el az egészen emelkedett beszédét – mondta Kásler Miklós.
Trianon egy rendkívül fájó seb
Hozzátette, Trianon egy rendkívül fájó seb, nem lehet begyógyítani, ha a nemzet lélektanát nézzük. Ha geopolitikailag vagy geoökológiailag nézem, akkor ez egy tökéletes földrajzi egység
Amit szétszaggatott a történelem, az a maga spontán módján összeállhat. Ehhez egyetlen egy dolog kell, hogy minden nemzet felismerje a sorsközösséget, és azt, hogy ezer évig azért volt nyugalom, mert segítették egymást és nem egymás ellen küzdöttek, bár ez is gyakran előfordult – emelte ki a miniszter.
Ha felismerik azt, hogy egy része károsodik, akkor az egész látja a súlyos kárát. Abban a pillanatban, ha ez a felismerés megszületik, akkor a Kárpát-medence ismét egy egységes, földrajzi politikai gazdaság régiónként tud működni. Nem mi találtuk ki a nacionalizmust, ez francia találmány. Előtte nem számított az ezer éves birodalomban, hogy ki milyen származású, azonos jogokat élvezett a nemzetiség keretein belül, majd 1848 után az egész ország. Ehhez a felismerésig kellene eljutni, fel kellene számolni Trianon következményeit, a magyarok jogfosztását, háttérbe szorítását és egy új viszonyrendszerbe lehetne a dolgokat rendezni, de nem úgy, ahogy ez eddig történt – fejtette ki Kásler Miklós.
A járványhelyzet miatt nem lehetett úgy megemlékezni Trianon évfordulójára, ahogy szerették volna.
A járvány rendkívül markánsan megmutatta nem csak egyes emberek jellemét, vagy a pártok viszonyulásait, hanem a társadalomnak és a gazdaságnak a működési rendjeit is. Látható mindenki számára, hogy mi az, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel. Sok évtized alatt halmozódott fel, és nem sikerült sok mindent a mai napig megoldani – emelte ki a miniszter.
Az ellenzék többször támadta Kásler Miklóst
Az általános ellátások közé sorolta az alapellátást a megyei kórházakig. Elmondta, a népbetegségekkel, a keringési, a daganatos, a mozgásszervi megbetegedésekkel az országos intézetek mögötti hálózatok foglalkoznak.
A járványügy részeként beszélt a két országos intézetről, a Szent László-kórház infektológiájáról és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Korányi-intézetről. Közölte, ezek mögé is ki kell építeni a regionális központokat, hálózatot, és át kell gondolni a finanszírozást is.
Kásler Miklós fikcióknak nevezte, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta: a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve. Az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották, de ennek nincs következménye – mondta.
A miniszter kitért arra, hogy a panaszokat minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha indokolatlan volt. Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett – közölte. A népegészségügyi központba ismeretei szerint tizenhat panaszt tettek az elmúlt időszakban.
Kásler Miklós szerint tényeken alapulnak azok a kijelentések, miszerint Magyarország – bármilyen összevetésben – a járványban kiválóan vizsgázott. Ezt megerősítik a nemzetközi szakmai írások is – közölte.
Az ellenzék szerinte azért támadja, mert megvallottan hívő és magyar ember. Úgy fogalmazott: lehet keríteni szakmai támadásokat, kétségbe vonni múltját, onkológiai tevékenységét, vagy emberi kvalitásait.
Hozzátette, huszonhat évig vezette az onkológiai intézetet, ott minden évben több mint hatszázezer ember fordult meg, aki a saját szemével láthatta és tapasztalhatta, hogyan folyik a munka. Ők pedig ennek a tapasztalatnak hisznek, nem az ellenzéknek – tette hozzá Kásler Miklós.
Forrás: Kossuth Rádió/MTI
