Kedden kezdődik a magyar tudomány ünnepének idei rendezvénysorozata

Az idei programokat “A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok” tematika köré szervezik

A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. kezdetben – egy kormányrendelet alapján – a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet már több mint egy évtizede egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.

Széchenyi 1825-ben tett ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. törvénycikk már 250 ezer forint alaptőkével mondhatta ki az akadémia megalakulását. A Tudós Társaság alakuló gyűlését 1830. november 17-én tartották Pozsonyban, ahol Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, ahol 1832-ben tartották az első közgyűlést, és a Tudós Társaság tevékenységével a magyar tudományos élet központjává tette Pest-Budát.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete Budapesten 2014. június 25-én. Öt új helyszínnel bővült a magyarországi történelmi emlékhelyek köre, közte a Magyar Tudományos Akadémiával. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)A Magyar Tudományos Akadémia épülete Budapesten 2014. június 25-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

A társaság az Akadémia nevet 1840-ben vette fel. Az 1850-es években az Akadémia épületére kiírt nemzetközi pályázatra beérkezett tervekkel az építési bizottság tagjai nem voltak elégedettek, ezért 1861-ben a berlini August Stülert kérték fel a tervezésre. A székházat 1865. december 9-én avatták fel. A Duna-parti palota volt az első jelentős neoreneszánsz épület Magyarországon. Fennállásának 150. évfordulója előtt kiállítással tiszteleg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Művészeti Gyűjteménye.

1949-ben – főleg szovjet mintára – átszervezték az intézményt: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést, az 1949-ben kizárt tudósokat az 1989. évi közgyűlés rehabilitálta. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.

Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. Az MTA-nak napjainkban 11 tudományos osztálya működik.

A tudomány világévében, 1999-ben Budapesten rendezték meg a tudományos világkonferenciát, amelyen a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását. A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért nevű világnap megünnepléséről 2001. november 3-án az UNESCO határozott, első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg. Az idei év eseményei a Tudomány a fenntartható jövőért szlogen jegyében zajlanak majd.

MTI

 

Yarpp


Hasonló cikkek