Debrecen – Nemzeti ereklyénken a kereszt valószínűleg a láda erőszakos felnyitásakor dőlt meg. A kereszténység szakrális tárgyává is vált magyar Szent Korona (melynek hiteles másolata a nagy érdeklődés miatt a korábban tervezettel ellentétben március 3-ig tekinthető meg a Déri Múzeumban) a leírások szerint az Árpád-házi királyok korában jött létre.
Szent István koronája, amit az államalapítás során, az 1000. év karácsonyán helyeztek a fejére, még egy aranyabroncs volt, melyet ékkövek és liliomok díszítettek. A Szent Korona a mai alakját III. Béla idején nyerte el. A keresztje azonban a legújabb kutatások szerint 1638 februárjában ferdült el, amikor Mária Anna infánsnő koronázásakor csak erőszakkal tudták felnyitni az ereklyék ládáját.
A kalandos utat megjárt koronán beszédesek a kis képek is: 27, zománctechnikával készült alkotás van rajta. Ezek között nyolc apostolkép is helyet kapott: Péter Pál, Jakab, János, András, Fülöp, Tamás és Bertalan. A Dériben látható hiteles másolat a Nemzeti Múzeumé.
A Szent Korona hiteles másolatát a nagy érdeklődés miatt a korábban tervezettel ellentétben nem egy hétig, hanem egészen március 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
A szabadság fővárosa címmel életre hívott, különleges rendezvénysorozat azt is felidézi, hogy 1849-ben fél évig Debrecen volt a nemzet fővárosa. Az események első programjaként – a Nemzeti Múzeum jóvoltából – Debrecenbe érkezett a magyar Szent Korona hiteles másolata, amely a Déri Múzeum „A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849” című időszaki kiállításán látható.
Emiatt is érdemes alaposabban szemügyre vennünk ezt a történelmi ereklyét!
Út az utolsó koronázásig
A kereszténység szakrális tárgyává is vált Szent Korona eredetéről a leírások szerint annyi tudható, hogy az Árpád-házi királyok korában jött létre. Érvényes magyar királyi koronázás csak ezzel a szent tárggyal volt elképzelhető. Szent István koronája, amit az államalapítás során, az 1000. év karácsonyán helyeztek a fejére, az egykorú koronázási palást ábrázolása szerint egy aranyabroncs volt, melyet ékkövek és liliomok díszítettek. A Szent Korona a mai alakját III. Béla idején nyerte el, a Szent Korona kifejezés pedig először 1256-ban jelent meg. Szent István koronájának először 1292-ben, az utolsó Árpád-házi király, III. András oklevelében említették.
Érdekesség a Szent Koronával kapcsolatban többek között az is, hogy Szerémi György elbeszélése szerint 1529-ben Szulejmán török szultán azért is adta vissza a magyar koronát, mert azt igazi drágakövek hiányában nem tartotta nagyon értékesnek. Ugyanakkor például egy korabeli lengyel krónika szerint Izabella levette a koronán lévő keresztet a fia számára, valamint később elkészíttette a korona mását, az úgynevezett lengyelországi Magyar koronát is, ami aztán sokáig a lengyel kincstárban volt.
1305-ben a koronát Ottó bajor herceg Magyarországra hozta, ám útközben elvesztették (később meglett). A Szent Korona őrzéséről 1464-ben született törvényünk.
Révay Péter nemcsak őrizte a koronát, hanem foglalkoztatta őt a korona eredetének kérdése is. Ő volt az első, aki bizonyos tudományos igénnyel fogott hozzá a királyi fejék tanulmányozásához. Első könyve 1613-ban jelent meg, majd a Bethlen-felkelés évei alatt ezt átdolgozta és kibővítette. A magyar államról és a magyar szent koronáról című nagy műve 1659-ben jelent meg.
Révay a koronát – az általa is említett görög feliratok ellenére – teljes egészében szentistváni eredetűnek tartja. A korona sorsának minden fordulatában Isten kezét látja. Felfogásában a koronához méltó királyok dicsőséget szereznek, a méltatlanok elbuknak.
1849 augusztusában Szemere Bertalan elásatta Orsován a koronát. Ott csak 1853. szeptember 8-án leltek rá, s 1944-ig a budai várban őrizték. 1944. november 6-án Szálasi Veszprémbe, a Magyar Nemzeti Bank sziklaóvóhelyére szállíttatta.
Az utolsó király- és királyné-koronázás hazánkban 1916. december 30-án volt. Akkor a budapesti Nagyboldogasszony-templomban Csernoch János esztergomi érsek és gróf Tisza István helyezte a koronát IV. Károly király fejére. A királyné Bourbon-Pármai Zita hercegnő lett.
A korona visszaadása
1951-től 1978-ig a koronát az USA Kentucky államában, a Fort Knox katonai támaszponton tárolták csaknem három évtizedig. A hidegháború enyhülése nyomán Jimmy Carter elnök a korona visszaadásáról döntött, így 1978. január 6-án Cyrus Vance külügyminiszter ünnepélyesen átadta a Szent Koronát és a koronázási jelképeket az Országházban.
Az amerikai kormány nem engedte, hogy Kádár János jelen legyen. A koronát és a jelvényeket a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, két évtizeden át ott állították ki.
2000. január 1. óta a Szent Korona, a jogar, az országalma és a kard a Parlamentben van kiállítva.
Forrás: haon.hu
