Az „ég és föld közötti építészet” – Makovecz Imre 1935-2011’ című kiállítással emlékezik meg a magyar organikus építészet megteremtőjéről a Magyar Nemzeti Múzeum. A múzeum kerítésére installált negyvennyolc tabló mutatja be Makovecz szerves egységet alkotó életművének egy részét. A tablókon épületeinek fotói és tervrajzai kísérik végig pályájának alakulását. A kiállításhoz egy utazó oszlop is tartozik, amelynek oldalain további fotók, tervrajzok digitális tartalmak és tematikus filmek engednek betekintést páratlan életművébe. Az oszlopot még az idén több nagyobb város forgalmasabb terein is felállítják, amelynek célja, hogy Makovecz szellemiségét és munkásságát még közelebb vigyék az emberekhez.
A Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet elméleti és gyakorlati alapjainak megteremtője. Makoveczre nagyban hatott Frank Loyd Wright, Rudolf Steiner és Gaudi építészeti gondolkodásmódja, amelyekben közös, hogy az épületekre mint egységes organizmusok tekintettek. Ideájukban az épületek a természethez harmonikusan kapcsolódnak, olyanok mintha onnan nőttek volna ki, nem akarnak felette uralkodni.
Az organikus vagy szerves építészet azonban inkább építészeti attitűd mint stílus, hiszen a kifejezés megalkotója, Wright sosem definiálta pontosan, vagy kötötte szabályokhoz a fogalmat. Magyarországon az organikus építészeti nyelv a 60-as évek közepétől kezdett kibontakozni, amelynek indulása Makoveczhez köthető. Épületei, amelyek a természet és művészeti kifejezés kohézióját adják, szöges ellentétben álltak a háború utáni szovjet építészet konzervatív robusztusságával.
Egyedi stílusával, amelyet a magyar népművészet motívumai is alakítottak, nemcsak hazai hanem nemzetközi színtéren is elismert építésszé vált, épületei Európa-szerte megtalálhatók. Itthon neve leginkább Makóhoz köthető, ahol tizenegy épülete áll, többek között a híres Hagymaház. Magyarország több vidéki városába tervezett templomokat, közösségi házakat, fő művészetének azonban az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonjának megtervezése tekinthető.
A kerítéskiállítás november 20. és január 15. között megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum külső kerítésén.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Kövessen minket: Facebook
