Gondoltam egy nagyot, és felpattantam egy e-kerékpárra. Azonban még mielőtt az élményeimet olvasnák, nem árt, ha kicsit körbejárjuk az e-járműveket, mégpedig a legnagyobbaktól a legkisebbekig – mert a vélt előnyökből könnyen hátrány lehet…
A fejlődést nem lehet megállítani, vélik sokan. Feltartóztathatatlanok a technikai és technológiai áttörések, amelyek lehetővé teszik, hogy életünk – vagy legalábbis annak bizonyos területei – könnyebbé váljanak. Ma már a legtöbb robbanásszerű fejlesztésnél azt is figyelembe veszik, hogyan szolgálhatja az innováció a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet. Ilyen szempontokat követnek az elektromos járművek gyártásakor is.
Elektromos buszok, autók: itt a nyár?
Már évekkel ezelőtt arról szóltak a hírek, hogy a jövő az elektromos autóké és hibrideké, amik csökkentik a környezeti terhelést, lehetővé teszik a könnyű és élvezetes utazást és még halkabbak is. Ráadásul egyes statisztikák szerint a javításuk sem olyan drága.
Ám azért azt érdemes megjegyezni, hogy ha egy fontos alkatrész hibásodik meg, bizony elég komoly összegeket kell rá költeni. Emellett pedig az sem mindegy, hogy hol javíttatjuk az autót, mert egy átlagos szervizben nem biztos, hogy megfelelően felszereltek, felkészültek a probléma orvoslására.
Az viszont sokkal érdekesebb kérdésnek tűnik számomra, hogy vajon tényleg ezek a járművek hozzák-e el az áttörést? Vagy a feltartóztathatatlanság miatt évről évre érkezik majd valami új? S a végén már aligha lesz szükségünk vezetői tudásra, mert az okoseszközeink mindent megoldanak helyettünk? Tényleg ésszerű például átadni a vezetést egy „robotpilótának”? S ha ekkor történne egy baleset, ki vonható felelősségre?
Éppen emiatt nem árt átgondolni, mit akarunk a saját autónktól.
Ma már könnyűszerrel szerezhetünk releváns információkat az e-járművekről az interneten is. Ráadásul egyre több helyen alakítanak ki e-töltésre alkalmas állomásokat, így attól sem kell félnünk, hogy mi lesz, ha útközben kvázi lemerül a kocsi.
Így sokkal ésszerűbbnek tűnhet az e-autó vásárlása és a környezetbarát megoldások alkalmazása. Nem csoda tehát, hogy hazánkban is egyre népszerűbbek ezek a járművek. Ezért rögtön vissza is térhetünk a pozitív hatásukra, ahogy azt korábban egyébként már megírtuk – gazdaságos vezetést biztosítanak, s közben a fenntarthatóságot szolgálják, nem szennyezik közvetlen módon a környezetet, ráadásul zajkibocsájtásuk is sokkal kisebb.
Természetesen az e-autókat is karban kell tartani, de ezek a költségek kevésbé viselik meg a pénztárcánkat, példának okáért, mert a féktárcsák csak kismértékben kopnak, közvetlen energiaigényük pedig jóval alacsonyabb. Mint laikus ezt – az elektromos autók és buszok életünkre ható hasznát, pozitív irányát – még logikusnak tartom. De mégis mi a helyzet az e-kerékpárokkal? Hogy is válik mindez hasznunkra?
E-kerékpárok: mozgást segítő eszközök vagy egy forradalmi találmány?
Ezek azok az eszközök, amik ugyancsak megkönnyítik az utazást, és adnak némi plusz sebességet, gyorsaságot a használójuknak, ezért – no meg a rájuk felvehető támogatások miatt – szintúgy egészen kedveltek mostanában. A lelkes biciklisek között viszont igen megosztó, mondhatni határozott véleménykülönbségek merülnek fel e témában.
A kíváncsiság kedvéért, és persze egyéb nyomós okok miatt is, beszereztem egyet még korábban, hogy megtapasztalhassam, hogyan is működik egy ilyen, az enyém esetében, extra fokozaton kb. 25 km/órás, fénysebességgel haladó jármű. Gyakori kérdések, tévhitek sorozata következik.
Gyorsan kiderült: az elektromos kerékpározás nem kerékpározás.
A szkeptikusok, mint amilyen jómagam is sokáig voltam, sokszor azt mondják, hogy az e-kerékpározást hamarabb hívhatnánk motorozásnak, mert ugye, csak rákapcsolunk és mehetünk is.
Igen, van egy ilyen opció is, de a legtöbb típus csak rásegítést biztosít, és annak mértékét be lehet állítani. Tehát ugyanúgy megadja a testmozgás örömét. Ám olyan is létezik már a piacon, amely valóban átkapcsolható teljesen elektromos módba, de még itt is megvan rá a lehetőség, hogy tekerjünk.
Ebből látszik tehát, hogy nincs kifogás, aki akar mozogni az e-biciklivel is megoldja, aki pedig nem akar, az még azzal is el fog fáradni, és talál ürügyet, hogy ne induljon el a szabadba bringázni.
Örök élet meg egy nap
Vannak, akik úgy vélik, ezeket a bicikliket alig kell javítani, és ha megvesszük, elég beállítani a sarokba, amikor nem használjuk, mert semmi baja sem lehet.
Nagyszerű volna, ha feltalálták volna már azt az eszközt, amit nem kell karbantartani, amit nem kell időről időre járatni, szakemberrel átnézetni. De nem, sajnos az e-kerékpárnak sincs még ilyen tulajdonsága. Ráadásul – akárcsak az autóknál – itt sem mindegy hová visszük javíttatni, mert elképzelhető, hogy nem fog minden kerékpárszervizes felelősséget vállalni érte. Ezért ennek sem árt alaposan utánajárni.
Hatótávolság
Egyik típus hatótávolsága sem végtelenített, bár az igaz, hogy távlatokat nyithatnak előttünk, hosszabb túrákra is elmehetünk anélkül, hogy különösebben kimerülnénk. Arra tökéletes mindegyik, hogy mozogjunk, hogy felfedezzük a környezetünket anélkül, hogy közben túlterhelnénk magunkat. Tehát úgyszólván a kényelmes testmozgás élményét nyújtják, miközben mérvadó távokat teszünk meg.
Ezeket az eszközöket bárki használhatja?
Természetesen, elméletben, bárki, aki erőt érez magában, aki szeretne mozogni, de netán nincs olyan jó állóképessége, hogy önerőből tekerjen tízen-húszon kilométert. Ám azért egy résztémát jobban járjunk körül.
Ehhez is stabilitás kell, elég erős karok és lábak, egyensúly – bár vannak már e-triciklik is – és koncentráció. Ezért jó, ha körültekintően közlekedünk. Nem azt állítom, hogy például idősek vagy betegek ne használják, csak azt, hogy mielőtt vásárlási lázba kerülnének, gondolják át,
hogy képesek lesznek-e irányítani a járművet.
Saját tapasztalatból mondom, ugyanis például nekem egészségügyi okok miatt van szükségem e-bringára, méghozzá triciklire! És az én véleményem – bár élethelyzet válogatja – az, hogy amíg a rásegítést alkalmazom, addig gyakorlatilag bátran, és önfeledten közlekedhetek, de az elektromos – kvázi kismotor változat – már csak akkor működőképes,
ha éppen tényleg minden klappol az egészségem tekintetében, mert például a sebességváltás-és megtartás.
az én eszközöm kifejezetten jó finommotorikát, kézkoordinációt igényel.
Ezért e-biciklivásárlás előtt, ha a személy, akinek vesszük valamilyen problémával kénytelen együtt élni, mindenképpen konzultáljunk szakemberrel. Ha mindez még nem volna elég, akkor nézzünk meg még egy érdekes pontot, a teljesség igénye nélkül:
mégpedig a jogosítvány vagy nem jogosítvány-kérdését.
Sokunk véleménye szerint az e-autók és e-motorok kistestvéreit, az e-kerékpárokat és e-rollereket is vezetői engedélyhez kellene kötni. Mert itt még nagyobb figyelem és összehangoltság szükséges, mint az egyszerű, lábbal hajtható eszközöknél.
Bizonyos szempontból már az is furcsa hogy a „sima”, testi erővel működő kerékpárhasználatot nem kötik jogosítványhoz. Miért nem? Hisz a biciklis is közlekedik! A közlekedésbiztonság pedig még most is rajtunk múlik.
Ami pedig az e-járművek tárházát illeti, úgy tűnik, hogy a fejlődést valóban nem lehet megállítani. Így az sem kizárt, hogy eljön egyszer az e-bicikli jogsi.
De tényleg itt az e-kerékpárok ideje, felkészültünk rájuk?
Farkas-Csamangó Tekla
Ha tetszett a cikk, kérjük támogassa a PannonHírnök munkáját és kövessen minket a Facebookon
