Dupla premiert tartottak a hétvégén a Miskolci Nemzeti Színházban. Pénteken A falu rossza, szombaton pedig A „K” ügy című új produkciókat tekinthette meg a közönség.
Tóth Ede A falu rossza című népszínművének átiratát a Mohácsi testvérek vitték színpadra a Nagyszínházban. Egy csavarokkal teli szerelmi történet révén bepillanthatunk egy átlagos falu életébe, mindennapjaiba, hierarchiájába.
Göndör Sándor, a falu rossza halálosan és reménytelenül beleszeret Tercsibe, a falu bírójának, Feledi Gáspárnak nevelt leányába. A helyzetet bonyolítja, hogy a bíró vér szerinti lánya, Boriska is Göndörbe szerelmes. Tercsi eljegyzését tartják, amikor Göndör megjelenik, és – hallgatva tanácsadójára, Gonosz Pistára – fegyverrel akarja visszaszerezni szerelmét. A bíró minden erejével igyekszik megfékezni az érzelmek lavináját, ám betoppan a kétes erkölcsű Finum Rózsi, és lerántja a leplet kettőjük titkos románcáról. Ettől kezdve a falu hangos lesz az ön- és egyéb gyilkossági kísérletektől, a féltékenységtől és az ármánykodástól. Azonban minden jóra fordul: megjelenik az Úr, a Seregek Ura, és rendet tesz.
Vidám, ugyanakkor szomorú és elgondolkodtató produkciót láthat a közönség Mohácsi János rendezésében, három felvonásban. A főbb szerepeket Gáspár Tibor (Feledi Gáspár bíró), Rózsa Krisztián (Göndör Sándor), Görög László (Gonosz Pista), Mészöly Anna, Czakó Julianna, Edvi Henrietta, Bodoky Márk, Rusznák Adrienn, Szegedi Dezső, Fandl Ferenc, Salat Lehel alakítja. Az előadás díszleteit Khell Zsolt, jelmezeit Remete Kriszta tervezte.
A „K” ügy – igazságtalanság két részben elnevezésű darabot szeptember 10-én mutatták be a Kamaraszínházban. Henrich Von Kleist Michael Kohlhaas című kisregénye alapján, Rusznyák Gábor átiratában és rendezésében készült az előadás.
Kleist eredeti Kohlhaas története egy valós történelmi eseményt dolgozott fel, ami az évszázadok során sem veszített aktualitásából és népszerűségéből. Az alaphelyzet a legtöbb néző számára ismerős. Egy átlagembert igazságtalanság ér, ezért jogi úton akarja igazát bizonyítani, ám a hivatalos eljárás során akadályokba ütközik, ügyét végül felsőbb utasításra eltusolják.
Kleist a totális diktatúrára törekvő újkori hatalom jellemzőit tárja elénk a XVI. századi esemény kapcsán, hangsúlyozva, hogy az abszolutisztikus rendszer – miközben folyamatosan a jogszerűségre hivatkozik – sárba tiporja az emberek személyiségét, méltóságát.
A „K” ügy cselekménye megmutatja a család széthullását is, illetve azt a feszültséget, amely a különböző generációk között alakul ki az erkölcs fogalmának eltérő értelmezése miatt. A főszereplőt, Michael Kolhaas-t nyilvánvaló igazságtalanság ér, ezért bírósághoz fordul, a procedúra során azonban újabb sérelmeket kell elszenvednie. Harcolni kezd az igazáért, de mégsem tekinthető egyértelműen hősnek, mivel nagyon sok erőszakosságot elkövet ő is.
Személye és története mégis izgalmas, hiszen kérdések sorozatát veti fel. Ha valakit igazságtalanság ér, mit tud tenni? Belenyugszik, éli tovább az életét – bízva az isteni igazságszolgáltatásban –, vagy bírósághoz fordul és perel? Vajon érdemes-e évekig pereskedni? Mi van, ha nem tudunk az igazunknak jogi úton érvényt szerezni, és már elfogytak a lehetőségeink? Van-e jogunk bosszút állni a totális jogtalanságban?
Kleist 1810-ben megjelent örökérvényű történetének most Rusznyák Gábor adott XXI. századi formát. A főbb szerepekben Simon Zoltán (Michael Kohlhaas), Prohászka Fanni (Lisbeth), Lajos András (Nagelschmidt), Harsányi Attila (Luther), Seres Ildikó (Poldie), Rudolf Szonja (Lujza), Börcsök Olivér (Venczel von Tronka), Feczesin Kristóf (Hinz), Keresztes Sándor (Ruprecht), Kerekes Valéria, Molnár Anna, Eperjesi Erika, Kincses Károly látható.
Az előadás jelmezeit Tihanyi Ildi tervezte, a díszletet megálmodta és a darabot színpadra rendezte Rusznyák Gábor.
(Kiemelt kép: Vona Ildikó fotója / PannonHírnök/Vona Ildikó)
Amennyiben tetszik a tartalmak, tudósítások, hírcikkek sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
