Hivatalosan is felmondta az Egyesült Államok az INF-szerződést, miután Oroszország a mai határidőig nem tett eleget a szerződés rögzített kötelezettségeinek.
Ez a dokumentum tartalmazza a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolását. Oroszország többször megsértette már a szerződést és a felszólítások ellenére sem tért vissza az abban foglaltakhoz.
Annak idején, amikor a két nukleáris nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodott, Kína még nem volt szereplő ezen a területen – mondta el Pintér István, a Geopolitikai Tanács elnöke az M1 Ma Este című műsorában.
Ma Kína több mint 2000 ballisztikus rakétával rendelkezik, ugyanakkor nem tagja a szerződésnek.
Elmondta, Kína a kérdésben Oroszország mellett foglal állást, és azt üzenték Amerikának, hogy inkább tárgyalnia kellene az oroszokkal, mint kilépni a szerződésből.
Arról is beszélt, hogyha megnézzük a szerződés részleteit, a dokumentum csak a szárazföldi indítású ballisztikus rakétákra és robot repülőgépekre vonatkozik, a tengeralattjárókról, hadihajókról és repülőgépekről indított műveletekre ugyanakkor nem tért ki.
Ezek fejlesztése folyamatos volt az elmúlt 30 évben, és ebben az Egyesült Államok is szerepet vállalt.
A NATO magyarázata
Szerinte az, hogy az Egyesült Államok kinyilvánította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést, és emiatt kilép az egyezményből, nem más, mint egy kissé leegyszerűsített magyarázata a NATO-nak – fogalmazott.
Úgy véli, stratégiai szempontok is állnak a háttérben, ugyanis 2018-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy ez a szerződés már nem érdeke Oroszországnak, hiszen Kína nem szerepel a szerződésben, így előtérbe kerül a fegyverkezési versenyben. Hozzátette, John Bolton, az Egyesült Államok főtanácsadója azon az állásponton van, hogy USA és Oroszország gyakorlatilag béklyóban tartja egymást a szerződéssel, mert nem tudnak lépést tartani egy harmadik hatalom fegyverkezésével szemben.
A NATO jelenlegi követelése az, hogy Oroszország tegye átláthatóvá a fegyverek fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat. Az oroszok ugyanakkor azt hangoztatják, hogy néhány éve még nem voltak harci drónok, amelyben az Egyesült Államok nagyon erős. Olyan harci drónokat fejlesztettek ki, amelyek ugyan nem rakéták és nem manőverező harci repülőgépek, de ugyanúgy képesek elbírni egy nagyobb bombát, vagy egy kisebb nukleáris fegyvert is.
Kiemelte, Amerika és Oroszország folyamatosan üzenget egymásnak, de a fő kérdés Kína szerepének a megváltoztatásában rejlik.
A NATO erősíteni akarja saját létét
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken bejelentette, hogy ezzel a nappal hatályos lett az Egyesült Államok azon döntése, hogy kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fél évvel ezelőtti figyelmeztetése ellenére Oroszország továbbra is megsérti a szerződést.
A főtitkár arról is beszélt, ha Oroszország nem szeretne robotrepülőgépeket látni Európában, akkor a sajátjait is vonja vissza.
Pintér István szerint a NATO saját létét próbálja meg ezekkel a mondatokkal erősíteni, hiszen az orosz fenyegetés nélkül a NATO-nak nem lenne sok értelme.
