Kiveszés szélén állnak a vadvirágok a Kiskunságban

Néhány évtizeddel ezelőtt a Kiskunságban a parcellák szélein tele voltak a vadvirággal, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal, mára már a megváltozott művelési mód és szinte teljesen eltűntek ezek a növények. A Kiskunsági Nemzeti Park szerint, ez a jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra, a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére. Ezek a gyomnövények különböző időben virágoznak, így képesek folyamatosan táplálékot biztosítani a beporzást végző rovaroknak, míg ezzel szemben a termesztett kultúrnövény hatalmas területen csak rövid ideig virágzik. A magjaik pedig rengeteg magevő madárfajnak biztosítanak táplálékot.

Sok közismert szántóföldi gyom található meg, többek között a búzavirág, amelyet dísznövényként is sokan ültetnek, szárított virágját pedig szappanok, fürdősók díszítéséhez használják, míg a belőle nyert virágvíz enyhe gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású a bőrre. A sokak által kedvelt pipacs a mákfélék családjába tartozik, éppen ezért vadmáknak is hívják. Ezt a növényt a gazdálkodók nem igazán kedvelik. Néhány rokonával ellentétben ópiumot ugyan nem lehet nyerni belőle, de egy virágzó pipacsmező látványos színfoltja a tájnak.

A Kiskunságban mindenütt gyakori a csucsorfélék családjának fajai közül a közép-amerikai származású csattanó maszlag, emellett a gyom mellett szórványosan a bolondító beléndekkel is találkozhatunk. Ez a növény egy méterre is képes megnőni. A nagy, fehér virágú csattanó maszlag könnyen felismerhető, egész nyáron virágzik. A magjai mérgezőek, dió vagy kis alma nagyságú tüskés tokban érlelődnek. A bolondító beléndeknek sárga alapon lilás erezetű virágai vannak. Alkaloidjai miatt erősen mérgező ő is, nem csak hallucinációt, de görcsös hidegrázást és agykárosodást is okoz a BAON cikke szerint.