130 éves lett a komáromi Erzsébet híd

Szeptember 1-jén éjfélkor volt 130 éve annak, hogy átadták az Észak- és Dél-Komáromot összekötő első állandó hidat. A kerek évforduló kapcsán, akár csak 1892-ben, most is pezsgős koccintással ünnepeltek. A mára ikonikussá vált szerkezetről Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatónője mesélt.

Mi is az a “csallóközi szerencse”?

Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatónője a Bumm hírportálnak elmondta, hogy az állandó híd megépülése előtt is közlekedtek a Duna két partja között, leginkább csónakkal, illetve telente a Duna befagyott vastag jegén. Ilyenkor lovon és bizony megrakott szekerekkel is átkeltek. „Az első hajóhidak hadászati céllal készültek. A Vág-Dunán 1585-ban készült el Candia Miklós hídmester irányításával a 79 hajóra épült, 500 láb hosszú hajóhíd, a Nagy-Dunán pedig négy évvel később, 1589-ben, a pozsonyi hídmester, Jurisich Lajos vezetésével” – tudtuk meg az igazgatónőtől.

Komárom a török idők után rohamos fejlődésnek indult, a város 1715-ben az ország ötödik legnépesebb városa és a század közepére a magyarországi északi Duna-szakasz legforgalmasabb kereskedelmi gócpontja lett. Az itt élő kereskedők az egész ország területére szállították a helyi ipari és mezőgazdasági termékeket. Ezért a Dunán 1741ben repülőhidat állítottak fel, ami tavasztól késő őszig szállította az utasokat és a kereskedőket. Ez egyfajta komp volt, amely a víz erejével közlekedett a két part között. A repülő híd helyett a város 1838-ban 336,6 m hosszú, 33 tölgyfahajóból álló hajóhidat építtetett, amelyet április 12-én nyitottak meg a forgalom előtt.

A hajókon 6,2 m széles kocsiút és 2 m széles gyalogút vezetett. A hajóhidat a folyó közepén szét lehetett kapcsolni, hogy a Dunán közlekedő gőzhajóknak utat nyissanak. Erre szükség is volt, mivel az első gőzhajóutat Budapestig Komárom érintésével 1830. szeptember 4-én a „Franz I.” nevű gőzhajó tette meg. „A hajó közeledtét Szőnynél és a Monostori erőd ormán álló árbócra felhúzott drótkosárral jelezték a hidak kezelőinek. Ilyenkor leállították a közlekedést és szétkapcsolták a hidat. Gyakran több óra is eltelt, amíg a hajók elvonulása után a hidat ismét összekapcsolták, ezért hívták csallóközi szerencsének, amikor az utas időveszteség nélkül átjutott a túlsó partra” – mesélte Számadó Emese.

Hosszas huzavona az állam és a város között

A híd megépítését hosszas egyeztetés után Baross Gábor miniszter 1891. április 22-én hagyta jóvá. A fővállalkozó és egyúttal az alépítmény készítője a norvég Gregersen. G. és Fiai cég volt, míg az acélszerkezetet a MÁVAG gyártotta és szerelte. „Az építkezés 1891 júniusában kezdődött és 1892 szeptemberében fejeződött be. A híd 414 méter hosszú, hegesztett vasból készült, súlya 2225 tonna. A négy azonos méretű nyílást a pillérekre, illetve a hídfőkre támaszkodó csonkasarló alakú, kéttámaszú szegecselt rácsos tartók hidalják át. Az ív magassága a nyílás közepén 12 méter, a két végén 6,46 méter. A városi tanács a hidat Ferenc József császár feleségéről, Erzsébet királynéról nevezte el, aki 1857. május 4-én Komáromnál lépett első ízben magyar földre” – mondta el a pontos adatokat a Klapka György Múzeum igazgatónője.

Az átadási ünnepség 1892. szeptember elsején éjfélkor az egész társaság a hídhoz vonult, amit Zsedényi főmérnök a kereskedelmi miniszter nevében pontban éjfélkor megnyitottnak jelentett ki. Szeptember 4-ig a közönség vámmentesen közlekedhetett az új hídon. A gyalogosan közlekedők jövet-menet 1 krajcárt fizettek. Ez alól felmentést kaptak a külön igazolvánnyal rendelkezők: az Új-Szőnyből Komáromba iskolába járók, a mezőgazdasági és ipari munkások és a monostori szőlővel bíró komáromi lakosok fogatai. A parasztszekerek, árut szállító igáskocsik 10 krajcár vámot fizettek, az egyfogatúak 5 krajcárt. Az élelmiszert szállító kézitaligák vagy kocsik után 2 krajcárt kellett fizetni.

Forrás: bumm.sk

Kiemelt kép: Klapka György Múzeum

Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!


Milány Kincső

Kommunikáció és médiatudomány. Ezt tanultam ebben érzem otthon magam. Na és persze a hírszerkesztés, online újságírás a PannonHírnök Külhon rovatában és a V4 Panorámánál.

Hasonló cikkek