Ta-Nehisi Coates eredetileg 2019-ben megjelent regénye, A korsótáncos (The Water Dancer) Amerikában azonnal zajos sikert aratott; egészen a New York Times bestseller listájának első helyéig jutott – és meg is tartotta a pozícióját egy jó darabig −, illetve Oprah Winfrey is beválogatta az Apple TV+-on futó könyvklubjába, azt nyilatkozva róla, hogy az egyik legjobb könyv, amit valaha olvasott. A szerző közel egy évtizeden keresztül írta a regényt és végezte a kutató munkát hozzá, amely meg is hozta neki a megérdemelt eredményt.
A könyv narrátora és főszereplője a rabszolgaságba született Hiram Walker, aki a virginiai Szil megye egyik dohányföldjén kénytelen élni, miközben egészen kiskorában édesanyját eladták mellőle. Innen követjük végig Hiram kalandos, szomorú és megpróbáltatásokkal teli életútját, amelyből megtudjuk, hogy roppant okos és mindent képes felidézni, amit látott vagy elmeséltek neki, csupán édesanyja emléke törlődött ki végleg az elméjéből. Hiram hamarosan felkerül a birtok gazdájának – aki egyben az apja is – nagyházába, ahol féltestvérével együtt taníttatni kezdik. Aztán évekkel később az egyik nap beleesik a Vadlúd folyóba, és az életveszélyes helyzetben egy olyan képességet tud előhívni, amellyel megmenekül a halál torkából. Hiram ezek után elszökik és csatlakozik a rabszolgaság ellen harcoló Földalatti Vasút mozgalomhoz, maga is jócskán kivéve a részét a munkából és veszélyekből. De vajon hova vezet ez az egész, és Hiram tudja-e majd hasznosítani a különleges képességét?
A korsótáncos egy fejlődésregény, egy fiú férfivá válása, annak szabadságának megszerzése, mindeközben pedig hitelesen mutatja be a polgárháború előtti déli államok mindennapjait. A történet helyszíne, Starfall Szil megyében már évek óra romlásnak indult, a fehérek kizsákmányolták a földet, az képtelen többé nagy mennyiségű dohányt termelni. A rabszolgatartók az évről évre nagyobb profithiányt a rabszolgák eladásával igyekeznek pótolni, miközben egyik napról a másikra családokat szakítanak szét, testvért a testvértől, anyát a gyerekétől választanak el, hogy aztán soha többet ne lássák egymást. A rabszolgák északon sincsenek teljes biztonságban, hiába nyerték el a szabadságukat vagy szöktek el, ott is vadásznak rájuk, és az óvatlanokat elrabolják, hogy visszahurcolják őket délre (az egyik ilyen híres esetet mutatta be a 12 év rabszolgaság című film is). Hiram és a Földalatti Vasút tagjai egy végeláthatatlan harcot vívnak, hogy minél több embert tudjanak átmenekíteni, de munkájuk sokszor halálos is lehet.
A könyv nem csak azt mutatja be, hogy miféle kegyetlenségeket kellett elszenvedniük az afroamerikaiknak, hanem rámutat arra többek között arra is, hogy a szabadságnak bizony ára van. A narrátor, Hiram nem véletlenül képes mindent megjegyezni, hiszen a főszereplő képességének mozgatórugója az emlékeken keresztül működik, így a regény egyik fő üzenetévé válik, hogy soha nem szabad megfeledkezni arról, ami a múltban a hazájukból elhurcolt afroamerikai közösséggel történt.
A korsótáncos negatívuma, hogy talán kissé túl írott, lehetett volna kicsit feszesebbre is húzni a történetet, és hiányoznak belőle az igazi drámai csúcspontok. Ugyanakkor ettől még egy remek regény marad, amellyel érdemes egy próbát tenni.
Coates, Ta-Nehisi. A korsótáncos. I.P.C., Budapest, 2020, 464 oldal.
