Max Brooks második regényével, a World War Z – Zombi világáháborúval vált igazán híressé, legfőképpen annak köszönhetően, hogy egy film is készült belőle Brad Pitt főszereplésével. A két alapanyag nem is különbözhetne jobban egymástól, hiszen az adaptációval ellentétben a könyv számos szereplő perspektívájából mutatja be egy zombiapokalipszis lehetséges kimenetelét, ennek ellenére mind a kettőnek megvan a maga létjogosultsága. Habár Brooks történetei a legtöbbször a zombi műfajba íródtak, legújabb regényében, melynek Ösztönlények : A Rainier-hegyi nagylábútámadás hiteles beszámolója a címe, ezúttal a nagylábúak legendáját használja föl egy igazán izgalmas környezetben.
Történetének főszereplője Kate Holland, aki férjével a Greenloop nevű ökofaluba költözik, mely az erdő közepén helyezkedik el nem olyan messze a Rainier-hegytől. Szereplőink nincsenek elzárva a külvilágtól, habár a legközelebbi nagyváros több mint egy órányi autóútra található, a teljesen önfenntartó közösségben minden megvan, amire egy modern embernek szüksége lehet: elektromosság, fűtés és internet kapcsolat. A probléma akkor kezdődik, mikor a Reiner hegy egyik nap kitör, és bár Greenloop nincsen veszélyben, az égből hamu kezd hullani, és minden kapcsolatuk az autókban lévő rádiókon kívül megszakad a külvilággal. Az utak járhatatlanokká válnak, a drónok többé nem tudnak semmi élelmet szállítani nekik, és mindeközben hamarosan a fák között olyan hatalmas, két lábon járó lények kezdenek mozogni, melyeknek létezését eddig mindenki tagadta. Eljön az idő, mikor az életük lesz a tét…
Az Ösztönlények magyar és angol címe (Devolution) nem is lehetne találóbb, hiszen benne az összes szereplő egy olyan helyzetben találja magát, amikor kénytelen feladni modern, békés énjét, és mindent megtenni a túlélésért. Ezt valaki azonnal képes felfogni a közösségből, valaki később – vagy éppen túl későn −, és akadnak olyanok is, akik makacsul elutasítják a hirtelen berobbanó, kegyetlen valóságot. Itt nem csak a könyv alcímében szereplő nagylábúakról van szó, hanem a teljes elszigeteltség miatt kialakult helyzetről, illetve arról, hogy az aláhulló hamu például belepi a napelemeket, és hogy a maradék élelmiszer előbb-utóbb kifogy a háztartásokból, így gondoskodni kell annak utánpótlásáról.
A regény cselekményének legnagyobb részét Kate naplóbejegyzései teszik ki, de ezeket gyakran szakítják meg különböző interjúk és újságcikkek, melyek egyben egy háttértörténetet is adnak. A karakterek szintén izgalmasak, a legszerethetőbb ezek közül talán az üvegművész Mostar, aki mogorva és nyers, de egyben egy csupa szív asszony is, aki túlélésre termett, nem mellesleg tudja, hogy Vegetával szó szerint minden ízesíthető. Brooks remekül alkotja meg azokat a szituációkat, melyekben a szereplők ellentétei kicsúcsosodnak, és érdekes látni, hogy amint beüt a baj, azok, akiket eddig erős vezetőnek gondolt mindenki, hogyan veszti el a pozícióját egyik pillanatról a másikra.
A felvezetés talán kicsit hosszú, a szerző sokat foglalkozik azzal, hogy megteremtse a megfelelő hangulatot, de szerencsére egy kellően érdekfeszítő környezetet választott az ökofaluval, így az események tényleges beindulásáig kifejezetten sokat lehet tanulni annak működéséről. Az utolsó száz oldal meg egyenesen zseniális.
Az utószóból kiderül, hogy Brooks korábban ennek a regénynek az ötletét már eladta, hogy filmesítsék meg, de szerencsére visszakérte a jogokat, és inkább megírta. Jobb ötlete nem is támadhatott volna!
Brooks, Max. Ösztönlények : A Rainier-hegyi nagylábútámadás hiteles beszámolója. Könyvmolyképző, Szeged, 2021., 312 oldal.
Ha értékesnek ítéli a szerző publikációit, kérjük, támogassa a PannonHírnök munkáját és kövessen minket a Facebookon.
