A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának elnöke szerint nehéz anyagi helyzetbe kerültek a mecsetek a koronavírus-járvány miatt, mert a kijárási korlátozások bevezetése óta az imák elmaradnak, és így a hívek adományai is. A szövetségi államtól várnak anyagi segítséget.
Felmerült a mecsetadó gondolata Németországban, azaz lényegében a német adófizetők pénzét fordítanák arra, hogy a mecsetek közösségi életét, a mecseteket fenntartsák – hangzott el az M1 Unió 27 című műsorában.
A mecsetek éves bevételének nagyjából 30–50 százalékát teszik ki az adományok. Különösen sok felajánlást kapnak ramadán idején. Idén ez április 23-án kezdődött és a szokások szerint 30 napig tart, vagyis éppen egybeesik a járvány miatti korlátozásokkal. A bevételkiesés miatt a német államtól várnak segítséget a németországi muszlimok.
Évtizedek óta érkeznek a bevándorlók, nem meglepő a követelés
Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint adott esetben több kérdést is felvethet a mecsetek kormányzati támogatása, ugyanakkor véleménye szerint
nem meglepő, hogy napjainkra már a muszlim közösségek is állami támogatást kérnek.
Úgy véli: „mindez annak köszönhető, hogy évtizedekkel ezelőtt több nyugat-európai tagállam is úgy döntött, megnyitja kapuit a muszlim hátterű bevándorlók előtt.”
Az utóbbi évtizedekben és különösen az utóbbi években számos nyugat-európai országban nagy tömegben érkeztek be muszlim hátterű bevándorlók, akik egy valós, látható társadalmi közösséget alkotnak már ezekben az országokban – tette hozzá.
A járvány ugyanúgy érintette a keresztény, zsidó közösségeket is
Halkó Petra, a Századvég Alapítvány elemzője szerint ugyanakkor egyáltalán nem jellemző, hogy muszlim közösségek forduljanak egy európai állam kormányához anyagi támogatásért, már csak azért sem, mert
Európa alapvetően keresztény gyökerekkel rendelkező országok közössége.
„Nem helyezhető kivétel alá az, hogy most a muzulmán közösségeket vagy a mecseteket milyen hátrány érte a koronavírus-válság okozta következményekben. Nyilvánvalóan ugyanúgy nehéz helyzetbe kerültek a keresztény, illetve a zsidó közösségek is, illetve egyházak, templomok, ilyen szempontból nem értékelhető úgy, hogy bárki kivételes bánásmódot érdemelne bármely országban” – mondta az elemző.
Közép-Európa és Magyarország jobb helyzetben van
Ebből a szempontból egyébként Közép-Európa és Magyarország jobb helyzetben van, hiszen a hatékony bevándorláspolitikának köszönhetően, amit Magyarország és a visegrádi régió is alkalmazott az elmúlt években, ilyen párhuzamos társadalmak itt nem alakultak ki.
Forrás: M1
