A fenntarthatóságról való gondolkodás egyre inkább átszövi mindennapi életünket. A környezettudatos terméktervezés, előre gondolkodik a fejlődést a megelőzésben látja, vagyis hogy a termék a legkisebb környezeti lábnyomot hagyja maga után. Gondoljunk csak bele egy nagyobb bevásárlásnál során mennyi felesleges hulladékot termelünk a sok nejlonzacskó, táska használatával.
Két berlini designer tanuló most erre ajánl környezetet kímélő alternatívát. Lobke Bechfeld and Johanna Hehemeyer-Cürten olyan gyümölcsbőr elkészíthető táskát fejlesztettek ki, amelyre ha már nincs szükség fel lehet oldani vízben, vagy a növények trágyázáshoz felhasználni. A Sonnet155 elnevezésű táska kétféle ipari hulladékból készül, a gyümölcslevek előállítása során visszamaradt gyümölcsök héjából, és a helyi textilgyárakból származó rövid cellulóz szálakból. Az egy kis pénztárcára vagy lelógó fülű bevásárló táskára hasonlító termék élettartama, a papírtáskáékhoz hasonló. Úgy tervezték, hogy a használat során természetesen elkezd lebomlani, mielőtt végleges komposztálnák vagy újrahasznosítanák.
“A hagyományos papírtáskák továbbfejlesztéseként terveztük, reméljük az embereket erősen megszólítja, viselni, használni és szeretni fogják, amíg csak el nem kezd bomlani.” – mondta Hehemeyer-Cürten a Dezeen-nek. Habár a táska nem örökéletű, az elegáns szép dizájn mégis csábítóvá teszi, amely a fenntarthatóságra, mint izgalmas, élvezetes formában utal, nem pedig teherként. A Sonet155 fő összetevejő a pektin, egy zselény anyag amelyet a fel nem használt gyümölcsök sejtfalából vonnak ki, és amely egyben természetes kötőanyagként is funkcionál.
Az előálltás folyamata során aztán ehhez 5 mm-nél rövidebb cellulóz szállakat erősítenek, amelyeket az ipari textilgyártás során szűrnek ki, mivel azokból már nem lehet anyagot előállítani. A következő lépésként meleg vizet adnak hozzájuk, az így kapott keveréket pedig öt napra egy öntőformában hagyják pihenni, mielőtt összevarrnák. “A táska anyagának szerkezetét, áttetszőségét és ellenállóságát a cellulóz aránya és a szálak hossza valaminz sűrűsége határozza meg” – mondja Hehemeyer-Cürtner. A természetes pigmentek a sötét és világos. áttetsző és opálos, tompa és csillogó színek széles skáláját kínálják, az öntvény szerkezete pedig fényessé vagy mattá teheti az anyagot.
Kövessen minket: Facebook
