Koronavírussal kapcsolatos kormányzati döntések

H Ágnes

A járvány magyarországi megjelenése óta számos kormányzati intézkedés történt, amely a járvány terjedésének lassítását célozza, annak érdekében, hogy a hazai egészségügy túlterheltségét a lehetőségekhez mérten elkerüljük.

  • Mindezek alapján lezárták Magyarország határait, beutazási tilalmat rendeltek el a gócpontoknak minősülő területekről (úgymint Olaszország, Kína, Dél-Korea).
  • Az iskolákat határozatlan időre bezárták, a magyar oktatási rendszer ezáltal hatalmas feladatot kapott: távoktatási rendszerrel szükséges megoldani a diákok oktatását, ahol csak lehetséges.
  • A rendezvényeket tekintve is szigorú korlátozások léptek életbe, kizárólag családi események tarthatók meg, minden egyéb rendezvény halasztásra került, most már létszámtól függetlenül.
  • Zárva tartanak a szórakozóhelyek, mozik, a kulturális intézményeknél látogatási tilalmat vezettek be, a sporteseményeket zárt kapuk mögött lehet legfeljebb megtartani.
  • Az éttermek, kávézók, üzletek csak 15 óráig maradhatnak nyitva, kivéve élelmiszerüzletek, drogériák, patikák.
  • A buszokon nem lehetséges jegyet venni, az első ajtón nem lehet felszállni a sofőr védelme érdekében.

A fenti, a járvány terjedési ütemének lassítását célzó intézkedések mellett megkezdődött a kialakult rendkívül nehéz hazai gazdasági helyzet kezelésére irányuló szabályok megalkotása.

2020. március 18-án, szerdán megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a vírussal kapcsolatos gazdasági intézkedéscsomagot foglalja magában. Éjfél előtt látott napvilágot a hazai rendelkezések hivatalos írásos formája, amelyből egyértelműen látszódik, arra irányul, hogy az aggasztó helyzetbe jutott magánszemélyek és vállalkozások fizetésképtelen helyzetét megelőzze, vagy legalábbis enyhítse a nehézségeket.

A rendelet már részletesebb, mint a szerda délutáni videó, amelyben a kormányfő tájékoztatott az intézkedéscsomagról, de az eljárásrenddel kapcsolatban bizonyára lesznek még tisztázandó pontok.

Fontos döntés született arról, hogy 2020. március 19-től  törlesztési moratórium kerül bevezetésre: mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások szerda éjfélig megkötött hiteleinek fizetési kötelezettségét tekintve. A lakossági és a vállalati hitelek esetében a tőke-, kamat- és díjfizetések vonatkozásában felfüggesztésre kerül a fizetési kötelezettség. Mindez a 2020. március 18-ig megkötött és folyósított hitelekre igaz, és a könnyítés 2020. december 31-ig tart. Sokan már most kritizálják ezt a döntést, elsődlegesen azért, mert ezzel a kormány azt sugallja, miszerint hosszú távú nehézségekre számít, ahelyett, hogy egy rövidebb távú (néhány hónapos) könnyítést javasolt volna, amelyet szükség esetén hosszabbít. Más álláspont szerint még az év végéig tartó engedmény sem túl bőkezű, és már azzal kalkulálnak, hogy a tőkemoratórium hosszabbításra fog kerülni. Egyelőre nem lehet látni pontosan előre a koronavírus okozta nehézségek gazdaságra gyakorolt hatásait, de abban minden elemző egyetért, hogy a fizetési könnyítés a csőd szélére kerülő vállalkozások, illetve a tartalékokat felélő háztartások számára nagy támogatást biztosít. A rendelkezés egyébiránt lehetőséget nyújt arra, hogy azok, akik az eredeti szerződéses feltételek szerint kívánnak teljesíteni, megtartsák a megállapodott fizetési ütemezést.

Ágazati segítséget is kíván nyújtani a kormány, ugyanis olyan döntés született, miszerint a turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, szerencsejáték, filmipar, rendezvényszervezés, előadóművészet és sportszolgáltatás tevékenységi körök esetén a nem lakásként bérelt helyiségek bérleti díját tilos megemelni, és a bérleti szerződést 2020. június 30-ig tilos felmondani. A felmondási tilalom újabb kormányrendelettel meghosszabbítható.

Ezekben a súlyos gondokkal küszködő szektorokban a munkavállalók után a munkáltatónak nem kell járulékot fizetni március, április, május és június hónapokban. A munkavállaló bérét terhelő járulékok közül ezekben a hónapokban kizárólag az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, de ennek mértékét is maximalizálták. Felmentéssel lehet élni a turizmusfejlesztési hozzájárulás vonatkozásában: március 1. és június 30. között nem kell befizetni.

A személyszállítási szolgáltatást végző, KATA adózású egyéni vállalkozóknak március, április, május és június hónapokban nem kell adózniuk.

Fontos döntés született a fogyasztási hitelek vonatkozásában is: a kormányrendelet szerint a 2020. március 19-től felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját, a THM-et jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximalizálják. Az elemzők szerint ez a döntés erősen aggasztó a bankok szempontjából, mert a teljes hiteldíj 5,9 százalékos maximalizálása a bankok számára jelentős bevételkieséssel járhat.

A munkavállalási szabályok tekintetében is átalakítás történt, a kormányfő rendelkezett arról ugyanis, hogy néhány, a 2012. évi Munka törvénykönyvében szereplő szabály érvénytelenné válik az országos veszélyhelyzet lejárása utáni 30. napig. E tekintetben több olyan módosítás született, amely a jelenlegi helyzet rugalmasabb kezelésére szolgál a munkáltató-munkavállaló viszonylatában (például a távmunka szabályait illetően).


Hasonló cikkek