Szokatlan a „hangulat” az egyik veszprémi orvosi rendelőben. Nem csendben ücsörögnek, olvasgatnak a betegek (megadóan várva a sorukra), hanem „megy a szöveg”, már-már hangzavar van. Mintha egymást akarnák „überelni”, a másik szavába vágva mondják: „Ilyen orvosunk sosem lesz! Ugye nem igaz, ugye csak pletyka, hogy befejezi a főorvos úr?”
Közel ötven év a pályán, hetvenhárom évesen fejezi be praxisát Geiszt Jakab háziorvos
