Kreml: Vége lehet Ukrajnának, ha támad

Jerez J. Gyula

Moszkva kiakadt az újabb amerikai szankciók belengtetésén.

Ukrajna végének kezdete lesz, ha hadműveleteket kezd a Donyec-medencében – jelentette ki Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátusnak a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja csütörtökön Moszkvában. Kozak arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében. A tisztségviselő úgy vélekedett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij jelenlegi Donyec-medencei látogatása helyzetet aligha fogja kiélezni, de, mint mondta, Kijev „a tűzzel játszik”. Azt mondta, a konfliktust egy éven belül rendezni lehetne, ha az összes fél teljesítené vállalt kötelezettségeit.

Közben Moszkvában Peszkov, Putyin szóvivője bejelentette: Oroszország felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az Egyesült Államokkal fennálló viszonyában. Mindezt azért teszi – tette hozzá – mert Washington politikája „agresszivitása” és „kiszámíthatatlansága” rákényszeríti az állandóan „mobilizált állapotra”. A szóvivő azokra az értesülésekre reagált, amelyek szerint újabb amerikai szankciók vannak előkészületben Oroszország ellen.

„Bennünket ezek a lépések csak arról győznek meg, hogy csupán önmagunkra támaszkodhatunk, mert sem az Egyesült Államok, sem a szövetségesei nem megbízható partnerek, és az állam életképessége szempontjából kulcsfontosságú területeken nem bízhatjuk magunkat a hangulatukra és arra, hogy aznap melyik lábbal keltek fel” – fogalmazott Lavrov. Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Washington ellenséges megnyilvánulásai ellenére is kész a jó viszonyt kiépíteni az Egyesült Államokkal minimum azokon a területeken, ahol ez előnyös Oroszország számára. Megismételte Putyin korábbi kijelentését, miszerint Moszkva éppen olyan messzire hajlandó elmenni a kapcsolatok javítása érdekében, mint Washington.

A szóvivő hangoztatta, hogy Oroszország sosem volt híve a kétoldalú kapcsolatok lerontásának, és senki számára sem jelentett fenyegetést. „De természetesen soha és senkinek, beleértve az Egyesült Államokat, nem fogjuk megengedni, hogy fenyegessen bennünket, hogy diktáljon nekünk, és elnyomja az érdekeinket” – jelentette ki. Azzal vádolta meg a hivatalos amerikai politikát, hogy eltanácsolja az amerikai üzletembereket és tudósokat az Oroszországgal való együttműködésétől.

Peszkov továbbá a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt az amerikai kormányzati elképzelést, miszerint Washington különmegbízottat nevezzen ki arra, hogy az épülő, Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 földgázvezeték ügyével foglalkozzon, amelynek, mint mondta, „semmi köze az Egyesült Államokhoz, és amely eleve egy másik földrészen helyezkedik el”. A Politico amerikai lap szerint a különmegbízott feladata az lenne, hogy rávegye a több mint 95 százalékban elkészült projektben részt vevő nyugati partnereket a csővezeték feladására.

A Nur-Szultanban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország válaszolni fog újabb amerikai büntetőintézkedések bevezetése esetén, és reagálni fog az Egyesült Államok minden barátságtalan lépésére. Lavrov azt mondta, nem tartja meggyőzőnek az amerikai diplomáciai tárca részéről elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint Washington érdekelt a stabil kétoldalú kapcsolatokban, és konkrét tetteket sürgetett ennek bizonyítására. A miniszter „zsákutcába vezetőnek” és „ostobának” minősítette Washington Moszkva elleni szankciópolitikáját.

Lavrov a különmegbízotti elképzeléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jelek szerint munkatársak szabadultak fel, miután az Egyesült Államok felmondta a Nyitott Égbolt-egyezményt. Meglátása szerint a leendő amerikai különmegbízott utazgatni és fenyegetőzni fog majd, ami már nem ágyúnaszád-, hanem új szankcióseszköz-diplomáciának nevezhető.

Világ tükör | PannonHírnök

Kövessen minket: Facebook


Jerez J. Gyula

Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek