Április 26-án Ukrajna szerte megemlékeznek a csernobili reaktorbalesetről, a tragédia áldozatairól. A 33 éve történt nukleáris katasztrófára emlékeztek a kijevi parlamentben is, írta a 112.ua.
1986. április 26. napja a világtörténelem első hatalmas nukleáris katasztrófájaként vált emlékezetessé. Csernobil nevét megismerte és megjegyezte az egész világ.
A szovjet rendszer sajátossága volt a titkolózás. A reaktorbalesetet is szívesen elkendőzték volna. Ma már szerencsére bővebb ismeretekkel rendelkezünk, számos részlet napvilágra került. Így azt is tudjuk, hogy az 1977-ben üzembe helyezett csernobili erőműben már a legelején mutatkoztak problémák. Az építésénél számos dologban eltértek az eredeti tervtől. A szakemberek már akkor jelezték, itt nagy bajok történhetnek. Ám ezekre senki nem akart reagálni. Az is csak húsz évvel a katasztrófa után derült ki, hogy a kivitelezési hibák következtében 1983-ban és, 85-ben is történtek balesetek az objektumon. A berendezésekben 63 üzemzavart jegyeztek fel. Az utolsót két hónappal a robbanás előtt.
Rengeteg szakbizottság vizsgálta a körülményeket, de felső utasításra valamennyi a személyzetet tette felelőssé. Egészen 2006-ig kellett várni, hogy lehulljon a lepel, és hivatalosan is beismerjék, hogy a kezelőszemélyzet volt a legkevésbé felelős a történtekért. Ők tulajdonképp azt tették, ami a „nagy könyvben” elő volt írva számukra. Valójában elhanyagolt és csapnivaló volt a biztonsági rendszer. A személyzet nem is tudott arról, mekkora veszélyek leselkednek ott rájuk, s hogy mit kell tenniük vészhelyzetben. A titkolózás oda vezetett, hogy az érintett zónában tartózkodók is csak napokkal később értesültek arról, milyen vész szabadult rájuk. Kijevben a május elsejei felvonulást úgy rendezték meg, mintha semmi nem történt volna. Holott épp akkor érte a fővárost a legnagyobb sugárzás.
Új szarkofág épül, a területet, amennyire lehet, megtisztították a nukleáris szennyezéstől. Ám mindez nem ad tökéletes védelmet. A sugárzási szint nem jelent közvetlen életveszélyt. A környezet ott annyira tekinthető biztonságosnak, hogy ma már korlátozottan ugyan, de látogathatóak az egyes területei. Számos merész terv is született, amelyek turisztikai látványossággá változtatnák az atomkatasztrófa helyszínét.
A kijevi parlamentben is megemlékeztek
A képviselők percnyi néma felállással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Az egész emberiséget megrendítő csapást sokáig igyekezett a szovjet vezetés eltitkolni. Az atomerőmű négyes blokkjának felrobbanását követően hatalmas tüzek keletkeztek, amelyeket helikopterekről oltottak a mindennemű védőfelszerelést nélkülöző katonák, civilek.
A felszabadult radioaktív anyag átterjedt a kontinens több országára. Mint azt a portál írja, a robbanás közvetlenül egy ember halálát okozta, egy másik sérült a következő napon hunyt el. Ám az áldozatok száma napról napra növekedett. Végül 200 000 embert kellett kimenekíteni az erőmű térségéből.
Forrás:KH/112.ua, kiszo.net
