Három évvel az újságíró-gyilkosság után még mindig nem zárult le a büntetőper. Jól kivehetőek azonban a politikai változások Szlovákiában.
„Bekopogtam, Kuciak nyitott ajtót. Aztán sajnos észrevettem egy további személyt. Utánafutottam a konyhába, ahol aztán őt is agyonlőttem” – írta le vallomásában a gútai Miroslav Marček, hogyan gyilkolta meg 2018. február 21-én Ján Kuciak tényfeltáró újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát. Marčekot 23 év börtönre ítélték, tettestársa, a szintén gútai Szabó Tamás nem jogerősen 25 évet kapott.
A gyilkosság feltételezett megrendelőit, Marián Kočner nagyvállalkozót és a komáromi Alena Zsuzsovát a bíróság azonban felmentette, az ügyészség fellebbezett, így ellenük a per tovább folytatódik. Kočner és Zsuzsová azóta is börtönben van. A szintén komáromi Andruskó Zoltán, aki a bérgyilkosság közvetítője volt, beismerő vallomást tett és 15 év börtönre ítélték.
A 2018-ban elkövetett gyilkosság jelentősen átformálta Szlovákia politikai arculatát. Néhány nappal az esemény után egy tüntetéssorozat indult, amelyet a Tisztességes Szlovákia mozgalom hívott össze. Ezek voltak Szlovákia önálló történelmének legnagyobb tömegmegmozdulásai, az egyik pozsonyi tüntetésen egyes becslések szerint 40 ezren vettek részt. A fővárosban az 1989-es bársonyos forradalom óta nem vonultak ennyien az utcára.
A gyilkosság nyomán kibontakozó politikai válság egy pontján az akkori államfő, Andrej Kiska a kormány átalakítását, vagy előrehozott választásokat kért a kabinettől.
A Híd kormánypárt Országos Tanácsa egy olyan határozatot hozott, mi szerint a pártvezetés tárgyaljon a koalíciós tanácsban az előrehozott parlamenti választás lehetőségéről. Ha ezek a tárgyalások sikertelenek lesznek, a Híd kilép a Smerrel és az SNS-szel közös kormánykoalícióból. A Híd azonban mégsem lépett ki és előrehozott választásra sem került sor. Bugár Béla, a Híd elnöke ezt később az OT határozat elhíresült 3. tételmondatával magyarázta, amely szerint a párt elnöksége az új fejlemények fényében az OT összehívása nélkül is meghozhatja döntését. A pártvezetés pedig úgy döntött, a Peter Pellegrinivel (szintén Smer) az élén felálló kormány része marad, így nem lesz előrehozott választás.
A vádirat szerint a gyilkosságot megrendelő Kočner még március elején, a Híd OT ülése előtt pár nappal a Maldív-szigeteken találkozott Bugárral. A nagyvállalkozónak a nyomozás során dekódolt üzeneteiben Kočner arról ír, Bugárral arról beszélt, hogy a Híd ne lépjen ki a kormányból. Bugár tagadja, hogy erről egyeztettek volna.
A kormányt tehát átalakították, Robert Fico (Smer) miniszerelnök lemondott, a 2020-as, rendes időben tartott parlamenti választásig Pellegrini, a Smer akkori politikusa vezette a kormányt. Pellegrini ma a Smerből kivált Hlas párt elnöke. 2018-ban ugyancsak lemondott tisztségéről Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter, de a kabinet több ismert arca is távozott. A 2020-as voksolást az addig főként ellenzékben lévő és antikorrupciós retorikát használó OĽaNO nyerte meg. A mozgalom vezetője Igor Matovič lett az OĽaNO-ból, az SaS-ből, a Sme rodinából és a Za ľudíból álló kormánykoalíció miniszterelnöke.
Matovič az évforduló alkalmából a közösségi oldalán ugyan kifejezte elismerését Kuciak munkája iránt, de egyben bírálta az újságírókat, akik szerinte gyakran rosszul végzik a feladatukat. A kormányfő a gyilkosság évfordulóján arról írt a közösségi oldalán, hogy a sajtó indokolatlan gyűlöletkampányt folytat ellene.
„Az utóbbi hónapok történései igazolják, hogy azok a gyanúk, amelyekről Kuciak írt, a valóságra épültek” – mondta Zuzana Čaputová államfő.
A gyilkosságot követő tömegtüntetések szervezője, a Tisztességes Szlovákia mozgalom virtuális megmozdulást hirdetett. Nagyszombat megye az áldozatok családjának beleegyezésével emlékhellyé alakítja Ján és Martina nagymácsédi otthonát.
Kövessen minket: Facebook
Forrás: ujszo.com
