Mennyire meg tudja változtatni egy festmény értelmezését és érzetét, ha kompozíciója megváltozik azáltal ha valamelyik képi elemet elvesszük. Restaurátorok alkalmanként belebotlanak olyan festményekbe, ahol bizonyos részletek át lettek festve vagy teljesen el lettek tüntetve. Vermeer, a Levelet olvasó lány című festményének hátterébe eredetileg nem a csupasz falat szándékozta. A lány mögött a falon egy kép lóg, amelyen Kupidó áll kezében íjával. A festményen megjelenő festményt nevezik kép a képben hatásnak.
A 17. századi festmény több mint 275 éve a drezdai Gemäldegalerie gyűjteményéhez tartozik. Évekig tartó restaurációjuk eredményeként látható innentől fogva a kompozíció eredeti állapotában. Sokáig úgy vélték a holland mester a téma hátterének a csupasz falat választotta mint negatív tér, míg nem 1979-ben a festményről készített röntgenfelvételek ki nem mutatták a lefestett Kupidó figurát.
Kupidó a szerelem római istene, jelentése a festmény pontos értelmezésének kulcsszimbóluma. Történészek évtizedekig vitatkoztak a festmény jelentésének megfejtésével, főképp hogy vajon mi lehet a levél tartalma. Norbert Schneider, a festő életművéről szóló könyvében az ablakot a kinti világ szimbólumának a tekinti, miszerint a lány a külvilágba vágyódik. A kép előterét elemezve azonban felfigyelt a gyümölcsöstálra. A holland aranykor ikonográfiájában a gyümölcsök és zöldségek a szerelmet, bűnt és Schneider szerint talán még a házasságon kívüli kapcsolatot is jelképezték.
A röntgenfelvétel után a történészek már biztosak voltak benne, hogy a levél egy szerelmeslevél, a keserédes gyümölcsök pedig a tiltott szerelemre utalnak. Sokáig úgy gondolták a korrekciót Kupidón maga Vermeer végezte, hogy ne legyen annyira egyértelmű az utalás. Azonban 2017-ben modernebb technikai vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a módsítás a mester halála után történt. Felmerül a kérdés, amelyre azonban sajnos még nincs válasz, ki és miért takarta el Kupidót?
Johannes Vermeer, Levelet olvalsó lány, 1657-59
