A társadalmi vallásellenesség azonban rekord alacsonyan van, az ISIS megalakulása óta – mutatta ki a Pew Research Center 12 éves kutatása, amely 198 nemzet és térség vallásügyi helyzetét vizsgálta. Az idei jelentés többnyire az Egyesült Királyságot, az USA-t és Európát vizsgálta a pandémia előtti korszakkal együtt. 2012-ben 57 országban voltak igen magasan a vallásellenes intézkedések. A szervezet 10 pontos skáláján Közel-Kelet és Észak-Afrika 6 pontot, Ázsia 4,1-et, Európa 2,9-et, Afrika szubszaharai térsége 2,6-ot, Amerika pedig 2 pontot kapott – írja a hitradio.hu. a Pew Research Center kutatási eredményére hivatkozva.
A kutatás szerint a leggyakoribb jelenség az ország adott kormánya által bevezetett zaklató intézkedések voltak a vallásos csoportok ellen. 10-ből 9 nemzetben van jelen a vallásüldözés. Sőt 10-ből minden 8 nemzetben korlátozták az istentiszteletek megtartását is. Közel felüknél – 48%-uknál – erőszakot is alkalmaztak a hívőkkel szemben. Kínában, Mianmarban, Szudánban és Szíriában egyenként 10,000 erőszakos vallásellenes incidens történt az elmúlt évben.
“A legfrissebb adatok szerint a katonaság és a fegyveres etnikai csoportok miatt kiújult harcok Mianmar Kachin államában és Shan északi részén, rendkívül negatív hatással voltak a keresztényekre” – írja a jelentés. 2019-ben például több ezren menekültek el a térségből – köztük volt 120,000 rohingya is -, a katonaság pedig több, mint 300 gyülekezetet rongált meg vagy tett tönkre. Az elmúlt időszakban azonban kevésbé fordult elő, hogy a kormányok szektákká nyilvánítottak vallásos csoportokat és üldözték őket. (2019-ben 26 ilyen nemzet volt, 2018-ban pedig 30.) Azon országok száma is csökkent, amelyek a rekordot tartották a keresztényüldözés terén. Számuk 23-ra csökkent 2015 óta.
Kirgizisztán és Szudán bekerült a rekorder kategóriába, míg Maurícia, Marokkó, Vietnám, Nyugat-Szahara és Yemen javult ezen a téren. Észak-Korea nem szerepel a jelentésben, mivel független megfigyelést nem tudtak végrehajtani az országban. A Pew Research Center az elmúlt években az online vallásügyi korlátozásokat, és a hívek technológiai megfigyelését is szemügyre vette.
A legtöbbször a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Ázsiában figyelték meg a híveket interneten. Azonban a technológiai megfigyelés területén az ázsiai országok vitték a pálmát, és csak két európai és közel-keleti ország került ebbe a kategóriába. Az Egyesült Arab Emírségekben például minden olyan online posztot töröltek, amely arról szól, hogyan tért át valaki a muszlim hitről kereszténységre.
Kínában pedig a hatóságok arcfelismerő rendszerekkel figyelik meg a híveket, akiktől biometrikus adatokat is gyűjtenek, hogy megbizonyosodjanak arról, nem jelentenek politikai fenyegetést. Azonban míg a kormányok világszerte korlátozzák a vallásszabadságot, bolygónk lakosai egyre jobban tisztelik azt – írja a kutatás. A társadalmi ellenségesség a vallásokkal szemben, például csak a nemzetek 22%-ánál fordul elő. Tavaly még 53 ország került ebbe a kategóriába, idén ez 43-ra csökkent. 2014 óta nem volt ilyen alacsony ez a szám.
“2019 óta a társadalmi ellenségesség a terrorista támadások, a tömeges erőszak és a hittérítés ellenzésének csökkenése miatt szorult a háttérbe” – nyilatkozta a témában Samirah Majumdar, a jelentés vezető kutatója. Idén a vallásokhoz köthető terrorizmus – köztük a gyilkosságok, a fizikai erőszak, a fenyegetés, a rongálás és a terroristák toborzása – 49 nemzetnél fordult elő, amely rekord alacsonynak számít, tekintve, hogy tavaly ez a szám még 64 volt. Azonban Afrika szubszaharai térségében továbbra sem változott a helyzet ezen a téren. A kutatás Sri Lankát hozta fel legrosszabb példaként a 2019-es évben.
A térségben ugyanis több, mint 250 embert öltek meg, 500-at pedig megsebesítettek az ISIS által kezdeményezett robbantássorozatban gyülekezetekben és hotelekben húsvét napján. Afganisztánt szintén a legrosszabb kategóriába sorolja a kutatás a tálibok támadásai, intézkedései miatt. Bolíviából idén egyetlenegy jelentés sem érkezett protestáns misszionáriusok kiutasításáról.
Egyiptomban pedig bár a keresztényellenes erőszak folytatódott, kevesebb Krisztus-hívőt raboltak el, így ez a két ország kedvezőbb kategóriába került vallásügyi szempontból. A kutatás szerint az országok 59%-ánál fordult elő vallási indíttatásból végrehajtott rongálás, 40%-ban fizikai erőszak, 35%-nál foglyok ejtése, 24%-nál gyilkosság, 19%-nál pedig a hívek áttelepítése.
