Kutatásokkal a Kárpát-medence kiszáradása ellen


A szakmai kutatások minden területen megalapozhatják az előrehaladást, akár orvostudományról, akár környezetvédelemről, akár bármi másról legyen szó. Így például a földrajzi mérések és talajvizsgálatok az aszályok elleni küzdelemben hozhatnak fontos eredményeket

Az SZTE geográfus szakemberei korszerű térinformatikai eszközeiket és tudásukat felhasználva végeznek komplex földrajzi elemzéseket, hogy elejét vegyék a kiszáradásnak. Az MTI – nek továbbított közleményüket a delmagyar.hu is közre adta.

Ebben az áll, hogy az elsivatagosodás a kontinensek nagy részén megfigyelhető, az Antarktisz és Európa kivételével, bár Európa éghajlata is jelentősen változik, így nélkülözhetetlen, hogy foglalkozzanak a témával. A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán, állítják a szakértők.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap „csapadéklenyomatát” is.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon – még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is – nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon – még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is – jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye – írja a lap.

Farkas Cs. Tekla

Kiemelt képünk illusztráció!

Hazai Tükör | PannonHírnök 

Facebook 


Hasonló cikkek