Kutyabaj – avagy tanácsok kutyatartóknak

„Kutyásként” gyakran látok olyan problémákat, amelyek kiküszöbölése odafigyeléssel, kitartással, következetességgel könnyen orvosolható. Nem lehet mindenki kutyája egy Rin Tin Tin, de nem is ezt várjuk el tőlük. A saját helyzetünk és a közös életünk megkönnyítése érdekében azonban érdemes néhány tanácsot megfogadni. Ebben próbálunk most segíteni.

16010641_1452806378064791_448936331_o

Ha húz séta közben                                       

Amikor a kutya elhalad mellettünk, és lapockája elhagyja a lábunk vonalát, forduljunk sarkon és induljunk el az ellenkező irányba. A kutyának meg kell tanulnia, hogy a sétát mi vezetjük, mi sétáltatjuk őt és nem fordítva. Legyünk következetesek! Igaz, az út is sokkal hosszabb ideig tarthat, és elég bután néz ki egy külső szemlélő számára, de néhány alkalom után már könnyebb lesz a séta kedvencünkkel.

Amikor ételt lop

Ideális esetben, ha a foglalkozások, gyakorlások, közös programok által megfelelő kapcsolat alakult ki kutya és gazdi között, az állat nem fog tőlünk lopni. Akkor azonban, ha mégis elcsábul, állítsunk neki csapdát, és próbáljuk meg rajta kapni a lopáson. Fontos! Amíg csak szagolgatja, addig ne szóljunk rá, számára ez olyan, mintha mi megnéznénk valamit. De ha látjuk, hogy nyitja a száját, ha egyértelmű jelét adja annak, hogy meg akarja enni a csalit, szóljunk rá határozottan, egyértelműen. (Ütni nem szabad, a hangunk ereje kell olyan hatással legyen rá, hogy abbahagyja a cselekvést.) A legjobb, ha a kutya negatív viselkedésére bekondicionáljuk őt egy rövid, egyértelmű szóval, pl. nem, pfúj. Így abban a pillanatban tudunk szólni rá az iderendelt szóval, amikor tiltani szeretnénk valamitől, azonnal és gyorsan tudjuk lereagálni a nem kívánt helyzeteket.

Tanítsuk meg, hogy mi a jó!

Ugyanez igaz a dicséretre is. Ha valamit jól csinál, egy rövid szóval (okos, ügyes stb) meg tudjuk tanítani neki, hogy amit tett, az pozitív, így máskor is szívesen megteszi majd, hiszen a kedvünkben akar járni (pláne, ha jutalomfalatot kap utána). Az úgynevezett „tükörmódszer” lényege, hogy egy segédeszköz használatával tudjuk a kutyában a pozitív megerősítést fejleszteni. Ez az eszköz a klikker, néhányszáz forintért bármely nagyobb állatfelszerelés boltban vásárolható, használatáról számos helyen lehet informálódni az interneten, illetve a számos kutyaiskolában is ezt használják.

Ha nem tudjuk odahívni magunkhoz az utcán

Ez az egyik leggyakoribb, legveszélyesebb és legnehezebb feladat. Elérni, hogy a kutya számára mindig, minden helyzetben mi legyünk a főnök. Ezt úgy érhetjük el, hogy amint módunkban áll, rendszeresen gyakorlunk vele, társaságba (kutyatársaságba, futtatóba, iskolába) járunk vele, ahol megszokja a többi kutya jelenlétét és azt is, hogy akkor is oda kell jönnie hozzánk hívó szóra, ha ő nem akarja. A közösen eltöltött idő, a közös feladatok (akciók) mind erősítik a gazda és a kutya közötti kapcsolatot. Fontos, hogy ha már elértünk a kutyánál egy eredményt, ne hagyjuk annyiban, mert a tudás idővel gyakorlás híján elkophat – nem elfelejti, de ha nem foglalkozunk vele, a kapcsolat kárára mehet és ez a viselkedésében, szófogadásában is megmutatkozik majd. Illetve fontos megjegyezni, hogy mint ahogyan az embereknél is van egy „kamaszkor”, úgy a kutyáknál is eljön az ideje, hogy ivaréretté válik, ekkor nagyobb odafigyelést igényel, és lehet, hogy korábban nem volt vele probléma behíváskor, ekkor engedetlenebb lesz.

Amikor nem tudunk a városban, tömegközlekedésen járni vele

Ha kedvencünk fél buszra, villamosra felszállni, segíthet, ha egy ismerős kutya, aki már jártas ilyen téren, néhányszor vele együtt utazik. Kérjünk meg ismerőst (pl. akivel rendszeresen találkozunk a kutyafuttatóban), hogy segítsen nekünk, jöjjön velünk néhányszor a saját kutyájával. A másik, gyakorlott eb menjen elől, mi pedig utána szálljunk fel. Ha kedvencünk látja, hogy a másik kutya probléma nélkül közlekedik, ő is felbátorodik, és könnyebben szokja meg a közlekedést.

„A szomszédok panaszkodnak, mert ha nem vagyunk otthon, egész nap ugat és csahol.”

Ilyenkor legtöbbször az a baj forrása, hogy a kutya nem érzi magát biztonságban, illetve a gazdáit félti. Itt szintén a közös foglalkozás, a következetes, erőskezű nevelés az, ami segíthet. Amennyiben a helyzet a közös foglalkozások ellenére sem javul, érdemes szakember segítségét kérni.

„Ás, rág, rumlit csinál, ha nem vagyunk itthon. Képtelenség megnevelni.”

Az esetek többségében ez arra vezethető vissza, hogy a kutya nincs lefárasztva – azaz nem foglalkoznak vele eleget. Egy idő után az állatban felgyülemlett mérhetetlen energia robban: rág, ás, rombol. A megoldás tehát a gyakoribb séta, közös játék, esetleg tanítsunk meg neki egyszerűbb trükköket, amelyek gyakorlása mindkettőnknek örömet okoz (pl. a kedvenc játék megtalálása, pacsi adás, esetleg nagyobb lakásban, udvaron bújócskázhatunk is vele stb). Fontos, hogy ha feladatot hajtunk vele végre, annak befejezésekor legyen jutalom(falat), néhány percnyi közös játék, hogy feloldjuk a kutyában a koncentráció okozta feszültséget és egyértelművé tegyük benne, hogy jó kutya volt és a feladatmegoldásnak vége.

Vélemény, hozzászólás?