A szlovák állam által előírt kvótaszám hátrányba helyezi a magyar diákokat

2019 szeptemberében az akkori oktatási tárca egy rendeletben szabta meg az ún. felvételi kvótaszám, azaz a maximális diáklétszám mértékét. Bár szakemberből mindig hiány van, a szakközépiskolák mégis jóval kevesebb diákot vehetnek fel az első évfolyamba, mint amennyi a jelentkező Szlovákiában.

Ezeket a kritériumokat – a rendelet értelmében minden évben – elsősorban a munkaerőpiac fejlődésének elemzései és előrejelzései befolyásolják, továbbá az általános iskola utolsó évfolyamában várható tanulólétszám, valamint a felvételiző középiskolások számának általános előrejelzése az adott tanévre és persze a munkaerő-piaci igény. A számok azonban korántsem reálisak.

Az Érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskolát és az Ógyallai Építészeti Szakközépiskolát is hátrányba helyezi a rendelet. A pedagógusok mindent megtesznek azért, hogy magyar tanítási nyelvű középiskolába jelentkezzenek a gyerekek, azok végül mégis kénytelenek szlovák szakközépiskolába beiratkozni, a többszörös a túljelentkezés miatt.

Katasztrofálisan sok gyereket nem tudtunk felvenni, talán a legtöbbet, amióta létezünk. 67 diákot vehettünk fel építészeti szakra, amit mi még szlovák és magyar tannyelvű osztályokra osztunk.” – fogalmazott Tóth István, az Ógyallai Építőipari Szakközépiskola igazgatója. „A szülők meg fel vannak háborodva, jönnek a fellebbezések, amelyeket mi a megyei hivatalba továbbítottunk felülbírálásra” – mondta.

Ez a rendszer azoknak a középiskoláknak kedvez, ahol kevés a diák, így szeretnék azokban mesterségesen emelni a diáklétszámot, mert egyébként be kellene zárni azokat vagy összevonni.

Az energiaárak jelenleg tapasztalható emelkedése mellett pedig alig tudnak túlélni. „Ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor most 2200 euró helyett 4000 eurót kellene kapnunk egy diákra” – tette még hozzá.

Az oktatási tárca a szakoktatásról és szakképzésről szóló törvényre hivatkozva azt állítja, a szóban forgó törvény szerint „az egyes szakközépiskolák legmagasabb tanulólétszámát a tanulmányi szakok és tantárgyak, nem pedig az egyes nemzetiségek alapján határozzák meg.  Az említett rendelet további kritériumai közt szerepel még az államnyelven és egyben a nemzeti kisebbség nyelvén folytatott oktatás és képzés is, miközben azok a megyéknek, ahol nemzeti kisebbséghez tartozó tanulók vannak, ezt a kritériumot is figyelembe kell venniük.

Az oktatási tárcaa sajtóosztálya szerint már többször is megemelték a tanulói létszámot az érintett középiskolákban a nemzeti kisebbség nyelvén való oktatás biztosítása érdekében. Készül az új rendelet a középiskolák első évfolyamainak legmagasabb tanulólétszámára vonatkozó kritériumokról, amely –állításuk szerint – még jobban figyelembe veszi majd a nemzetiségi nyelvű oktatás igényeinek biztosítását.

Forrás: ma7.sk

Fotó: TASR

Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!


Milány Kincső

Kommunikáció és médiatudomány. Ezt tanultam ebben érzem otthon magam. Na és persze a hírszerkesztés, online újságírás a PannonHírnök Külhon rovatában és a V4 Panorámánál.

Hasonló cikkek