Legendák a legek városából

Avatar

Kőszegen, hazánk egyik legszebb városában található a legrégebbi városháza és legrégebbi szálloda, valamint a legkisebb alapterületű barokk stílusú épület. Itt működött Magyarország legelső árvaháza és legelső posztógyára. Különleges, szubalpin klímájának köszönhetően Kőszeg a legtisztább levegőjű város.

Harangszó 11 órakor

Egyedül Kőszegen szólalnak meg mindennap 11 órakor is a harangok, hogy aztán némi csendes pihenőt követően délben is megkonduljanak – hasonlóan más katolikus városokhoz. Kőszeg viharos történelmének egyik legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott török ostrom volt. Jurisics Miklós várkapitány maroknyi várvédő csapatával visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő oszmán seregeket. A 11 órás harangszó ennek a diadalnak az emlékét őrzi, ugyanis a legenda szerint ekkor hagyta el az utolsó török katona a várost. Talán kevesen tudják, hogy Jurisics Miklós nemcsak Kőszeg várának kapitánya volt, hanem a bécsi parlamentben képviselő is.

Mátyás király Kőszegen

Igazságos Mátyás uralkodása idején Kőszeg (Güns) nem a Magyar Királyság, hanem alsó-ausztriai városként a Német-római Birodalom része volt. Zömmel németajkúak lakták a települést. Mátyás király 1482-ben seregével felégette és elfoglalta Kőszeget, így egy rövid időre a város a Magyar Királysághoz tartozott. (Mátyás halála után Kőszeg ismét osztrák uralom alá került, és ott is maradt másfél századon át.)

A mai Jurisics téren álló Lada-ház, Kőszeg egyik legszebb barokk épülete akkoriban a városbíró Lada György otthona volt. Homlokzati falán egy Szent Imre-szobrocska és egy oroszlános címer (1483) látható, mely a cseh királyi jelképet is használó Mátyás királytól származik. A legenda szerint azért került a falra, mert Mátyás király ebben a házban szállt meg kőszegi tartózkodása idején. (Feltehetően akkorra tehető látogatásának ideje, amikor Ausztriától visszafoglalta a várost.)

Szabad királyi város

Mielőtt Kőszeg 1648-ban megkapta volna a szabad királyi város rangját, előbb ki kellett váltani magát, ugyanis a várost még a 15. században Habsburg zálogjogon hagyták, így 200 évig Alsó-Ausztria része volt. A „kiváltásra” 1647-ben került sor, s azt a kőszegi polgárok maguk vittek végbe. Nem volt egyszerű feladat a Habsburg kézen lévő Kőszeget a magyar rendi társadalmi rendszerbe visszacsatolni, hiszen lakói számára korántsem volt mindegy, hogy milyen mértékben tudják érvényesíteni a város önkormányzati hatásköreit. Kőszeg számára igen fontos volt, hogy átmentse korábbi privilégiumait.

A város pénzt és ajándékot (utóbbit a legenda szerint többnyire bor formájában!) nem kímélve lobbizott célja eléréséért, amit végül sikeresen végrehajtott, s ennek köszönhetően 1648-ban kivásárolta önmagát, és csatlakozott a Magyar Királyságoz, bónuszként pedig megkapta a szabad királyi város címét.

Két császár egy csárdában

1893-ban az Osztrák‒Magyar Monarchia nagyszabású hadgyakorlatot tartott Kőszeg térségében, amelyen 140 000 (!) katona vett részt. (A város lélekszáma napjainkban 12 ezer körül mozog.)

II. Vilmos és Ferenc József

A katonai eseményen megjelent maga Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint II. Vilmos német császár, továbbá miniszterelnökök és miniszterek, külföldi attasék és követek, továbbá Albert szász király, több Habsburg és bajor főherceg, sőt az angol királynő egyik fia is. Magyar részről díszruhába öltözött főurak, főpapok, megyei és városi küldöttségek és a kormány tagjai szorongtak a VIP-páholyokban.

Ferenc József és II. Vilmos négynapos tartózkodásuk során a Kőszegi Katonai Reáliskolában voltak elszállásolva. Az alkalomhoz illően udvari estélyt is tartottak kétszáz meghívott szánára, a városban pedig ‒ az esemény színvonalát emelendő ‒ díszkivilágítást használtak és hatalmas tűzijátékot rendeztek.

Walter Béla


Hasonló cikkek