Lengyelország a közép-európai térség védelmezője

A térség legnagyobb országaként Lengyelországra hárul a fő felelősség azért, hogy előmozdítsa és védelmezze a szomszéd országokkal közös érdekeket

– hangsúlyozta Jacek Czaputowicz külügyminiszter a lengyel alsóházban elmondott idei programbeszédében.

Az Andrzej Duda elnök jelenlétében mondott beszédben Czaputowicz a lengyel külpolitikai célkitűzések egyik fő tézisét úgy fogalmazta meg: Lengyelország nemzetközi szerepe attól függ, hogy mennyire tudja képviselni a térségbeli országok érdekeit, és “vállalni itt az ügyvéd szerepét“.

Ennek kapcsán hangsúlyozta: tiszteletben kell tartani a szomszéd országok politikai szuverenitását. A térség legnagyobb országaként azonban Lengyelország viseli a fő felelősséget “a térségbeli partnerek Lengyelországéval egyező érdekeinek érvényesítéséért és védelméért”.

A visegrádi csoporton (V4) belüli együttműködésről beszélve Czaputowicz külön kitért arra, hogy Magyarország kiállt Lengyelország mellett az Európai Bizottság által tavaly decemberben elindított, úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás kapcsán. “Hálásak vagyunk azért a szolidaritásért, amelyet Magyarország tanúsított” – jelentette ki.

Úgy látta: a V4-en belül láthatóan növekszik az akarat a közös érdekek érvényesítését célzó együttműködésre, s “messzemenően megegyező álláspontok” vannak a migrációs válságot és az európai integrációt illetően. Szerinte akaratuk ellenére nem kényszeríthetik rá a tagállamokra az EU politikáját, ezen belül a migrációs és biztonságpolitikát.

Lengyelország részt akar venni a migrációs válság megoldásában, de ellenzi a kötelező menekültelosztási kvótát – erősítette meg Czaputowicz, kiemelten fontosnak nevezve a migráció forrásainak kezelését, valamint a V4-ek által a líbiai határvédelemre szánt 35 millió eurós támogatást.

Az Európai Unióra (EU) vonatkozóan a lengyel diplomácia vezetője úgy vélte: a kettős mérce, az, hogy az uniós tagállamokra nem egyenlő módon alkalmazzák a jogi előírásokat, árt az európai integráció eszméjének. Felidézte: az EU az alapszerződések értelmében “kizárólag a tagállamok által ráruházott hatáskörön belül” jogosult tevékenykedni, ezért “az Európai Bizottság nem egy szuperkormány, az Európai Parlament nem egy szuperparlament”, és nem jogosultak a nemzeti kormányok és parlamentek irányítására.

Az, hogy “észlelhetően erősödik az európai integrációt ellenző hullám”, nem oka, hanem következménye annak, hogy az EU-ban gyenge a demokrácia – értékelte a lengyel külügyminiszter. Lengyelország célja az erős, demokratikus mandátummal rendelkező EU – húzta alá.

Értékelése szerint az EU “elkerülhetetlen szétesését” eredményezné a többsebességes Európa koncepciójának megvalósítása.

Kifejtette továbbá: az európai integráció

“nem korlátozhatja az Egyesült Államok európai szerepvállalását”, hiszen az európai szolidaritás a transzatlanti szolidaritás része”.

Hangsúlyozta a Washingtonnal folytatott biztonsági együttműködés jelentőségét, bejelentette, hogy Varsó törekedni fog a lengyelországi amerikai katonai jelenlét “tartósítására”. Egyúttal közölte, hogy az amerikai fél az év elején jelezte: csúszik a Redzikowóban létesülő rakétavédelmi bázis építése. A támaszpont az eredeti tervek szerint idén kezdené meg működését.

A közép-európai gázpiac szempontjából Czaputowicz stratégiai jelentőségűnek nevezte az észak-lengyelországi Swinoujscie gázkikötőn keresztül megvalósuló szállítmányokat.

Németországot a külügyminiszter Lengyelország fő uniós politikai és gazdasági partnerének nevezte. Ugyanakkor rámutatott a meglévő ellentétekre az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték, valamint a Berlin részéről elmaradt második világháborús kártérítés ügyében. Az utóbbi kapcsán kilátásba helyezte: Varsó a rendezés érdekében “jogi, politikai és pénzügyi megoldásokat” fog keresni.

Oroszországról beszélve Czaputowicz leszögezte: Lengyelország, illetve Európa érdekében áll a “pragmatikus kapcsolatok” fenntartása. Szükségesnek nevezte a politikai párbeszéd folytatását, ez azonban nem terelheti el a figyelmet arról – szögezte le -,

“hogy Oroszország jelenleg agresszív politikát folytat a Nyugattal szemben”.

Alaptalannak nevezte, hogy Moszkva továbbra sem adta ki az oroszországi Szmolenszknél 2010-ben lezuhant lengyel elnöki repülőgép roncsát és feketedobozait.

Ukrajnát illetően úgy vélte: az ország stabilitása az európai biztonság nélkülözhetetlen eleme. Egyúttal érthetetlennek és “a párbeszédet megnehezítőnek” nevezte, hogy Kijev tavaly óta akadályozza a második világháborús ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását.

A külügyminiszter beszédében érintette az Izrael tiltakozását kiváltó, a Harmadik Birodalom bűntetteire vonatkozó új lengyel törvény kérdéskörét is, és bejelentette: a volt náci német haláltáborban, Auschwitzban április 12-én esedékes Élők menetén együtt vesz részt Reuven Rivlin izraeli és Andrzej Duda lengyel elnök.