Londoni elemzők: a forint mellett a bérkiáramlás hajtotta infláció is jelenthet versenyképességi gondokat

Londoni pénzügyi elemzők véleménye szerint a magyar gazdaság külső versenyképességét a forint nominális árfolyama mellett a gyors ütemű bérkiáramlás és az ebből eredő inflációs nyomás is károsíthatja, és ez a magyar jegybank jelenlegi enyhítési alapállásával szemben előbb-utóbb monetáris szigorítást tehet szükségessé.

    Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics kedden bemutatott tanulmánya kiemeli, hogy a forint április vége és augusztus vége között 3,5 százalékkal erősödött az euróhoz képest. A magánszektorbeli bérszint azonban júniusban 13,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, márpedig a bér- és az árdinamika is kulcsszerepet játszik a versenyképességben, nemcsak a nominális forintárfolyam.
Ezt az effektív reálárfolyam (REER) hatásain lehet bemutatni. Az REER méri a magyar gazdaságra ható kereskedelmi súlyozású árfolyamrátát, kiigazítva a hazai és a kereskedelmi partnergazdaságokban honos árszintek különbségével. Ha Magyarországon az árak gyorsabban emelkednek, mint a kereskedelmi partnerországokban, akkor a magyar effektív reálárfolyam felértékelődik, és ez jobb mérőeszköze a versenyképességnek, mint a nominális forintárfolyam – fejtegetik a Capital Economics londoni elemzői.
A ház elismeri, hogy a bérkiáramlás gyorsuló növekedése egyelőre csak mérsékelten emelte a maginflációt, és az alapszintű inflációs ráta még mindig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célszintje alatt jár, úgy tűnik ugyanis, hogy a vállalatok lenyelték a magasabb bérköltségeket.
A Capital Economics elemzői szerint azonban ez nem tarthat örökké, és a cég azzal számol, hogy a magyarországi üzleti vállalkozások végül rákényszerülnek az emelkedő munkaköltségek megjelenítésére az árakban.
A ház központi előrejelzési forgatókönyve az, hogy a magyarországi infláció jövőre éves átlagban 3,8 százalék, 2019-ben 3 százalék lesz. A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a “túl hosszú ideig túl lazán tartott” monetáris alapállás ennél is nagyobb ütemben gyorsuló inflációt eredményezhet és az effektív reálárfolyam felértékelődéséhez vezethet.
Az REER felértékelődése nem feltétlenül okozza a versenyképesség erózióját, ha a Balassa-Samuelson hatásmechanizmus alapján az effektív reálárfolyam erősödését a külkereskedelemben részt venni képes szektorok termelékenységének gyorsabb javulása támasztja alá.
Magyarország esetében azonban a bérek növekedési üteme jelentősen meghaladja a termelékenység javulásáét, és ebben a környezetben az REER erősödése versenyképességi veszteséget okozhat – áll a Capital Economics kedden ismertetett tanulmányában.
A ház londoni elemzői mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése érdekében a monetáris politika szigorításával kell kordában tartani az inflációt a következő években.
Más nagy londoni házak azonban egyelőre nem jósolják az MNB monetáris politikájának szigorodását.
A Commerzbank londoni befektetési részlegének elemzői az MNB legutóbbi enyhítési döntéseit kommentálva közölték: véleményük szerint e lépések “tökéletesen ésszerűek” abban az esetben, ha a jegybank új inflációs várakozásai valóra válnak. A ház szerint az alapszintű inflációs pályák Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban egyaránt a helyi célszintek alatt járnak, és bár az idén gyorsult valamelyest az inflációs ütem, ezt azonban mindenekelőtt a nyersanyagárak és a belépő bázishatások okozták.
Az EU-gazdaságok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) maginflációs szintű vizsgálata, valamint az éves szintű inflációs ráták kiszámítása az elmúlt hat hónap havi összevetésű inflációs ütemeiből azt mutatja, hogy a térség egyetlen gazdaságában sem várható a jegybanki inflációs célok tartós elérése – jósolták a Commerzbank londoni elemzői.

Vélemény, hozzászólás?