Az egyes csillagjegyek akkor mutatják meg az igazi énüket, ha akadály gördül eléjük. A “csillagjegyek és a hegy” meséje ezt jól bemutatja.

KOS: – Ugyan már! Mit nekünk egy hegy, még ha ilyen hatalmas is?! Gyerünk, most azonnal, de rögtön átvágunk rajta!!! Vagy ha nem megy, akkor majd eltoljuk az útból! Nem foghat ki rajtunk! Mivel ÉN erősebb vagyok mindenkinél, ÉN vezetlek Titeket, mindig csak gyertek utánam!

 A kos nem ismer lehetetlent, vakmerően szembe néz a problémáival. Addig nem nyugszik, amik le nem győzi magában a félelmet, és meg nem találja a megoldást – ez számára élvezet.

BIKA: – Nem bánthatjuk a hegyet! Nézzétek, milyen szép! Inkább írjunk róla verset, vagy zenésítsük meg! Hiszen olyan gyönyörű, mint egy Istennő! Sétáljunk át rajta együtt, szagoljunk meg minden virágot, gyűjtsünk lepkét, szeretkezzünk minden bokorban, és élvezzük a fák gyümölcseit.

A bika érzékeny lelkülettel van megáldva, a küzdelem helyett inkább a kényelemben és a testi-lelki élvezetekben leli örömét. Ha tehetné, elbújna a problémái elől. Erre nincs lehetősége? Akkor szépen, apránként birkózik meg a feladattal.

IKREK: – Mielőtt nekivágnánk, gondolkodjunk! Ismerjük meg a hegyet! Térképezzük föl, vegyünk kőzetmintát, mérjük meg széltében, aztán hosszában, majd magasságra, utána pedig megbeszéljük az eredményeket. Ne hagyjunk ki egyetlen fűszálat sem, de azért nem kell túlságosan elveszni a részletekben, csak úgy nagyjából…

Az ikrek igazi gondolkodók, akik mindent meg akarnak érteni, mielőtt bármit is csinálnának. Ez történetesen akkor is így van, ha problémákkal kerülnek szembe.

RÁK: – Először lépjünk hátrafelé egy kicsit. Most nincs hangulatom nekivágni a hegynek. Ráadásul a KOS mindig felbosszant, inkább távolságot tartok tőle. De érzem a hegy rezgéseit, hallom, ahogy hív. Mindenféle hangok vannak. Érzem, ez a hely nem biztonságos, óvatosan kell megközelíteni. Egyet lépünk előre, kettőt hátra. Holnap, ha jó kedvem lesz, kitalálom, hogyan tovább.

A rák talán még a bikánál is érzékenyebb, óvatosabb. Nagy jelentőséget tulajdonít az érzelmeinek, gondolatainak, ennek megfelelően a problémáit okosan próbálja megoldani.

OROSZLÁN: – Na, álljunk csak meg. A király itt én vagyok, ezt el kell ismernetek. De ne féljetek, én majd gondoskodom rólatok. Bölcsességem határtalan, ezért majd megmondom, mit, és hogyan csináljatok. Csak így juthatunk át a hegyen. De majd ne felejtsétek el hódolatotokat kifejezni irántam. Bátor és hatalmas szívem megóv mindannyiótokat!

Az oroszlán maga a megtestesült egó. Mivel nem engedheti meg magának a kudarcot, ezért nagy lendülettel vág neki a problémái megoldásába.

SZŰZ: – Tervezzük meg, milyen menetrend szerint haladunk át a hegyen. Először is gyűjtsünk be sok-sok elemózsiát az útra, amiről majd leltárt vezetek. Én fogom kiporciózni az adagokat. Az átkelést teljes körültekintéssel fogjuk végezni, sok veszély leshet ránk. Nem árt, ha álcázzuk magunkat, és úgy alkalmazkodunk a környezethez. Ha rám bízzátok, sikeresen és gyorsan túljutunk az akadályon.

A szűz a precíz tervezőképességéről híres. Mindent aprólékosan megtervez, mindenre van B-C-D terve. Ez akkor sincs másképp, ha problémamegoldásról van szó.

Folytatás a 2. részben.