„A fiatalok a családban tanulhatják meg azokat a készségeket, amelyek felelős, aktív európai állampolgárokká tehetik őket.” – mondta Navracsics Tibor, a kormány ifjúságért is felelős biztosa február 21-én a Parlamentben. A kijelentést több más neves politikus is támogatta, hangsúlyozva a családok erősítésének fontosságát.

Az valóban fontos, hogy azok a szabályrendszerek, amelyek egy családon belül érvényesülnek, illeszkedjenek a szélesebb körű társadalmi elvárások körébe. Akkor van ezzel probléma, ha mást tesz és mond a szülő, aki minden körülmények között az elsődleges mintát, a kiindulópontot adja egy gyermek szocializációja során.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Mi okozhat ellentmondásos szülői viselkedést?

A legjobb családban is előfordulhat, hogy a szülő nem teheti azt, amit igazán helyesnek érez – mert már nem azok a társadalmi elvárások, szokások, mint amelyek mentén ő maga nevelkedett.
A jelen társadalmi normái erősen beszabályozzák például a fegyelmezés kérdését is. Az, ami egykoron elfogadott és szokványos büntetési eszköz volt– mint például a fülhúzás, fenékre csapás, pofon – ma már nem csak megütközést keltő viselkedés, de akár büntetőjogi felelősségre vonással járhat!

A legtöbben – természetesen – azt szeretnénk, ha a gyermekünk okos, ügyes, kiegyensúlyozott lenne. Sokszor azonban ez az ideális kép nehezen valósul meg. Sőt, azt vehetjük észre, hogy minél jobban szeretnénk a tökéletes család képét kelteni idegenek előtt, annál kellemetlenebb szituációkba keveredhetünk.

Az otthoni környezet hatása érződik az iskolában is

A szülők viselkedése tükörképként jelenik meg a gyermekek viselkedésében. Ezért lesz nyilvánvalóvá a pedagógus számára, hogy gondok vannak egy családban, ha tanulója viselkedésében vagy jegyeiben hirtelen romlás áll be.  Az összetettebb élethelyzetek, összefüggések megértése négy-ötéves korban már megfigyelhető. Ekkorra ugyanis minden kisgyerekben kialakul egyfajta önbizalom, ami sokban függ attól is, hogy a a családban a felnőttek egymással és a kisebbekkel hogyan viselkednek, mennyire vonják be döntéseikbe gyermekeiket és mennyire következetesek a nevelési elveikben.

Ha a csemeténk azt szokja meg, hogy a szüleivel a televízió előtt tölti az estéit, később talán problémákat okozhat, hogy akkor is a képernyőt akarja bámulni, amikor a leckéjét kellene írnia… Ugyanígy, nem lehet hiteles az olyan szülő, aki tiltja a kamaszodó gyermekének, ugyanakkor ő maga is nap mint nap szívja.

A legkönnyebb a látott mintákat követni: ahogyan a szülő viselkedik és éli az életét, ezzel sokkal mélyebb benyomást  kelt gyermekében, mint bármilyen üres szófrázisokkal.

Fotókredit: dailymail.co.uk