A hit harcosa, Kapisztrán Szent János | Pannonmagazin

Nekünk, magyaroknak Kapisztrán Jánosról az jut eszünkbe, hogy az általa vezetett keresztes had és vezértársa, az Európa szerte híres és elismert törökverő Hunyadi János világraszóló győzelmet arattak a Nándorfehérvárt ostromló török hadon. Hitének ereje és személye egységbe kovácsolta a reménytelenségbe csüggedt embereket és győzelemre vezette őket.

Kapisztrán Szent János, 1386. június 24-én, Aquila közelében, Capistranóban született. Apja egy német zsoldosvezér volt, akit korán elveszített. Édesanyja egy jómódú családból származott.

János felserdülvén a perugiai egyetemre ment, egyházi és polgári jogot hallgatott és doktorátust szerzett mindkettőből. A tanulmányok után bíróként működött. Néhány éven belül felfigyelt rá a nápolyi király, László, és kinevezte a nápolyi kormányzóság főbírájává a huszonnégy éves fiatalembert. Ottani posztját nem sokáig töltötte be, a király áthelyezte Perugia kormányzóságába. Magas hivatalának tudatában eljegyzést kötött egy előkelő nápolyi család lányával.

Abban az időben, Perugiában, miként egész Itáliában feszültség volt a pápai hatalmat és a világi uralmat támogatók között. Perugiában nem szerették a nápolyi királyt, így Jánost sem, aki Lászlót képviselte. Amikor a várost ostrom alá vették a pápát támogató csapatok, akkor a polgárok tárgyalni küldték a kormányzót. Tárgyalás helyett tömlöcbe vetették, ahol sanyarú körülmények között tartották hónapokig. Ez idő alatt elmélkedett a világi élet forgandósága és hiábavalósága felett. Egy éjjel álmából felébredve látomása volt. A torony belsejében nappali fény támadt, és egy szerzetes jelent meg felette, akinek lábai át voltak lyukasztva. Meg akarta ragadni őt, de eltűnt. A látomás hatására döntötte el, hogy kiszabadulása után szerzetbe fog állni. Később rájött, hogy a megjelent szerzetes Szent Ferenc volt.  Szabadulása után eladta mindenét, a jegyességét felbontotta. A maradék vagyonát a szegények között osztotta szét. Harmincéves volt, amikor megjelent egy Perugiához közeli klastromban, hogy felvételét kérje a rendbe, annak obszerváns irányzatába, amely a Szent Ferenc által adott szigorú regula alapján élt. Tanítómestere a későbbi Sienai Szent Bernardin néven ismert ferences vándorprédikátor volt, aki hétköznapi olasz nyelven beszélt a népnek, elsősorban a fényűzés ellen. Emellett kikelt a szerencsejátékok, a szodómia ellen is. Kapisztrán János tehetséges és lelkes tanítványnak bizonyult. Mesteréhez hasonlóan ő is a tömegeknek prédikált. Működési területe elsősorban Közép-Európa volt. Különös hévvel lépett fel a husziták mozgalma ellen, miközben tanítómesteréhez hasonlóan ő is a szerencsejátékok és a divat ellen prédikált.  IV. Jenő pápával együtt dolgozták ki az obszerváns szabályzatot, és szerte Európában sorra alapított meg konventeket és reformált megannyi kolostort. Negyven éven keresztül tartott prédikációkat. Nem csak a beszédei ragadták magával a hallgatóságot, a prédikációk mellett csodaszámba menő gyógyításokról is ismerték őt. Akadtak kételkedők is, akik mindenáron be akarták bizonyítani, hogy sarlatán. Egy alkalommal egy élő embert fektettek be egy koporsóba, aki halottnak tetette magát. János szállása elé vonultak és megkérték, hogy támassza fel a koporsóban fekvőt halottaiból. Ő azonban csak ennyit felelt, ablakán kiszólva: Halott lesz mindörökre. Ekkor gúnyolni kezdték őt, mert abban a tudatban voltak, hogy a koporsóban egyik társuk fekszik, aki csak megjátssza a halottat. Azonban mikor arra került sor, hogy szégyenbe hozzák azzal, hogy kiszáll majd a koporsóban fekvő cimbora, csalatkozniuk kellett. Ugyanis halott volt.

Kapisztrán János harcolt az emberek életét megnyomorító uzsorakamat ellen, amely egyéni sorsok megnyomorításán túl sokszor polgárháborúkat is indukált. A ferences renden belül kórházakat és szeretetközösségeket is alapított. Életének utolsó másfél éve Magyarországhoz kötötte. Valójában a Magyarországon elterjedő eretnekséget akarta megfékezni. II. Calixtus pápa 1455. május 15-én, hat héttel megválasztása után hirdette meg a keresztes hadjáratot. Jánosnak szerzetessége elejétől fogva voltak látomásai. Magyarországra készülődve saját halálát látta meg előre. Az országba érkezvén tárgyalt a főrendekkel. Miután tájékozódott, elkezdte hangoztatni felismerését, hogy Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője a török veszedelem miatt.

Csak Hunyadi János és tábora fegyverkezett és a keresztesek János atya vezetésével.  Július 14-én Nándorfehérvárnál a folyón vívott ütközetben megsemmisítették a török hajóhadat. Sikerült több ezerrel bővíteni a várat védők számát. János atya nemcsak prédikált nekik, hanem a rendbontókat, tolvajokat és a nyerészkedőket nyilvánosan megbüntette. A keresztesek csak Jánost tekintették vezérüknek, aki velük aludt a puszta földön, ételt szinte nem is vett magához, csak felvizezett bort ivott. Önfejű volt és nem akart útmutatást elfogadni a hadban járatosaktól. Képes volt egyedül kiállni a török vonalak elé és dörgedelemeket kiabált nekik. Azok lőtték őt, de a haja szála sem görbült. Az egyik legerősebb török támadás során fel kellett adni a várost a védőknek. Kapisztrán ekkor kereszteseket vitt a várba, s a megerősödött magyar védők újra támadtak és sikerrel jártak. Másnap a kereszteseket annyira feltüzelte az esti török támadás sikertelensége, hogy alig lehetett féken tartani őket. Elkezdték támadni a folyón átkelve a törököket. János atya először vissza akarta vonni őket. Azonban a csata kibontakozóban volt és hívei kérlelték őt, hogy álljon az élükre. Ekkor már ő buzdította harcra a kereszteseket, akiket megsegítettek a várból kitörők. Az ágyúk megszerzése után háromszor verték vissza a támadó török elit csapatokat. A törökök a szultán sebesülése és főembereinek eleste után az éj leple alatt elvonultak.

A diadal után három hétre pestisben meghalt Hunyadi János. Kapisztrán János október 23-án, az újlaki kolostorban hunyt el bubópestisben. 1690-ben III. Sándor pápa avatta szentté. A ferences szerzeteshez számos csodatétel is fűződik. Mesterének, Szent Bernardinnak az ereklyéit magánál tartotta, és a tömegből hozzá áradó betegeket ezekkel megérintette. Rengeteg csodás gyógyulásról számolnak be a krónikák. A magyar katolikus egyház saját szentjeként tartja őt számon.

 

 

 

Megosztás:
weboldal készítésONMEDIAWEB