2021. áprilisában örökre kihunyt a brit monarchia egyik állócsillaga: Fülöp herceg halálával egy olyan férfi távozott az élők sorából, aki mindig előrébb valónak gondolta házastársa támogatását a saját ambícióinál, így némileg ellentmondva kora férfiképének, beérte mindig is a hercegi címmel. Nagy-Britannia mellett Görögország is gyászolja, lévén Hellászban, az ottani királyi családban látta meg a napvilágot több mint 99 évvel ezelőtt.

Fülöp 1921. június 10-én született mint Görögország és Dánia hercege Villa Mon Repos-ban, Korfun. Apja – András görög királyi herceg (1882–1944) – és anyja – Battenbergi Aliz (1885–1969) – ötödik, utolsó gyermekeként. 18 hónapos volt, mikor I. Konstantin görög királyt lemondatták a trónról. Családjának is menekülnie kellett, a brit Királyi Haditengerészet egy hadihajója menekítette ki őket Korfu szigetéről, Fülöpöt egy narancsos ládában menekítették ki.

Négy idősebb testvére mind lány volt, mindegyiküket túlélte: A legidősebb Margit hercegnő (1905–1981) volt, őt Teodóra hercegnő (1906–1969) követte, majd Cecília hercegnő (1911–1937), végül  Zsófia hercegnő (1914–2001) követte.

Bár Fülöp herceg Görögországban született, de egyéves korában menekülnie kellett a hazájából, így az anyanyelve nem a görög. Fülöp herceg 1992-ben azt nyilatkozta, hogy „kis mértékben megérti” a görög nyelvet, de sokkal inkább skandináv, illetve dán származásúnak tartja magát. A herceg folyékonyan beszél angolul, németül és franciául. Mivel családja száműzetésének az első állomása Párizs volt, ezért itt kezdte meg tanulmányait: első iskolája a The American School of Paris in Saint-Cloud volt. Közben édesapja szerencsejátékba és alkoholizmusba menekült, édesanyja mentálisan sérült lett.

Fülöp herceg 99. születésnapja alkalmából készült fotó, melyen Erzsébet királynővel a windsori birtokos pózolnak (Fotó: MTI/AP/PA/Steve Parsons)

1936-ban Skóciába ment és Gordonstounban folytatta tanulmányait. De az élete három évre rá gyökeresen megváltozott.

1939 júliusában történt, egy 13 éves brit hercegnő – a királyi családdal együtt – rövid látogatást tett a dartmouth-i haditengerészeti akadémián. Az eseményt szervező Lord Mountbatten, VI. György távoli rokona, India későbbi alkirálya – akit negyven évvel később az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) pokolgépe ölt meg – saját, 18 éves korú első unokaöccsét bízta meg a szórakoztatásával. Hivatalosan ekkor találkozott először Erzsébet és Fülöp, habár nem hivatalosan már biztos tudtak egymásról. Állítólag szerelem volt az első látásra, de mivel a háború közbeszólt, és a frissen végzett tengerésztisztet nem sokkal később aktív szolgálatba szólította a háború, így akkor nem tudott szárba szökkenni.

Azonban a kapcsolat nem szakadt meg a későbbi brit uralkodó és a most elhunyt között, olyannyira nem, hogy a már akkor is pletykákból élő brit sajtó a negyvenes évek közepétől már románcról írt az újságok hasábjain. Nem is alaptalanul: miután Fülöp 1947 februárjában hivatalosan is lemondott a görög trónra támasztott igényéről, és Mountbatten vezetéknévvel honosított brit állampolgár lett, immár semmilyen hivatalos akadálya nem lehetett annak, hogy még az év július 9-én a Buckingham-palota bejelentse az eljegyzést. Az esküvőre sem kellett sokat várni: négy hónapra rá, novemberben az ifjú pár egybekelt.

Hogy több mint 75 évig tartó rekordházasságban legyen a brit uralkodóval, Fülöp ezért nem kevés áldozatot hozott. Hiszen a görög trón mellett még az ígéretes haditengerészeti karrierjéről is le kellett, hogy mondjon szinte egyik pillanatról a másikra, amikor feleségének édesapja, VI. György király 1952-ben, alig 56 esztendősen elhunyt, és Erzsébet hercegnő 26 évesen az Egyesült Királyság uralkodója lett.

Fülöpnek a királynő férjeként gyakorlatilag semmilyen alkotmányos szerepe nincs, állami ügyiratokba hitvesével ellentétben nem tekinthet bele, és formailag saját feleségének alattvalója, amióta Erzsébet királynő csaknem 66 évvel ezelőtt trónra lépett. Ráadásul még saját gyermekei sem az ő nevét viselik. Történelmi források szerint Fülöp szerette volna, ha felesége megkoronázása után a királyi ház felveszi a Mountbatten vagy az Edinburgh nevet, ám – nem kis bosszúságára – Winston Churchill, II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke rábeszélte a fiatal uralkodót a Windsor-ház nevének megtartására.

Fülöp Edinburg hercegét esernyők védelmében szállítják át a Barts kardiológiai klinikára. Fotó: BBC

Fülöp azonban mindezen lemondások és áldozatok ellenére hét és fél évtizeden át a királynő és a királyi ház sziklaszilárd támasza volt, ahogy azt felesége is többször és nyilvánosan hangoztatta. Sőt nem csak a családé: ha hinni lehet az udvari híreszteléseknek, akkor a kifelé mutatott, enyhén szólva is érdes modor és a nem egyszer sértő poénokra hajlamosító humor mögött valójában mély érzésű, a királyi család és a monarchia integritásának megőrzéséért minden áldozatra kész ember rejlett.

Ő volt az például, aki a legidősebb fiú, Károly trónörökös és felesége, Diana egyre hangosabb házasságtörési botrányai közepette pártfogásába vette és személyes hangú levelekkel bátorította a hercegnőt. „Jutalma” persze az lett, hogy az összeesküvés-elméletek gyártói egyenesen őt vádolták a Diana életét 1997-ben kioltó párizsi autóbaleset „megszervezésével”, ám Fülöp e rendkívül durva teóriákra elegáns távolságtartással nem is reagált.

De ő is elfáradt: 10 évvel ezelőtt, a 90. születésnapja alkalmából vele és róla készült BBC-portréműsorban megígérte, hogy a jövőben jóval kevesebb nyilvános megjelenést vállal, mivel szavai szerint ebben a korban „az ember már lefelé tart fizikailag, szellemileg és általában is jobb kiszállni még a szavatossági idő lejárta előtt”. Ennek azonban sokáig nem sok jelét adta, annak ellenére sem, hogy többször is kórházi kezelésre szorult. A királyi család programjain folyamatosan jelen volt; amikor Obama amerikai elnök és felesége londoni látogatása során felkereste a királynőt és férjét a windsori királyi rezidencián, a parkban leszálló helikoptertől a kastélyig vezető úton Fülöp vezette az uralkodót és az elnöki házaspárt szállító autót. Aztán  évekkel halála előtt visszavonult a közszerepléstől, azóta leginkább azzal került a hírekbe, hogy autóbalesetet okozott, valamint – élete utolsó hónapjaiban – hogy szívműtétje volt.

Legutóbb is azzal került a hírekbe, hogy közel egy hónapig kórházban volt kénytelen tartózkodni különféle betegségek miatt. Azt azonban a brit királyi udvar cáfolta, hogy koronavírusos lett volna.

Így – hivatalosan legalábbis – valószínűleg a szíve vitte el azt a férfit, aki a világtörténelemben a leghosszabb ideig támogatta országa élén álló feleségét.

Béke poraira!

Színes | Pannon Magazin 

Kövessen minket: Facebook