Utazóna

A világ végén, erdők és zöld dombok között, az Őrségben

Az Őrség nemcsak Magyarország legnyugatibb csücske, de az egyetlen tájegységünk, melyet a Honfoglalás óta laknak. Természeti és kulturális értékek szempontjából is nagy jelentőséggel bír, ezért 2002-ben ezen a vidéken alapították meg hazánk legfiatalabb Nemzeti Parkját is. Az Őrség neve utal a terület egykori funkciójára, ugyanis itt egykor valóban őrizték a haza biztonságát. A funkció és a szükség megszűnt, a név maradt; sok egykori őr leszármazottja él ezen a területen ma is. Bár megnyitották a határokat, mindhiába, ez a terület úgy tűnik, mintha teljesen el lenne zárva a külvilágtól és valóban – viszonylagos fejlettsége ellenére – Őriszentpéterre, e vidék tulajdonképpeni, városi ranggal rendelkező központjába is igen hosszadalmas és nehézkes eljutni mind közúton, mind vasúton.

Szertelen szerek

Szertelenül szeressük e szereket, e helyen leledzenek kedves emberek, melegen…! Mielőtt mindenki elkezdene itt mekegni, hagy mondjam el, hogy a szer egy településforma, melyet az egykor idetelepült székely emberek hoztak magukkal és honosítottak meg Magyarország eme nyugati szegletében. A hagyományos településszerkezettől abban különbözik, hogy a házak egymástól a megszokottnál jóval nagyobb távolságban állnak, továbbá jellegzetes, hogy a telkek kerítés nélküliek. Ilyenformán egy-egy épületcsoport tekinthető egy szernek, s több szer alkot egy települést. A szerek, mint holmi “városrészek”, saját névvel is bírnak, mely név tulajdonosuk nevéből, egy foglalkozásból vagy a szer földrajzi helyzetéből ered. Így létezik Baksaszer, Városszer, Alsószer és Papszer is. Ha az ember kerékpárral rója a kilométereket a településeket összekötő keskeny utakon, érdekes élményben lehet része: többször is elhagyja ugyanazt a települést és vissza is tér oda. Bár Őriszentpéter – az Őrség központja – már elég sokat veszített szeres jellegéből, azért még megvan az az élmény, hogy kilépve Városszerből elhaladhatunk az “Őriszentpéter vége” településtábla mellett. majd ismét belépünk Őriszentpéterre, Siskaszerre.

Az Őrség falvai egykor és ma

Sok szépség és érdekesség jellemzi a vájt érdeklődésű, csend és természetkedvelő embert: ez bizony nem az éjszakai élet, a bulizás vagy a menő éttermek színhelye. Sokkal inkább az itt élők természetközeli életmódja és közvetlensége – a kis házak szinte egybefolynak az erdővel, napközben is természetes, ha egy-egy mókus ugrál fel a mogyoróbokor ágaira, vagy az éj leszálltával szarvas fut keresztül az úton. A kertek csinosak, ápoltak, igazán a német/osztrák tüchtigség jellemző rájuk.

Az Őrség Magyarország zöld szíve, hol tiszta a levegő, tiszta vizű a patak, szemét sincs eldobálva sehol, igazi vidéki, nyers falusi hangulat várja az aktív pihenésre és idegnyugtató környezetre áhítozó látogatót. Csodás terep e vidék kerékpározásra, kirándulásra, sétálásra, vadlesre, kerti sütögetésre.  Az Őrség Magyarország Megyéje (A Gyűrűk Urában a hobbitok lakhelye), ahol a lakók egyszerűsége, kedvessége, vendégszeretete és a csodás táj egyszerre nyűgöz le.

Bár – Magyarország más részeihez hasonlóan – az Őrség is elszenvedte az erdőirtást, “faügyileg” hazánkban még mindig igen jó helyzetben van. Körülbelül a terület felét ma is növénytakaró borítja, azonban az eredeti fajösszetétel (tölgy, bükk) megváltozott, a kivágott fák helyére az Alpokból kúsztak le különböző fenyőfélék, ezért a XX. században ezt a vidéket Gyantásországnak hívták.

A terület nem büszkélkedhet kiváló talajadottságokkal, ezért az itt élő emberek kénytelenek voltak a kieső mezőgazdasági bevételeket máshonnan pótolni, így született meg a fazekasság, mely ma is jellemző tevékenységi forma. Igaz, kissé átalakult, hiszen az egykor Veleméren, Magyarszombatfán, Gödörházán és Szentgyörgyvölgyön több évszázadon át űzött mesterség ma már inkább hagyományőrző foglalkozás és leginkább az idelátogató turistákra épül. Mindazonáltal, aki szereti a hagyományos módon készített cserépedényeket, az itt igen tetszetős darabokat vásárolhat.

Őriszentpéter – az Őrség központja

A település ma az Őrség központja, a Budapestről érkező és a szlovéniai Ljubljanába tartó gyorsról is itt lehet leszállni. Őriszentpéter 2005-ben kapott városi rangot, erre azonban itt semmi sem emlékeztet, sokkal inkább tűnik egy nagyobb falunak, községnek. Bár a település nagy része ma már alig-alig mutat szeres jelleget, a házak többségét kerítés veszi körül, s az egyes szerek már szinte összeérnek, azért szerencsére akadnak különálló “városrészek” is.

Őriszentpéteren található a Nemzeti Park Igazgatósága is, ami azonban a Tourinformmal együtt hétvégén zárva van. A turista információ csupán június 15. és augusztus 25. között nyit ki szombatonként (9-14:00). Sajnálatos módon országos jelenség, hogy éppen a leginkább szükséges időszakban (hétvégéken, hosszú hétvégéken) a Tourinform irodák zárva vannak szinte mindenhol. Ezzel szemben a honlapon nagyon sok információ hozzáférhető (kirándulóhelyek, programok, tanösvények), ezért nem kell szomorkodni.

A kis települést két lábon járva magunk is fedezhetünk fel látnivalókat, többek között érdemes megtekinteni a helytörténeti gyűjteményt (300 forint a belépő), ahol az őrségi emberek jellegzetes szokásaival, háztartásával, tárgyaival és Őriszentpéter múltjával ismerkedhetünk meg. A korán érkezők szombaton délig mindenképpen látogassanak el a helyi termelői piacra. Őriszentpéteren és környékén számos tanösvényt alakítottak ki, ezeket akár gyerkőcökkel is érdemes végigjárni, remek kikapcsolódás és “ürügy” egy kellemes, könnyű sétára. A netes guruk számára készítettek egy tanösvény keresőt, mely tematika és helyszín alapján is kínál keresési lehetőséget.

Őriszentpéteren több helyen is bérelhető kerékpár, körülbelül 2400 forintért egy napra (de akár pár órára is elvihető). Amennyiben nincs saját bringánk, vagy csak nem tudjuk (nem akarjuk) elhozni, érdemes élni a lehetőséggel, ugyanis az egykori határőrvidék sokkal jobban megismerhető és élvezhető két keréken, mint autóból. Mivel a drótszamáron való közlekedés itt igen népszerű, aki nem akar lemaradni, foglaljon előre, legalább 1 nappal. Az egész napos tekerés inkább a sportosabbaknak ajánlott, mivel e terület jellegzetesen dimbes-dombos, így igen meredek emelkedőket kell leküzdeni. Azonban minden elhullajtott izzadságcsepp megéri, hiszen így érezhetjük a bőrünkön a napfényt, a szellő simogatását, beszívhatjuk tüdőnkbe a csodásan friss levegőt, hallgatjuk a természet hangjait és csodálhatjuk ezt a harapni valóan zöld és üde tájat. Nincs is jobb érzés annál, mint mikor kellemesen kifáradva leülünk a fűre, a fák árnyékába, frissítő vizet kortyolunk és elfogyasztjuk szendvicsünket, miközben élvezzük a természet illatát és nyugalmát. Fehér, narancsszín és rozsdabarna lepkék szálldosnak körülöttünk, a fenyők fölül egy héja vagy sas vijjogását hozza felénk a szél, az erdő vegyes illata kápráztat el minket.

Szalafő

Szalafő igen érdekes, mivel itt erőteljesebben látszik a szeres jelleg, itt ugyanis nagyobb a távolság az egyes szerek között, s legtávolabbi részén, Pityerszeren skanzen működik. Szalafő, Őriszentpéterhez hasonlatosan, afféle turisztikai központ: a megőrzött őrségi parasztház és parasztudvar mellett van itt tökmagolaj sajtolás és különböző olajok árusítása, vehetünk rétest vagy éppen lovagolhatunk.

A skanzent igen egyedileg alakították ki, ugyanis tanösvény formájában járhatjuk végig az egykori őrségi parasztemberek otthonát. Belépőjegyet a szemben lévő büfében vehetünk, ahol több leves és főétel közül is választhatunk, méghozzá igazán korrekt áron. A büfé maga áll egy kis épületből (új, modern, tiszta mosdókkal) és egy hatalmas udvarból, ahol nyáron árnyékban, csinos kis fapadokon költhető el az ebéd, igen kellemes környezetben.

Magyarszombatfa – fazekas hagyományőrzés

Magyarszombatfán nemcsak a szebbnél szebb, helyben, kézzel készült iparművészek munkáiból vásárolhatunk, de ki is próbálhatjuk a fazekasság művészetét (előre kell bejelentkezni), továbbá megtekinthető egy ingyenes kiállítás is a kis települések az egykori gerencsérek (fazekasok) munkájáról a Fazekasházban. 

Nem mellesleg a környék legjobb cukrászdáját is itt találjuk. Aki a kirándulás előtt felfrissülne egy remek kávéval és egy finom szelet süteménnyel, mindenképpen látogasson el a Fő útról nyíló Kati Cukrászdába, ahol egy szellős teraszon élvezheti a választott finomságokat.

A kis település immáron 17. éve rendezi meg a Fazekas Napok névre hallgató vidám rendezvényét. Idén (2018) július 6-8. között vehetünk részt az élő zeneszóval kísért vidám eszem-iszomon. (Kedvcsináló képek a fenti linken.)

Minden, ami mozgás!

Az őrségi táj csodaszép, a levegő tiszta, minden zöld és üde, igazi bringás- és kirándulós paradicsom. Hegyre fel, és hegyről le, bizony fárasztó, de annál csodásabb élmény, ír a lélekre az itteni nyugalom, csönd. Feltölt, energiával telít meg, miközben az ember a nap végére kellemesen elfárad. Számtalan kiránduló hely, tanösvény, turistaút közül lehet választani, már-már a bőség zavarába eshetünk. Itt aztán lehet gyűjteni a kilométereket, nem lehet megunni a ropogós zöld tájat, nem véletlen, hogy a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (Országos Kékkör) útvonala is átvezet az Őrségen. A fenti hivatkozásra kattintva egy rendkívül informatív és egyben interaktív weboldalat böngészhetünk, ahol minden hasznos és érdekes információ megtalálható a Kéktúrával kapcsolatban.

A Hodosi-tó

A Hodosi-tó már a szlovén oldalon fekszik, azonban a köré épült tanösvény tábláin a szövegek magyarul is olvashatók. Egy igen kellemes, nem megerőltető sétával 1 óra alatt körbe lehet sétálni az egyébként felduzzasztott kis tavat. Útközben egy piciny kilátóban (ami inkább vadles) pihenhetünk meg, és csodálhatjuk a tó csillogó vizét. Ez a kis élővíz igen fontos élőhely bizonyos állatok – vízi madarak, rovarok és egyéb gerinctelenek, továbbá a vidra – számára, illetve úgynevezett “pufferként” is működik, azaz a növények megszűrik a rajta keresztülfolyó patak vizét, így ökológiai jelentősége is igen nagy.

Az Őrség értéke

Ha valami nagyon értékes, szoktuk mondani, hogy olyan, mint az arany. Ilyen arany például a “fekete arany” (olaj), vagy jelen esetben az Őrség “zöld aranya”, a tökmagolaj. Sajnos manapság az emberek az értéket pénzben számolják, pedig valójában ez csak arra szolgál, hogy megvehessük rajta a valódi értékeket. A tiszta, üde levegőt, tele illattal és finomsággal, madárdallal, tücsökcirippel, napfénnyel, meleggel és nyugalommal. Felejtsük el az óránkat, a közösségi hálókat, az elvárásokat, a patika tisztaságot és koszoljuk be kezünket, csípjen a csalán, a nap égessen (azért naptejet használjunk!), borzolja hajunkat a szél, feledkezzünk el a városi életünkről és adjuk át magunkat a pihenésnek, a természetnek. Az Őrség zöld aranya ugyanis  nem a tökmag(olaj), hanem a gyönyörű, zöldellő erdők, a kis falvak, a nyugalom, ez a kicsit világvégi hangulat.

Képek: wikimedia.org

Megosztás:
Weboldal weboldal készítés készítés