A Dunát átlépve hátunk mögött hagyva az ország nyugati oldalát és kelet felé folytatjuk virtuális hazai  bortúránkat. Meg sem állunk a Mátrai Történelmi Borvidékig 

Hazánk északi részében, a Mátra déli lejtői nyújtják a Mátrai borvidék területét, amely 7800 hektáron terül el. Ezek a lankák adnak védelmet az ott lévő szőlőtőkéknek az északról érkező szél ellen. Ugyanezt a földrajzi elhelyezkedést használták ki már a középkorban is a gazdák. A szőlőtermesztés tehát régóta jelen van a vidéken. A XVIII. században a gyöngyöstarjáni egyik pince volt a leghíresebb, amely a környék musttermését fogadta be, hogy később fehérbort adhasson ki magából. A Károlyi-uradalom egyik bora, a debrői hárslevelűjével vált világhírűvé, de ugyanúgy nevet szereztek a környék pincéiből kikerülő nedűk is.

A Mátra nyújtotta védelmében lévő domboldalak szőlői nemcsak az északi széltől való védelmet élvezhetik, hanem az erdők biztonságát is. A Mátrai borvidék szőlőire jellemző, hogy a legtöbbje erdők között nevelkedik. A Mátra és az erdők is felfogják ugyan a csapadék javát, azonban ennek köszönhetően olyan mikroklíma alakult ki, amely kedvező a szőlőknek. A terület talaját vulkáni kőzeten löszös és homokos, valamint erdei talajok adják.

Fotók: pixabay.com | videó: YouTube.com